
Több mint harmincan gyűltek össze az autópálya nyomvonala ellen tiltakozók fórumán
Fotó: Kocsis Károly
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
2025. július 02., 21:082025. július 02., 21:08
2025. július 02., 21:362025. július 02., 21:36
A kissé hosszú – „A Kovászna megyei A13-as autópálya által károsodott földtulajdonosok jogaiért harcoló” –, de annál beszédesebb nevű, a bíróságon jövő hónapban bejegyzendő egyesület által összehívott tanácskozást Papp Attila helyi tanácsos, az EMSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke moderálta. Felvezetőjében arról tájékoztatta az összegyűlt több mint harminc érdeklődőt, hogy a közúti beruházásokért felelős országos társasághoz (CNIR) benyújtott kérésére kapott válasz alapján számára egyértelmű, hogy
Az előzményeket is felvázolta, mondván, a 2021 márciusára elkészült megvalósíthatósági tanulmány még öt lehetséges nyomvonallal számolt, ezek közül kettő érintette a szentkatolnai földeket.
A tanulmány szerzői eleve a Maksa – Dálnok – Albis – Csernáton – Kézdivásárhely vonalat tartották a legoptimálisabbnak, a leggazdaságosabban kivitelezhetőnek, értékelésükben az kapta a legnagyobb pontszámot. Ennek a nyomvonalnak csak a Csernáton és Kézdivásárhely közötti szakasza érintette volna részben Szentkatolnát, tulajdonképpen a két község közigazgatási határán, a mostani országúttal párhuzamosan húzódott volna végig.
Ennek ellenére tavaly októberben kiderült, a CNIR egy olyan nyomvonalat részesít előnyben, amely sokkal érzékenyebben érinti a Szentkatolna községhez tartozó Kézdimárkosfalva, Kézdimartonfalva és Hatolyka gazdáit, egészen pontosan közel 170 parcellát.
de tulajdonképpen egy 200 méter széles sávot céloz részbeni megkötöttségekkel.
Ez a nyomvonal-verzió azonban nemcsak a kisajátítás veszélye által fenyegetetteket érinti kedvezőtlenül, hanem azokat is, akik az autópálya miatt csak kerülőutakon tudnak eljutni egyes parcelláikhoz, ami jelentős költségekkel, továbbá időveszteséggel jár számukra.
Papp Attila (a kép jobb oldalán) moderálta a tanácskozást
Fotó: Kocsis Károly
Papp Attila, mint mondta, a gazdák szószólójaként mind a megyei tanácstól, mind a beruházási társaságtól írásban kért magyarázatot, indoklást a nyomvonal – szerinte önkényesen történt – megváltoztatására: az előbbitől semmilyen választ nem kapott, az utóbbitól pedig csak annyit, hogy az estleges változtatásokat helyi szinten lehet eszközölni.
A megyei politikum számára ez egy kényelmetlen kérdés, ám számunkra úgy tevődik fel, hogy akarunk-e valamit lépni vagy sem” – nyomatékosított a gazdálkodói mivoltánál fogva maga is érdekelt Papp Attila.
A nyomvonal-változtatás eltökélt szándékával hozták létre – Kovács Levente elnökletével (további tagok: Ábrahám Géza és ifj. Papp Pál) – a szóban forgó egyesületet is, amely –
Erre leghamarabb szeptember-októberben kerülhet sor, addig várják a további tagok jelentkezését, ugyanis „a pereskedés pénzbe kerül, és nem kevésbe.”
Papp Attila rendkívül érdekesnek és ugyanakkor különösnek találja, hogy miközben a 2021-ben még érvényes nyomvonalat a maksaiak, dálnokiak és csernátoniak azon kérésére változtatták meg, miszerint azokon a területeken jelentős mezőgazdasági termelés folyik, anélkül, hogy kérésüket tanulmányokkal, gazdasági mutatókkal, környezetvédelmi megfontolásokkal támasztották volna alá, Szentkatolna esetében ezt a szempontot figyelmen kívül hagyták. „Tehát egyszerűen csak kérték, és megkapták.”

Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.
Azt is kifejtette, nem tiltakoznának a mostani nyomvonal ellen, ha eredetileg is ez lett volna kijelölve, de
A község jelenlévő polgármestere ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte a Lécfalva – Kovászna – Gelence vonal lett volna a legészszerűbb, hogy elöljárója kérésének eleget téve a fürdővárost is érintse a majdani autópálya, de maga sem érti, végül miért a mostani verzióra esett a választás.
