Csökkenő háromszéki munkanélküliség

Csökkent a munkanélküliség a megyében, a szeptember 30-ai adatok szerint jelenleg 6,12 százalék a mutató, azaz 0,18 ponttal kevesebb, mint augusztusban volt – tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Jelenleg is a férfi munkanélküliség a magasabb, a nők az összmunkanélküliek 46 százalékát teszik ki. Ami a nyilvántartásba szereplők tanulmányát illeti, a legtöbb munkanélküli, 72,81 százalék középiskolai végzettséggel sem rendelkezik. A gimnáziumi végzettségűek aránya 23 százalék. Az állástalanok 3,46 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Korosztályokra bontva: jelenleg a 25 év alattiak körében a legmagasabb az állástalanság aránya, a közel 30 százalékba beletartoznak a végzős diákok is, akik regisztráltak a munkaügyi hivatalban – magyarázza Kelemen Tibor. Az Európai Unió, valamint Románia kötelezte magát, hogy a frissen végzett 25 év alattiak számára legtöbb 4 hónapon belül vagy egy munkaszerződést, vagy egy továbbképzést biztosítson – magyarázta az intézmény vezetője. Mint elmondta, ez a folyamat nem minden esetben sikeres, egyrészt mert a pályakezdők inkább egy évet otthon maradnak, majd újra megpróbálnak bejutni egyetemre, másrészt nagyok az elvárásaik, nem vállalnak el bármit még akkor sem, ha gimnáziumot végeztek, és nem rendelkeznek szakképesítéssel. A legalacsonyabb munkanélküliség ugyanakkor az 50–55 évesek körében van Háromszéken.

A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor azt is elmondta, hogy a vállalkozók egyre nehezebben találnak munkaerőt. A munkaképes fiatalok ugyanis hiányos gyakorlati tudással rendelkeznek tanulmányaik elvégzése után. Kelemen Tibor példaként felhozta, az egyik sepsiszentgyörgyi vendéglátóipari egység több személyt is alkalmazott, ám a cég vezetőjének elmondása alapján legalább 2–3 évbe telt volna az alkalmazottak betanítása, amelyet követően semmilyen garancia nincs arra az országos szabályozások keretein belül, hogy hosszú távon a vállalkozásnál tartsák az alkalmazottakat. Negatív tapasztalatként említette Kelemen Tibor a háromszéki falvakon megszervezett tanfolyamok eredményeit is.

Mint ismeretes, több vidéki településen képeztek pincéreket, szakácsokat, ugyanakkor idegen nyelvekre is oktatták a munkanélkülieket a munkaerő-elhelyező ügynökség programjának keretében. A több mint 400 résztvevő számára ugyanakkor helyben szerveztek állásbörzét, ahol mind helyi, mind pedig Brassó megyei vállalkozások megjelentek ajánlataikkal. Összesen 550 betöltésre váró állással várták a helyieket, ám csupán 12 személyt alkalmaztak. Annak ellenére, hogy az ügynökség a tanfolyamok elvégzését követően oklevelet, valamint 1440 lejes támogatást biztosított, többen külföldre mentek mezőgazdasági idénymunkára, továbbá volt olyan is, akit férje nem engedett dolgozni, vagy épp az ingázást nem vállalták – magyarázta Kelemen Tibor a kisszámú alkalmazás okait. Az idegenforgalmi vállalkozók mosónőket, konyhai kisegítőket, szakácsokat, pincéreket kerestek, s abban bíztak, hogy ezek olyan munkakörök, amelyeket a vidéki asszonyok különösebb képzés nélkül is el tudnak végezni.