
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyermekfoglalkozásokkal, a Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállítással, a kastély barokk szobrairól szóló kiállítással várja az érdeklődő közönséget a bonchidai Bánffy-kastély. Az április 28-i nyílt napot a Transilvania Trust Alapítvány szervezi.
2024. április 19., 09:012024. április 19., 09:01
A szervezők két kiállítást emelnek ki a programok közül témájuk és a kastély életében betöltött meghatározó szerepük okán.
akik az első világháborút követően Erdélyben folytatták kulturális és politikai tevékenységüket. A kiállítás elsősorban művészbarátságuk legfontosabb mozzanatairól ad képet; korábban ki nem állított magángyűjteményi anyagok, valamint a Bánffy Miklós által tervezett és Makkai András üvegművész által kivitelezett vitráliumok (Csaba királyfi csillagösvényen, valamint Attila, Isten ostora) is láthatók lesznek. A kiállítás újdonsága Bánffy Miklós rajza a két Kós Károlytól kapott őzgidáról, amelyeket a kastély parkjában nevelt.
A Bánffy-kastély díszudvarát és főépületének középtengelyét egykor ékesítő, mitologikus alakokat ábrázoló barokk szoborgaléria meglehetősen megsínylette a kommunista időszakot:
mások Kolozsvárra kerültek, néhány ezek közül pedig a kastély udvarán kallódott az ezredfordulón. A 2018-ban megnyitott Lost&Found Lapidárium ez utóbbiakat gyűjtötte össze és mutatta be a kastély látogatóinak. 2024-ben az átrendezett kőtár szobrai új helyen, az épületegyüttes kápolnájában várják az érdeklődőket; ugyanakkor az Európai Unió által finanszírozott SOS Heritage projekt keretében sor került a hozzáférhető szobrok digitalizációjára. Az elkészült anyagot A Bánffy-kastély elveszett szobrai című digitális állandó kiállítás keretében mutatják be a közönségnek. A szobrokkal és a projekttel kapcsolatos ismereteket Eke Zsuzsanna művészettörténésztől és dr. Weisz Attila művészettörténésztől hallhatnak az érdeklődők.
Mindemellett a nap folyamán gyerekprogramok, mézeskalácsdíszítés, játékok, kézműves foglalkozások, lovas bemutató és lovaglás, falmászás is szerepel a kínálatban, de a hagyományos fegyverek (íj, csatakereszt, puha kardok) is kipróbálhatók a Virtus Transsylvanica Társulat segítségével.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!