Tapasztalatcserén kutyaügyben

„A Pro Animalia állatotthonnál jelenleg háromszáznál is több eb talál otthonra, a menhely a megyeközpontban is külföldi segítséggel működik” – szögezte le Madaras Szidónai sajtószóvivő. „A kóbor állatokat nemcsak az alkalmazott sintérek, hanem a lakosok is viszik a menhelyre, a kutyák a bekerüléstől számított egy hónapig karanténba kerülnek. Ez idő alatt az egészségügyi vizsgálat, a szükséges oltások, chipezés és ivartalanítás zajlik, majd áthelyezik őket a kialakított kennelek egyikébe életkor, fajta, termet, agresszivitás szerint. A bekerülő állat chipezéssel nyilvántartásba kerül, egy kartotékos és egy digitális rendszerben zajlik a nyomon követés. Az aprócska műszer alapján bármikor visszakereshetővé válik az állaton elvégzett összes beavatkozás” – részletezte az állatok nyilvántartásba kerülésének folyamatát.

„Nem természetes környezet az utcai élet”

Nagy Zoltán alpolgármester, a szentmiklósi menhelyet működtető Vitalissima cég részéről Sándor István és Tamás Kálmán, valamint Kastal László tanácsos, a svájci partnerrel megbízott kapcsolattartó kedden találkozott a csíkszeredai menhely állatorvosával, Nagy Tiborral, aki egyébként a Gyergyószentmiklóson induló svájci projekt szakmai koordinátora is lesz. Az állatorvos a humánus megközelítést a reális helyzetértékeléssel fűzi egybe. „A nagyon leromlott egészségi állapotban lévő állatok elaltatásra kerülnek, a többi eb adoptálható helyiek által is, néhányat közülük külföldön fogadnak be. A kutyáknak az utcán sem jó, sokféle parazitát hordoznak, betegek, kiéhezettek, mikor bekerülnek, sokukat tömbházlakók etetik, ezek az emberek aztán dühösek lesznek, amikor befogják az általuk táplált ebet. Fontos, hogy a lakosság is megértse: a gazdátlan kutyának nemcsak élelemre van szüksége, neki sem természetes környezete az utcai élet, emberre nézve pedig veszélyes lehet mind egészségügyi, mind pedig biztonsági szempontból. A menhelyen megfigyelés alatt vannak, ételt-italt és ellátást kapnak az ebek” – osztotta meg az állatorvos által elmondottakat a sajtószóvivő, és részletezte a kutyák egészségügyi ellátásának összköltségét is.

A költségekről

Egy, a csíkszeredai menhelyre bekerült, átlag 30 kilogrammos testsúlyú kutya esetén az anyagköltség körülbelül 45 lej, ez az ivartalanítással együtt megközelítőleg 110 lejig terjed. A microchipezés értékét az állatorvosi kollégium irányozza majd elő, ez jelenleg 35 lej (a műszer ára és az adatbázisba való felvétel). Oltások és deparazitálás számolódik még a listába, amelynek értéke megközelíti a 70 lejt. Az oltások között szerepel veszettség elleni vakcina, külső és belső féregtelenítés, 2 Polivalens és kölyökkutyák esetén egy Parvo oltás. Külföldre csakis ezekkel együtt szállítható eb, az utazáshoz emellett egy 6 lej értékű útlevelet is ki kell váltani számára. Természetesen erre jönnek rá az élelmezési és tartási költségek, mindezek figyelembe vételével kell kiszámolni a kutya átlag ellátási díját.

„Állatbarátnak lenni reális helyzetértékelést jelent – ezt tapasztaltuk a csíkszeredai menhelyen. Egy közösségi probléma úgy oldható meg, ha mind a szakma, mind a támogató, a városvezetés és a lakosság hozzájárul a maga módján” – összegzett a sajtószóvivő.