
Fotó: Gergely Imre
A kommunizmus korszaka nem csak a történelmi múlt része, hiszen sokunk személyes életének meghatározó részét jelenti. A Vörös Csillag Múzeum látványtervezői erre is törekedtek: ne csak nézzük a múltidézést, legyünk részesei azoknak az időknek.
2026. november 08., 17:012026. november 08., 17:01
Mi történik, ha egy múzeumban nemcsak nézzük a történelmet, hanem egy kicsit bele is csöppenünk? A sepsiszentgyörgyi Vörös Csillag Múzeumban
végigjárhatjuk a deportáltak útját,
vádlottként elítélhetnek egy koncepciós perben,
túlélhetjük az 1977-es nagy földrengést,
vagy éppen az 1980-as évek gyerekeként állhatunk sorban egy üres bolt előtt.
A látvány mögött azonban rengeteg ember összehangolt munkája áll. Baróti Hunorral és B. Porzsolt Erzsébettel, a Manierart műhely vezetőivel arról beszélgettünk, hogyan lesz egy történelmi kiállításból összművészeti alkotás.
Kolozsvár bombázásával indul a történet, majd egyre sötétebb időszakokba jutunk. A deportálásoknál a tükröződő felületek között haladva
A fények, a vetítések és a hangok együtt dolgoznak azon, hogy ne csak lássuk, hanem valamennyire át is érezzük a kiszolgáltatottságot.
Aztán egy koncepciós per vádlottjai leszünk. A vád szerint burzsoá származásunk és ellenforradalmi magatartásunk veszélyezteti a népi demokrácia stabilitását. Bármit válaszolunk az ügyész kérdéseire, az ítélet lényegében már megszületett. Visznek a börtönbe, kényszermunkára. Később
és visszakerülhetünk a nyolcvanas évekbe, amikor gyerekként hiába állunk sorban az üzletben, mire a pulthoz érünk, már nem jut nekünk semmi.
Fotó: Gergely Imre
A virtuális valóság szemüvegével Ceaușescu palotáiba is bepillanthatunk. Máshol pionírként vagy hazafias ünnepségek résztvevőjeként találkozunk azzal a világgal, amelyet a rendszer az aranykoraként szeretett bemutatni.
A kiállítás azonban nem akarja azt sugallni, hogy az emberek élete kizárólag félelemből és nélkülözésből állt.
A szerencsésebbeknek Dacia 1300-asuk is volt. A lakásokban nippek sorakoztak, a konyhákban régi használati tárgyak, a polcokon pedig ott voltak a korszak apró kellékei. Ismerős látványok, amelyek sokakban saját gyerekkori vagy családi emlékeket idézhetnek fel. Mert az ég akkor is kék volt.

Nyitásra készül a szocializmus éveit bemutató sepsiszentgyörgyi múzeum, amely Vörös Csillag Kommunizmus Múzeuma néven fog működni. A beruházás átadási határideje augusztus vége.
A kiállítás látványvilágának megtervezését és a különböző alkotói területek összehangolását a Manierart műhely végezte. „Minden ilyen munka egy témafelvetéssel, egy kijelölt épülettel és egy megvalósításra elszánt megrendelővel kezdődik. Ebben az esetben Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád volt a megrendelő. Első körben számára kellett felvázolni, hogy milyen elképzelés mentén lehetne a kommunista korszakot múzeumi élménnyé formálni. A tartalmat a kiállítás kurátorai, Tóth-Bartos András és Kinda István biztosították. Ők határozták meg a történelmi témákat, gyűjtötték össze az információkat és a dokumentumokat.
– mutat rá Baróti Hunor, a Manierart vezetője.
A megvalósításra rendelkezésre álló idő, speciális helyzeteket teremtett, amihez megrendelőnek, kurátoroknak és látványtervezőknek egyaránt dinamikusan kellett alkalmazkodnia. Párhuzamosan végezte mindenki a munkáját. A hivatal meghirdette a tárgyak gyűjtését, a kurátorok felvázolták a témákat és elkezdték a műtárgy beszerzéseket, a látványtervező meghatározta a fő fókuszpontokat.
– vázolta B. Porzsolt Ersébet, Baróti Hunor alkotótársa.
Mivel az elején nem voltak tárgyak, főként a rendelkezésre álló fotóanyagból kellett kiindulniuk, valamint az emlékekből, amelyeket a kurátorok, látványtervezők és a munkába bekapcsolt más szakemberek, alkotók maguk is átéltek. Volt, aki ebben nőtt fel, és voltak, akik gyermekként élték meg a korszak utolsó éveit. Ezek összefűzése adta a vezérvonalat.
