Az autópálya nyomvonala ellen tiltakoznak a kézdimartonfalvi gazdák

Az előzményeket is felvázolta, mondván, a 2021 márciusára elkészült megvalósíthatósági tanulmány még öt lehetséges nyomvonallal számolt, ezek közül kettő érintette a szentkatolnai földeket.

A tanulmány szerzői eleve a Maksa – Dálnok – Albis – Csernáton – Kézdivásárhely vonalat tartották a legoptimálisabbnak, a leggazdaságosabban kivitelezhetőnek, értékelésükben az kapta a legnagyobb pontszámot. Ennek a nyomvonalnak csak a Csernáton és Kézdivásárhely közötti szakasza érintette volna részben Szentkatolnát, tulajdonképpen a két község közigazgatási határán, a mostani országúttal párhuzamosan húzódott volna végig.

„Hülyének néznek bennünket”

Ennek ellenére tavaly októberben kiderült, a CNIR egy olyan nyomvonalat részesít előnyben, amely sokkal érzékenyebben érinti a Szentkatolna községhez tartozó Kézdimárkosfalva, Kézdimartonfalva és Hatolyka gazdáit, egészen pontosan közel 170 parcellát.

de tulajdonképpen egy 200 méter széles sávot céloz részbeni megkötöttségekkel.

Ez a nyomvonal-verzió azonban nemcsak a kisajátítás veszélye által fenyegetetteket érinti kedvezőtlenül, hanem azokat is, akik az autópálya miatt csak kerülőutakon tudnak eljutni egyes parcelláikhoz, ami jelentős költségekkel, továbbá időveszteséggel jár számukra.

A megyei politikum számára ez egy kényelmetlen kérdés, ám számunkra úgy tevődik fel, hogy akarunk-e valamit lépni vagy sem” – nyomatékosított a gazdálkodói mivoltánál fogva maga is érdekelt Papp Attila.

Pereskedésre készülnek

A nyomvonal-változtatás eltökélt szándékával hozták létre – Kovács Levente elnökletével (további tagok: Ábrahám Géza és ifj. Papp Pál) – a szóban forgó egyesületet is, amely –

Erre leghamarabb szeptember-októberben kerülhet sor, addig várják a további tagok jelentkezését, ugyanis „a pereskedés pénzbe kerül, és nem kevésbe.”

Papp Attila rendkívül érdekesnek és ugyanakkor különösnek találja, hogy miközben a 2021-ben még érvényes nyomvonalat a maksaiak, dálnokiak és csernátoniak azon kérésére változtatták meg, miszerint azokon a területeken jelentős mezőgazdasági termelés folyik, anélkül, hogy kérésüket tanulmányokkal, gazdasági mutatókkal, környezetvédelmi megfontolásokkal támasztották volna alá, Szentkatolna esetében ezt a szempontot figyelmen kívül hagyták. „Tehát egyszerűen csak kérték, és megkapták.”

korábban írtuk

Változtatnak a Brassó–Bákó autópálya háromszéki nyomvonalán

Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.

Azt is kifejtette, nem tiltakoznának a mostani nyomvonal ellen, ha eredetileg is ez lett volna kijelölve, de

A község jelenlévő polgármestere ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte a Lécfalva – Kovászna – Gelence vonal lett volna a legészszerűbb, hogy elöljárója kérésének eleget téve a fürdővárost is érintse a majdani autópálya, de maga sem érti, végül miért a mostani verzióra esett a választás.

„Miért kacskaringós a nyomvonal?”

A fórumon felszólalók leginkább amiatti elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy a megyei önkormányzat miért nem szervezett gyűlést a községükben, ahol ezt a kérdést megvitathatták volna, meghallgathatták volna a változtatás melletti érveket, kételyeikre megnyugtató válaszokat kaphattak volna. Ennek hiányában úgy érzik, olyan érdekek vezérelték a döntéshozókat, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni.

– háborgott a 79 éves id. Papp Pál.

„Nem elég, hogy Szentkatolna a legelmaradottabb község a megyében, ahol az emberek többsége kizárólag mezőgazdaságból él, most mégis minket akarnak sújtani” – hangzott el.

Nem az íróasztal sarkán rajzolnak a térképre

A felmerülő kérdéseket Tamás Sándor tanácselnöknek is „közvetítettük”, aki lapunknak nyilatkozva leszögezte: naponta 20 ezer autó megy át Kézdiszéken, aminek 90 százaléka tranzitforgalom, és csak szemetet hagynak maguk után.

A jövendőbeli autópálya 70 kilométeren szeli át Háromszéket – folytatta a megyevezető. „Hogy pontosan hol halad át, azt szakemberek mondják meg. Nem a megyében, egy íróasztal sarkán rajzolják a nyomvonalat. Sem én, sem más itt a megyében nem »tervezzük« a nyomvonalat”.

Kiemelte, az autópálya nem megyei, hanem országos beruházás, megrendelője az országos autópálya-ügynökség. „A nyomvonal kijelölésekor a szakemberek megannyi szempontot, így talajszerkezetet, nemzetbiztonsági követelményeket, gazdasági mutatókat, Natura 2000-es érintettséget, hidrológiai állapotot és ehhez hasonlókat vesznek figyelembe, amikor a térképen meghúzzák a vonalat,

Amit a megyei tanács tett: 2021-ben az érintett községekkel való előzetes egyeztetés után kibocsátott egy urbanisztikai bizonylatot, amely alapján most tervezik az autópálya jövendőbeli nyomvonalát – zárta nyilatkozatát Tamás Sándor.