Örmény fesztivál negyedszerre

A hazakísért múlt

A fesztivál helyet ad számos kiállításnak is. Az Örmény Közösségi Házban bemutatásra kerülnek többek között Czárán Gyula, a természet apostola személyes tárgyai, a róla készült fényképek. Mindez a gyergyószentmiklósi ifj. Nyisztor Miklós gyűjteményének része. A jelenleg Debrecenben élő gyűjtő a Székelyhon.ro kérdésére beszélt gyűjtőszenvedélyéről, Czárán Gyulával való kapcsolatáról, és azon értékekről, melyeket ő hozhat most haza az eseményre.

– Nyisztor Miklós és Czárán Gyula között, noha nem ismerhették egymást, szoros kötödés alakult ki. A hajdani nagy természetjáró hagyatékának egy részét a mai természetszerető Nyisztor Miklós őrzi, és hozza el a fesztiválra. Hogyan alakult ki a gyűjtés szenvedélye, a Czárán hagyatékával való ismerkedés?

– A természetjárás egyenes következménye, hogy kezdett érdekelni a nyolcvanas évek végén, kik is voltak turista elődeink? Ehhez kellett egy segítség is, amelyet 1992-ben Aradon találtam meg Stefanov Titusz személyében.Találkozásunk egy életre meghatározó volt, hiszen nála láttam először olyan gyűjteményt, ami kimondottan turistajelvények és turistakönyvekből állt. Tőle halottam először seprősi Czárán Gyuláról, hiszen Erdélyben ő a legnagyobb kutatója, és nála láttam a féltve őrzött Czárán-kincseket, amelyek az egykori aradi Czárán EKE-osztály tulajdonát képezték. Hamar kiderült, mindketten kötődünk szülővárosomhoz, Gyergyószentmiklóshoz: a Czáránok az 1750 években telepednek le Gyergyóban és Remetén. Az első Czárán, aki már Gyergyószentmiklóson hunyt el Czárán Izsák volt 1754-ben. Czárán nagyszülei Gyergyóból költöztek később Arad mellé, Seprősre, ahol nemesi rangot vásárolnak és egy 10 000 holdas birtokot. Iskolát és egy kis templomot is építenek a közösségnek.

Czárán 1880-tól egészen 1905-ig olyat alkotott, amely a magyar és kiváltképpen az erdélyi turistaság történetében úttörő és példaértékű. Mindezt önzetlenül, a közösségért. A természet iránti mérhetetlen tisztelete és szeretete vezérelte munkájában. A Bihar-hegységben több száz kilométer  jelzett turistautat épített ki, hidakat, kilátókat készített. Számtalan barlangot ő fedezett fel, és tárt a nagyközönség elé. Olyanokat, mint például a Meziádi-, a Porcika-, a Révi-barlang. Mindezt tette a saját költségén, és amikor megalakult az Erdélyi Kárpát-Egyesület, összes munkásságát az egyesületnek ajánlotta fel.

– Milyen Czárán-relikviák vannak Nyisztor Miklós tulajdonában?

– Gyűjteményemben megtalálható az összes Czárán által írt turista kalauz, könyvek, fűzetek. Ezekből több Czárán legkedvesebb túratársainak dedikált példányai. Hozzám került Czárán iránytűje és néma zongorája, melyet mindig magával vitt a hegyekbe, hiszen kora tavasztól késő őszig kutatta a Bihar vadregényes tájait. Mivel kiválóan zongorázott, és nem akart kiesni a gyakorlásból, magánál tartotta a legkedvesebb tárgyát. De megtalálható gyűjteményemben számos fotó, általa készített térkép is. És van egy különleges darab, amely a szívemhez nőt. Czárán 1905 karácsonyára megkapja barátjától, Kemenes Kempf Józseftől a magyarra fordított Iliászt és Odüsszeiát dedikálva. Nagy valószínűséggel Czárán életében ez az utolsó könyv, amelyet ajándékba kaphatott, hiszen január 5-én meghalt. Nagy élmény volt erre rábukkanni és megszerezni egy könyvaukción.

– Mit jelent az ön számára Czárán Gyula?

– Czárán alakja nekem példaértékű. Az a szorgalom, a tudásvágy az ismeretlen megismerésére, amely egész életét meghatározta, hogy például képes volt 45 évesen beiratkozni Selmecbányán a Bányászati Egyetemre csak hogy többet tudjon a hegyek életéről, műveltsége, mindaz a munka, amit örökségül a turista társadalomra hagyott páratlan. Nem utolsó sorban példátlan, hogy vagyonának egy részét teljesen feláldozta a Bihar-hegység feltárására teljesen ingyen. Méltán nevezik az erdélyi turizmus apostolának.

Az Örmény Művészeti Fesztivál részletes programja megtalálható itt.