– mutatott rá Baróti Hunor. A kommunista korszakról fennmaradt többezer fénykép és filmanyag jó alap volt egy modern technológiára épülő tárlathoz. A látványtervezésben meghatározó szerepet kapott Bordos László, aki épületvetítéseivel nemzetközi hírnevet szerzett.

A kommunizmusra kevesen emlékeznek nosztalgiával, talán csak azok, akik nem tapasztalták meg a sötét oldalát. Azt viszont nem szabad feledni, ezért is vágott bele a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a kommunista korszakot bemutató múzeum létesítésébe.
Az alagsorban a sötét színek, a szürkék, a feketék és a tűzpiros árnyalatok uralkodnak. Az elmosódó képek, az életlen betűkontúrok és a nyomasztó hanghatások mind a kiszolgáltatottság érzését erősítik.
A deportáltak útját például egy nagy térképen jelenítik meg. Lézerfények érzékeltetik, milyen hatalmas távolságokra hurcolták el az embereket, akár a fél világon keresztül. A tükröződő felületek pedig azt az érzést keltik, mintha mi is közöttük vonulnánk.
Az első emeletre érve már világosabb, letisztultabb környezet fogad. A bútorzat is változik: olyan moduláris elemeket terveztek, amelyek vitrinné, tükröződő felületté vagy témaelválasztóvá alakíthatók. Az egyik legérdekesebb rész a népbíróság interaktív játéka. Itt
Ezen a szinten már több személyes visszaemlékezéssel is találkozunk. A történelmi tények mellé odakerülnek azok az emberi történetek, amelyek igazán közel hozzák a korszakot.
Fotó: Gergely Imre
A második emelet még színesebb, még inkább a hétköznapokat idézi. Az akkor mindenkinél előforduló használati tárgyak, egy rekonstruált lakásbelső és egy üres üzlet mutatja meg, milyen környezetben éltek az emberek. Itt már
A három szint hangulata tehát tudatosan változik. A sötét, nyomasztó alagsorból fokozatosan jutunk el a színesebb hétköznapokig. A központi terekben ugyanakkor videotechnikai megoldások kapcsolják össze az emeleteket, hogy a látogató egyetlen történetként élje meg a tárlatot.
A kiállításhoz a kurátorok útmutatásai alapján összesen 41 témát dolgoztak fel.
A grafikai munkában külső partnerként a Vector Mouse, Ferenczi Zoltán csapata vállalt hangsúlyos szerepet.
A kiállításban mintegy négyszáz bútordarab és 460 multimédiás eszköz kapott helyet. A személyes történeteket ötven interjúalany visszaemlékezései teszik még hitelesebbé. Összesen 276 interjúrészletet használtak fel, ezek mintegy 350 oldalnyi szöveget jelentenek.
Így nemcsak a kiállítás által kínált látványt kapják, hanem maguk is dönthetnek arról, melyik történetre kíváncsiak.
Fotó: Gergely Imre
A hangzásvilág kialakításában a Bagossy Brothers Company zenésze Bagossy László is részt vett, az alagsorban hallható hanganyagok szerkesztéséhez járult hozzá. Szerették volna Dragomán György írót is bevonni, hiszen több művében foglalkozik a korszak emlékezetével, ez az együttműködés azonban végül nem valósult meg – mondta el Baróti Hunor.
Az első elképzelés kifejezetten látványos, high-tech kiállítás volt. Ebből nagyjából hetven százalék valósult meg, sok ötlet már túlment azon a kereten, ami ebbe a projektbe belefért, így alkalmazkodni kellett a lehetőségekhez. Egy ilyen nagy projekt esetében előbb-utóbb szembe kellett nézni azzal, hogy nem minden elképzelés valósítható meg. A finanszírozás, a műszaki feltételek és a biztonsági előírások egyaránt határt szabtak a terveknek.
Baróti Hunor például azt képzelte el, hogy a látogató akár a teljes környezetre hatással lehet: kiválaszthatja a megjelenő képanyagot, és ezzel maga alakíthatja az adott téma vizuális világát. Ez végül csak részben valósult meg. A kurátorok ugyanis a hagyományos kiállítási forma egyes elemeit is meg akarták tartani.
Hasonlóan izgalmas elképzelés volt a megfigyelés témájának kiterjesztése az egész térre. A látogatónak nem csupán egy-egy ponton kellett volna találkoznia a megfigyelés gondolatával, hanem már az interakcióival is a rendszer részévé válhatott volna. Végül ez a megoldás csak részben valósult meg, egy alkalmazásba került be.