A fórumon felszólalók leginkább amiatti elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy a megyei önkormányzat miért nem szervezett gyűlést a községükben, ahol ezt a kérdést megvitathatták volna, meghallgathatták volna a változtatás melletti érveket, kételyeikre megnyugtató válaszokat kaphattak volna. Ennek hiányában úgy érzik, olyan érdekek vezérelték a döntéshozókat, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni.
– háborgott a 79 éves id. Papp Pál.
Id. Papp Pál: „Nem hagyom, hogy elvegyék a földjeimet!”
Fotó: Kocsis Károly
Mások amiatti értetlenkedésüknek adtak hangot, hogy „miét ilyen kacskaringós az autópálya nyomvonala”, miért nem egyenesen húzták meg, és akadt, aki németországi példára hivatkozva felvetette,
„Nem elég, hogy Szentkatolna a legelmaradottabb község a megyében, ahol az emberek többsége kizárólag mezőgazdaságból él, most mégis minket akarnak sújtani” – hangzott el.
A felmerülő kérdéseket Tamás Sándor tanácselnöknek is „közvetítettük”, aki lapunknak nyilatkozva leszögezte: naponta 20 ezer autó megy át Kézdiszéken, aminek 90 százaléka tranzitforgalom, és csak szemetet hagynak maguk után.
A jövendőbeli autópálya 70 kilométeren szeli át Háromszéket – folytatta a megyevezető. „Hogy pontosan hol halad át, azt szakemberek mondják meg. Nem a megyében, egy íróasztal sarkán rajzolják a nyomvonalat. Sem én, sem más itt a megyében nem »tervezzük« a nyomvonalat”.
Kiemelte, az autópálya nem megyei, hanem országos beruházás, megrendelője az országos autópálya-ügynökség. „A nyomvonal kijelölésekor a szakemberek megannyi szempontot, így talajszerkezetet, nemzetbiztonsági követelményeket, gazdasági mutatókat, Natura 2000-es érintettséget, hidrológiai állapotot és ehhez hasonlókat vesznek figyelembe, amikor a térképen meghúzzák a vonalat,
Amit a megyei tanács tett: 2021-ben az érintett községekkel való előzetes egyeztetés után kibocsátott egy urbanisztikai bizonylatot, amely alapján most tervezik az autópálya jövendőbeli nyomvonalát – zárta nyilatkozatát Tamás Sándor.
A romániai magyarság jogainak érvényesítése érdekében két nagyhatalom, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez is írásbeli kéréssel fordul segítségért a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő.
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán bejelentette: a magyar kormány a Sapientia Alapítványon keresztül 2,8 milliárd forinttal járul hozzá a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal közös, multifunkcionális kulturális központ építéséhez.
Ingyenes előadást szerveznek a gyermeknevelés témában Sisak Imola klinikai főpszichológus részvételével Kovásznán december 3-án, szerdán délután.
Mikulás-lak nyílik a Székely Mikó Kollégium alatt, a volt Júlia virágüzletben. Egyes időpontokban az ablakon keresztül meg lehet lesni azt is, hogyan tevékenykedik a szobában a Mikulás.
Újvárosi Katalin unitárius lelkész, a Menjünk el Betlehembe című kötet szerzője tart adventi elmélkedést és könyvbemutatót december 2-án Csomakőrösön és Kovásznán.
A kedvezmények ellenére is ingadozó az érdeklődés a HPV elleni vakcina iránt Háromszéken. Megnéztük, hogyan zajlik a gyakorlatban az oltás, mit tapasztalnak a családorvosok, és tisztáztuk a jogosultsággal kapcsolatos kérdéseket is.
A volt dohánygyár épületében tartja első erdélyi lakossági fórumát Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere december 3-án, szerdán.
Sepsiszentgyögyön a karácsonyi díszkivilágítás és ez első adventi gyertya meggyújtása alkalmával a főtéren – mint már 15 éve – most is tömeg volt.
Közel egy órán át állt a forgalom Kézdiszentlélek közelében, miután egy autó és egy lovasszekér összeütközött szombaton délután.
Szombat délben jelentős forgalom volt a sepsiszentgyörgyi dohánygyár környékén, ahol az Országos Kisállat-kiállítást rendezték.
szóljon hozzá!