Hargita megyében csökkent a parlagtüzek száma, kevesebb a gyújtogatás a mezőn

Tűz a zsögödi Harom-domb déli oldalán

Fotó: Pinti Attila

A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője szerint érezhető csökkenés tapasztalható a parlagtüzek számát illetően a megyében, ennek több oka is van. A megműveletlen területeken ezzel együtt felcsapnak néha a lángok, de a gyújtogatók kilétére szinte sosem derül fény.

Kovács Attila

2018. április 12., 08:192018. április 12., 08:19

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Idén kifejezetten nem kedvezett a tavaszi időjárás azoknak, akik a kaszálatlan területeket tűzzel szerették volna megtisztítani – ezelőtt két évvel például már március elején kigyúltak a tüzek a határban, most az elhúzódó télies időjárás ezt meghiúsította. Néhány napja viszont

Csíkszereda zsögödi részén, a Harom-domb déli oldalán lángolt a száraz aljnövényzet,

amelynek megfékezéséhez, és az oltáshoz a tűzoltók közbelépésére volt szükség.

Az említett területhez közel, az Olt folyó, és a zsögödiek által kicsi Oltnak nevezett vízelvezető csatorna között helyezkedik el egy másik terület, jelentős kiterjedésű nádassal, amely évek óta kihívást jelent a hatóságok számára – tavasszal rendszeresen fellobbannak a lángok, de az oltást követő felelősségre vonás elmarad. Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője szerint elsősorban azért, mert nem tudták beazonosítani az elkövető(ke)t, noha bűnvádi feljelentést is tettek több alkalommal a rendőrségen ismeretlen tettes ellen.

Minden esetben a vizsgálatot úgy zárták le, hogy az elkövető kiléte ismeretlen maradt.

A Hargita Megyei Környezetőrség továbbra is igen kis létszámmal, öt fővel végzi a helyszíni ellenőrzéseket a megye területén, a tarlók és parlagon hagyott területek felégetését tiltó rendelkezések betartásának ellenőrzése is feladataik közé tartozik. Balla Izabella arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évben egyetlen pénzbírságot sem róttak ki ilyen okból – ez nem jelenti azt, hogy a jelenség megszűnt, de érezhetően csökkent az esetek száma.

A szakember szerint ez részben azzal is magyarázható, hogy változik az emberek viszonyulása, másrészt viszont a korábban alkalmazott bírságok is visszatartják őket a területek felgyújtásától. Hasonlóan fontos szerepe van a csökkenésben a Mezőgazdasági Kifizetései és Intervenciós Ügynökség (APIA) által végzett helyszíni ellenőrzéseknek is, mivel a területalapú támogatás részleges megvonásával jár, ha ilyen esetre derül fény.

Bűncselekménynek számít

A vonatkozó jogszabály értelmében a parlag- és tarlóégetés bűncselekménynek számít, magánszemélyeket ezért a hatóságok 3000-től 6000 lejig terjedő összegre bírságolhatnak, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak. A korábbi években a Hargita Megyei Környezetőrség több esetben bírságolt, de volt olyan eset, hogy a beazonosított, és megbüntetett személy bírósági eljárás során tanúkkal bizonyította, hogy nem ő volt az elkövető, és a bíróság az ő javára döntött – tudtuk meg.