„Az árkosi kastély nem garzon” – A költözést ellenzők érvei

Portálunknak elmondta, több akadálya is van annak, hogy átadják az épületet a Jankovich-Bésán családnak. „Többek közt azért sem tudjuk ezt megtenni, mert erre az évre is rengeteg rendezvényt szervezett az Árkosi Kulturális Központ. Nem lehet, hogy érkezik egy művész Franciaországból, Magyarországról és lelakatolt ajtókat talál” – magyarázta az intézmény ügyvédje.

Hozzátette, a kastély parkjában 106 kortárs szobor kapott helyet, amit nem lehet elszállítani, ezek sorsáról is egyeztetni kell. Példaként említette, a bukaresti Román Irodalmi Múzeum épületét is csak a visszaszolgáltatást kimondó döntés után hét évvel adták át a tulajdonosnak, hiszen az ott felhalmozott, összegyűjtött értékeknek új helyet kellett találni.

Ioan Pop-Sabău kérdésünkre elmondta továbbá, a jelenlegi telekkönyvben már nem azok az ingatlanok szerepelnek, mint az államosítás előtt, például egy istállót kiállítóteremmé alakítottak át. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedek során a román állam több mint 3 millió eurót fektetett be az épületbe.

„Ma már csak a családi kápolna maradt változatlan formában, ha kérik, azt visszaadjuk” – jegyezte meg az ügyvéd. Pop-Sabău tavaly óta képviseli a kastélyban 1990 óta működő kulturális központ érdekeit, és úgy véli, ha korábban megkapta volna az ügyet, nem született volna jogerős ítélet a visszaszolgáltatásról.

„Megkérdőjelezhető a tulajdonjog, hiszen Szentkereszty Béla báró titokzatos körülmények között elhunyt, testvére, Erzsébet pedig a horthysta csapatokkal menekült. Ebben az összefüggésben a kastélyt nem a kommunista hatalom államosította, hiszen a másik oldalon harcolók minden ingatlanját már korábban elkobozta a román állam” – mondta az ügyvéd.

A Jankovich-Bésán család jogi képviselője, Kincses Előd korábban azt nyilatkozta, a tulajdonosok az Árkosi Művelődési Központ képviselőinek időhúzása miatt nem tudják birtokba venni a Szentkereszty-kastélyt.

Rámutatott: már 2002-ben megszületett az első kilakoltatási végzés, majd 2012-ben a jogerős ítélet is, ennek ellenére a tulajdonosok nem tudják birtokba venni az ingatlant, és a művelődési központ bért sem fizet annak használatáért. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogerős bírósági döntés gyakorlatba ültetésének akadályozása bűncselekménynek minősül.

A vita kirobbanása után aláírásgyűjtés is indult a művelődési központ megmentése érdekében, a petíciót Szőcs Géza költő, György Attila író és Szebeni Zsuzsanna, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referense is aláírta.