Az étel tisztessége a múzeumban

A nagyszabású kiállítás immár a harmadik, ami az Incze László Céhtörténeti Múzeum szervezésében a polgári élet mindennapjaihoz kötődik és ezúttal az étkezési szokásokkal kapcsolatos tárgyakat, kellékeket mutatja be a nagyközönségnek.

Mivel a kiállítóterem a nagyszámú érdeklődőt nem tudta befogadni, így a megnyitót az intézmény udvarán tartották. Elsőként Dimény Attila a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd utána Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízott főigazgatója és Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és ismeretátadási igazgatója méltatta a kiállítási anyagot, általuk betekintést lehetett nyerni a polgári étkezés, illetve a szokáskörhöz tartozó kellékek világába.

A kiállítás rendhagyó, hiszen a piactól a mészárszékig, az ebédlőtől a konyhán át a kamráig vagy a kávézóig mindent meg lehet szemlélni. A hangulatos anyag, a remek kiállítási tálalás a jelenlevőket szemmel láthatóan elvarázsolta, főleg a gyerekek élvezték a letűnt kor tárgyait, de még az idősebb korosztálynak is fejtörést okozott egy-egy tárgy – például egy ósdi hűtőszekrény – azonosítása.
A kiállítási anyagot nagyméretű, Kézdivásárhely főteréről készített reprók teszik élethűbbé, a piac, vagy a mészárszék a régi családi fotók révén gyakorlatilag a néző belekerül a vásári forgatagba. A tárgyak vagy helyszínek azonosítását magyarázó szövegek könnyítik meg, magyar és román nyelven olvasható, hogy milyen fűszereket használtak egy évszázaddal ezelőtt, a konyhai berendezést ismertető pannón pedig régi újsághirdetéseket is vannak, amikből kiderül, hogy miként csábították újdonságok megvásárlására a kereskedők a háziasszonyokat.

A Kozák (Kazak) teás-, a londoni csokoládés-, a gyerekkekszes-, a Frank vagy a régi Douwe Egberts csokoládés-dobozokat elszemlélve bebizonyosodik, hogy ezelőtt is adtak a díszes csomagolásra, és a nézelődő arra is rádöbbenhet, hogy akkoriban nem csak a felsoroltakat árusították pléhből vagy vastag kartonból készített, színes grafikai elemeket tartalmazó dobozban, hanem az orosz teafű és a Maxah vagy Corona halva is ízléses pléhdobozban volt megvásárolható. Apró szórólapokról tudjuk meg, hogy milyen volt a Szent István malátakávé, és azt is, hogy a Valódi Schmoll Pasta miért állt el évekig.

A színes, érdekes anyag létrejöttét Beke Boróka (Zabola), Bene Gabriella, Biszak Katalin, Farkas Gábor, György-Szakács Gizella (Gelence), Ilyés Sándor, Imreh Emese, Kászoni Barna, Kászoni Mária, Kiss Éva, Kovács Márta (Csíkszereda), László Endre (Sepsiszentgyörgy), László Károly, Márton Imre, gróf Mikes Borbála (Uzon), Molnár Szilveszter, Nagy Éva, Nagy Ibolya, Nagy Tihamér, Neagu Emília, Para Sándor (Kovászna), Pásztor Csilla (Sepsiszentgyörgy), Pásztor Ferenc (Sepsiszentgyörgy), Szőcs Emese, Szőcs Dezső, Szőke Éva (Bereck), Tóth László, Vetró András valamint a Székely Nemzeti Múzeum, Csángó Néprajzi Múzeum és a Haszmann Pál Múzeum támogatta.

A múzeum munkatársai arra kérik a kiállítást osztályokkal megtekinteni vágyó pedagógusokat, hogy látogatási szándékukat, időpont egyeztetés érdekében, jelezzék Dimény Erika múzeumpedagógusnak a 0267-361 748-as telefonszámon vagy a dimenyerika.sznm@gmail.com email-címen. Előzetes egyeztetés alapján a diákok interaktív tárlatvezetés vagy múzeumpedagógiai foglalkozás (feladatlap, szerepjáték) során ismerhetik meg a kiállítást ami egyébként 2015. február 21-ig látogatható.