
Tűz a zsögödi Harom-domb déli oldalán
Fotó: Pinti Attila
A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője szerint érezhető csökkenés tapasztalható a parlagtüzek számát illetően a megyében, ennek több oka is van. A megműveletlen területeken ezzel együtt felcsapnak néha a lángok, de a gyújtogatók kilétére szinte sosem derül fény.
2018. április 12., 08:192018. április 12., 08:19
Idén kifejezetten nem kedvezett a tavaszi időjárás azoknak, akik a kaszálatlan területeket tűzzel szerették volna megtisztítani – ezelőtt két évvel például már március elején kigyúltak a tüzek a határban, most az elhúzódó télies időjárás ezt meghiúsította. Néhány napja viszont
amelynek megfékezéséhez, és az oltáshoz a tűzoltók közbelépésére volt szükség.
Az említett területhez közel, az Olt folyó, és a zsögödiek által kicsi Oltnak nevezett vízelvezető csatorna között helyezkedik el egy másik terület, jelentős kiterjedésű nádassal, amely évek óta kihívást jelent a hatóságok számára – tavasszal rendszeresen fellobbannak a lángok, de az oltást követő felelősségre vonás elmarad. Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője szerint elsősorban azért, mert nem tudták beazonosítani az elkövető(ke)t, noha bűnvádi feljelentést is tettek több alkalommal a rendőrségen ismeretlen tettes ellen.
A Hargita Megyei Környezetőrség továbbra is igen kis létszámmal, öt fővel végzi a helyszíni ellenőrzéseket a megye területén, a tarlók és parlagon hagyott területek felégetését tiltó rendelkezések betartásának ellenőrzése is feladataik közé tartozik. Balla Izabella arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évben egyetlen pénzbírságot sem róttak ki ilyen okból – ez nem jelenti azt, hogy a jelenség megszűnt, de érezhetően csökkent az esetek száma.
A szakember szerint ez részben azzal is magyarázható, hogy változik az emberek viszonyulása, másrészt viszont a korábban alkalmazott bírságok is visszatartják őket a területek felgyújtásától. Hasonlóan fontos szerepe van a csökkenésben a Mezőgazdasági Kifizetései és Intervenciós Ügynökség (APIA) által végzett helyszíni ellenőrzéseknek is, mivel a területalapú támogatás részleges megvonásával jár, ha ilyen esetre derül fény.
Bűncselekménynek számít
A vonatkozó jogszabály értelmében a parlag- és tarlóégetés bűncselekménynek számít, magánszemélyeket ezért a hatóságok 3000-től 6000 lejig terjedő összegre bírságolhatnak, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak. A korábbi években a Hargita Megyei Környezetőrség több esetben bírságolt, de volt olyan eset, hogy a beazonosított, és megbüntetett személy bírósági eljárás során tanúkkal bizonyította, hogy nem ő volt az elkövető, és a bíróság az ő javára döntött – tudtuk meg.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás