Gábor Áron szellemében ünnepeltek Sepsiszentgyörgyön

Koszorúzásokkal indult március 15-e Sepsiszentgyörgyön, délelőtt a város alpolgármesterei, Sztakics Éva és Tischler Ferenc, valamint a helyi iskolások és óvodások koszorúzták meg a Gábor Áron-emléktáblát, Kossuth Lajos szobrát, valamint a Váradi–Bartalis vesztőhelyet is az Őrkőn, ahol dalos, ünnepi műsort adtak elő a Néri Szent Fülöp Általános Iskola tanulói. A résztvevők megemlékeztek Kiss János ágyúöntőről, majd lerótták kegyeletüket az eprestetői csata emlékművénél is. A koszorúzás az 1848–49-es honvédemlékműnél ért véget az Erzsébet parkban.

Az ünnepi műsor a szabadság téren a Gábor Áron körkép avatásával kezdődött, Damokos Csaba képzőművész Gábor Áron életét öntötte klasszikus képregényre épített körkép formájába. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi nyitóbeszédében Gábor Áron nagyságát méltatta, annak a székely hősnek az életét, aki megvalósította álmát.

„Eszével, kardja erejével és a hozzá hasonló székelyek eszével megvédte a székelyek szabadságát. Olyan Székelyföldet álmodott, ahol az életet a saját természetünkhöz és saját törvényeinkhez tudjuk igazítani, mert így válhat otthonunkká a szülőföld. Ezt a Székelyföldet fogjuk továbbvinni, mert az álmainknak nem lehet határt szabni” – hangsúlyozta az elnök. Tamás Sándor azt is kiemelte, az idei évet Gábor Áron emlékévvé nyilvánították így minden olyan helyszínen, melynek köze volt a székely hőshöz, megemlékezéseket, kiállítást, előadásokat szerveznek, ugyanakkor emlékparkot is létrehoznak.

A lovas felvonulást követően, melyen a megye lovasklubjai és cserkészcsapatai vettek részt, a tömeg elszavalta a Szózatot, majd Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tartott ünnepi beszédet, melyben az 1848-ban kitört szabadságharc és forradalom ma is aktuális kérdéseit boncolgatta. A polgármester kiemelte, senki sem születik hősnek, hanem a körülmények teszik azzá, amennyiben fel tud nőni a rá váró feladatokhoz.

„Attól lesz heroikus egy ember, egy közösség küzdelme, hogy minden körülmények között a saját útjukat járják, még akkor is, ha a másik út, mely végén az önfeladás vár, sokkal, de sokkal könnyebb lenne” – mondta. Március 15-én a székelyeknek is kérdéseket kell feltenniük – tette hozzá a polgármester. Olyan kérdéseket, hogy elég bátrak-e ahhoz, hogy kitartsanak a közösség érdekei mellett, azért, hogy megmaradjanak. Kérdés az is, hogy elég bátor-e a székely nép ahhoz, hogy több gyereket vállaljon, kikövetelje a jussát és itthon maradjon?

„Eljött az ideje annak, hogy tisztán beszéljünk és értésére adjuk mindenkinek, hogy nem futamodunk meg, hanem a saját utunkat akarjuk járni. Orbán Viktor miniszterelnököt idézve, mutassuk meg, nem gazsulálunk senkinek, mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni. Ha nem mi irányítjuk saját életünket, akkor valaki más fogja irányítani” – hangsúlyozta Antal Árpád. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy egyáltalán nincs rendben az, hogy az ország vezetői aggódva szólítják fel az új ukrán vezetést, hogy tartsák tiszteletben az ukrajnai románok jogait és állítsák vissza a nyelvtörvényt, miközben tőlünk, magyaroktól ugyanezt megtagadják.

„Mitől vagyunk mi kevesebbek, mint a moldáviai oroszok, ukránok, gagauzok? Minden évben elmondom, ha kell akár többször is, lassan, tagoltan, hogy mindenki megértse, hogy legyen idő lefordítani azt, amit mondok: mi nem félünk, mert tudjuk, hogy félelemre nem lehet jövőt építeni. Addig fogjuk mondani, míg megérti minden román állampolgár: mi nem vagyunk bevándorlók, itthon vagyunk!” – hangsúlyozta az elöljáró.

A polgármester szavait hosszas tapsvihar és „autonómiát!” felkiáltások követték, majd szavalatok hangzottak el, valamint a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar és a városi egyesített kórusok ünnepi műsorát láthatták a résztvevők. Morár Ervin, az idei ifjúsági szónok a megemlékezések fontosságára, a szabadságra valamint a fiatalok mozgósítására építette beszédét. Mint mondta, a fiataloknak meg kell tanulniuk olvasni, hogy a sorok közé láthassanak, meg kell tanulniuk írni, hogy tenni tudjanak a jövőjükért, valamint meg kell tanulniuk magyarnak lenni.

Az idei március 15-ei ünnepség díszmeghívottja Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a béke, szabadság és egyetértés mottóval tartotta meg ünnepi beszédét. Az államtitkár beszédében párhuzamot vont az 1848-as események és a ma történései között, kihangsúlyozva, hogy csak egyetértéssel juthat előbbre a nemzet. Mint mondta, a forradalom megtizedelte Háromszéket, de a hősök kiálltak szabadságukért, bármilyen áron: „A szabadság számunkra, magyarok számára a jogot jelenti. Hol van szabadság, ott van jog és ahol van jog, ott van szabadság. Ahol nincs szabadság ott nincs jog és ahol nincs jog, ott nincs szabadság.”

Németh Zsolt kihangsúlyozta, reményei szerint létrejön egy összképviseleti magyar országgyűlés, hiszen április 6-án választások lesznek Magyarországon. A jogok érvényesítésére és a nemzeti egyetértés kimunkálására a ma eszköze a részvétel – mondta az államtitkár, mivel ma már létezik a közös választási lehetőség. Németh Zsolt a választásokon való részvételre buzdította a több ezres tömeget, hiszen mint mondta, 104 év után először az erdélyiek ismét képviselőket küldhetnek a budapesti országgyűlésbe, újra részt vehetnek a nemzet sorsáról való döntésben és az egyetértés kialakításában. Az államtitkár azt is kiemelte, a következő évek legfontosabb feladata a közös nemzeti felelősségvállalás és a nemzeti egyetértés megteremtése Magyarországon és Erdélyben. Ennek érdekében és az autonómia elérésében mindig partner lesz Magyarország.

„Az autonómia nem elszakadás, és számíthattok ebben a küzdelemben Magyarország támogatására. Legyen béke, legyen szabadság és legyen egyetértés” – zárta gondolatait Németh Zsolt.

A sepsiszentgyörgyi ünnepség, melyen közel 19 ezren vettek részt, Zelenák József evangélikus lelkész-esperes áldásával, valamint a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.