A bútorzatot ezért eleve úgy tervezték meg, hogy később könnyen átalakítható legyen. Amint Baróti Hunor elmondta, minden ilyen kiállításnál eljön az idő évek múlva, amikor változtatni, újítani érdemes. Mivel itt sok moduláris elemet használtak, könnyen megváltoztathatók lesznek a terek arányai, kiállítási felületek.
A megvalósítás során akadtak egészen váratlan nehézségek is. Ilyen volt a kiállításban központi helyet kapó vasúti vagon beszerzése.
Közben zajlott már az építkezés, és egyre kevesebb lehetőség maradt arra, hogy egy ekkora tárgyat bejuttassanak az épületbe. Végül Svájcból sikerült vonatot szerezni.
Fotó: Gergely Imre
A kurátorok kitartása kellett, hogy lehetőleg jelentős számú eredeti műtárgy is bekerüljön a kiállításba. Aukciósházakat figyeltek,
Az egykori Dohánygyár csarnokait átalakító Industry Transilvan is rugalmasan állt a feladathoz, ami nagyon fontos volt, hiszen ilyen tér kialakításnál, sokféle elvárásnak, igénynek kellett megfelelni, és nem lehet egyszerűen továbbadni a problémákat egyik alvállalkozótól a másikig.
A Vörös Csillag Múzeum létrehozása nem csupán egy látványos tárlat megtervezését jelentette. Baróti Hunor szerint jó dolog nagy víziókkal nekivágni egy ilyen munkának, még akkor is, ha nem sikerül mindent megvalósítani.
A sepsiszentgyörgyi kiállításban sok minden létrejött abból, amit az elején elképzeltek, más ötletek viszont egyelőre váratnak magukra. Idővel talán éppen itt a múzeum továbbfejlesztésével, vagy más hasonló projekteknél megjelenhetnek azok az elemek is, amik most még nem kerülhettek a látogatók elé.
A fények, hanghatások, a látványelemek, VR illúzió mellett a börtönbarakkban még a hideget is érezhetjük, a földrengésnél pedig a talpunk alatt mozdul meg a padló. Az pedig már a fantázia része, de az üres élelmiszerboltban biztosan lesznek, akik a szájukban érzik az akkori, jegyre kapható, vagy jó kapcsolatokkal pult alatt beszerezhető parizer ízét. Ami épp elfogyott. Hiába álltunk sorba órákig.
Hamisított termékek illegális forgalmazásával gyanúsított személyeket hallgatott ki szombaton a Kovászna megyei rendőrség.
Gyűjtést szervez a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház az ott született kisbabák számára, mert sok anya úgy érkezik a szülészetre, hogy még a legszükségesebb babaholmikat sem tudja magával hozni.
Lakossági fórumra várják a kézdivásárhelyieket november 9-én és 10-én, hétfőn és kedden 18 órától a Vállalkozói Inkubátorházba.
Bálványos román nevének törvénybe iktatását célzó képviselőházi vitát heves szóváltások, személyeskedés és nacionalizmusról szóló bírálatok kísérték, miközben több párt is szembefordult az indítvánnyal.
Tíz lőfegyvert és csaknem tízezer lőszert foglaltak le csütörtökön Kovászna megyében egy átfogó házkutatás–sorozat nyomán. Három személyt bekísértek és kihallgattak.
Sikkasztás, adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt tartottak házkutatásokat Kovászna megyében a Jupiter művelet részeként. Egy másik ügyben az állami költségvetést több mint 1,2 millió lejjel károsíthatták meg, két személyt őrizetbe vettek.
Péter Alpár képzőművész Ignotus című kiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Lábasházba. A tárlat különleges betekintést nyújt Péter Alpár több mint három évtizedes alkotói tevékenységébe.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elutasította a Kovászna megyei üdülőhely, Bálványosfürdő nevének megváltoztatását előíró törvénytervezetet. Így nem lesz Bálványosból Bălvăniș.
November világszerte a férfiak egészségének hónapja, ennek apropóján újabb prosztatarák-szűrésre várja a 45 év feletti férfiakat a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és Kovászna Megye Tanácsa.
Valutaváltásokkal, kétes banki tranzakciókkal, cégeknek nyújtott kölcsönökkel, fiktív visszafizetésekkel, valamint külföldi bankszámlákra történő átutalásokkal próbálta két személy elfedni az általuk elkövetett sikkasztást Kovászna megyében.
szóljon hozzá!