Medve lett a kukoricacsősz
Fotó: Balázs Katalin
„Óva intek mindenkit attól, hogy a Szárhegy bejáratánál lévő kukoricatáblába bemenjen. Nagy valószínűséggel medvével találkozna” – mondja Gábor László, egy vadgazdálkodási civil szervezet elnöke. A megkérdezett szólt arról is, hogy több mint négyszeresére nőtt a medveállomány, félő, hogy a károk csökkentésére az emberek a mérgezéses megoldást választják.
Balázs Katalin
2014. szeptember 04., 17:292014. szeptember 04., 17:29
2014. szeptember 06., 09:112014. szeptember 06., 09:11
Ha Európa medveállományának nagy részét Románia kell eltartsa, az nem vezet jóra. A kilövési keretet sürgősen a valós egyedszámhoz kellene igazítani, ugyanis az állomány az elmúlt években a sokszorosára nőtt – tájékoztatott Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke.
„Minden területnek megvan a természetes eltartó képessége, nálunk ennek több mint négyszerese a medvék száma. A 20 800 hektáron tizenkét egyed kellene legyen, ezzel szemben körülbelül ötven van. A sajnálatos az, hogy a fejlett nyugati országokban, amelyek tulajdonképpen ránk kényszerítik ezt a kilövési kvótát, az évi 350 darabot, náluk nincs medve, mert az emberi értékek és javak értékesebbek, mint a vadállatok. Sokszor mondtam: nagyon szívesen befognánk néhány bocsot, hogy vigyék el, s dédelgessék ott, ne intézzék el azzal, hogy időnként támogatást küldenek. Itt az ideje kormányszinten komoly lépéseket tenni, mert rövidesen katasztrófák lesznek” – fogalmazott az elnök.
Kár és veszély testközelben
Rohamosan megszaporodnak a medvetámadások – ettől tart leginkább az elnök. A helyzet előidézéséért többen is felelősek, hisz az erdei gyümölcsök begyűjtésével sátortáborok alakulnak ki az erdőkben, nincs csend, és ráadásul élelem nélkül maradnak a medvék. A számos hegyi esztena pedig a vad természetes mozgását zavarja. A pásztorkutyák, amelyekből három helyett nyolc-tíz is van egy-egy esztenán, kiűzik a medvéket a természetes életterükből. Arra is van példa, hogy a pásztorok medvebocsok és patás vadállatok megfogására idomítják kutyáikat. Mindez oda vezet, hogy a medve máshol talál magának élelmet és „lakhelyet”. Gyakran épp a gazdák zabföldjén vagy a kukoricásban. Sok példa van erre a külterületeken, de akár a lakóházak közvetlen szomszédságában is.
A Szárhegy bejáratánál elterülő kukoricatáblában és az alfalvi mezőben is köztudott, hogy medvék tanyáznak. Senkinek sem érdemes egy-két csőért bemenni oda, mert a legkellemetlenebb élményben lehet része. „Mondhatnánk, hogy a medve a legjobb kukoricapásztor, de az a gond, hogy mozgásával és táplálkozásával óriási károkat idéz elő” – jegyzi meg az elnök.
A vadászok próbálnak segíteni
Gábor László cáfolta azt az elképzelést, miszerint a medvéket épp a vadászok vonzanák a lakott területek közelébe. „Mi csak az erdőn, a mezőgazdasági kultúráktól minimálisan négy kilométerre etetünk. És éppen azért etetünk itt, hogy felfogjuk a vadat, amely pont az erdőből menne le a szántóföldekre élelemért” – magyarázta. Elismerte azonban, a vadak megállításának ez nem tökéletes módszere, sok egyed mégis lemegy a „terített asztalhoz”, a zab, a csóréfejű búza, a kukorica vonzza a medvéket leginkább.
A vadászegyesület megpróbál a gazdákon segíteni, hogy ne váljanak kárvallottá: villanypásztorokat osztanak ki a földbirtokosoknak, akiknek szántója a vadászterület része vagy szomszédos vele. „A mi egyesületünk tudtommal egyetlen az egész megyében, amelyik már működése első évében próbált a gazdák segítségére lenni. Évente 10-12 darab villanypásztort osztunk ki azoknak, akik kukoricát, krumplit, vagy olyan kalászost termelnek, mely a vadak kedvence. A tapasztalat szerint villanypásztorral, ha nem is lehet teljesen kiküszöbölni, de nagymértékben lehet csökkenteni a vadkárt.
Továbbra is kérik, jelentkezzenek azok, akik ilyenre igényt tartanak és birtokuk a vadászterülethez tartozik. Hat település, Szárhegy, Ditró, Remete, Alfalu, Csomafalva, Újfalu lakóit érinti a vadászterület, de igyekeznek pár éven belül minden kérést teljesíteni.
Az elszaporodott medveállomány egyedei a kevés táplálék miatt elkezdtek szarvasborjakat, vadmalacokat is enni. „A szarvastehenek általában olyan helyen borjaznak, ahol nyugalom van. Május-júniusban a csendet a nagy tábla vetésekben találják meg, ahová az erdőből elűzött medve is lejár. De télen az erdőben is rengetegszer találkozunk azzal a ténnyel, hogy szarvastehenet, bikát ölt meg a medve. A vaddisznóállományból nem csak a malacokban tesz kárt, a kocáknak is kioltja életét. Ráadásul az elszaporodott medveállomány a prédaállatok mozgását is befolyásolja, azok is egyre közelebb jönnek a falvakhoz... nyomukban a ragadozókkal.”
Ha az ember visszatámad
A közelgő katasztrófára is visszatért a megkérdezett. Úgy gondolja, nagy veszélyt jelenthetnek az elkeseredett emberek is, akiknek javait megdézsmálták, állataikat elpusztították a medvék. „A veszélyt abban látom, hogy a megkárosított emberek kezükbe veszik az ügyet. És akkor jönnek a mérgezések. Nem tudtam megbizonyosodni róla, de hallottam hírből, hogy találtak elhullt vadakat. Nem tartom kizártnak, hogy az ember végzett pusztítást. Ez nem vezet jóra, mert a méregtől nemcsak a kiszemelt állat fog elhullni, hanem sokan a vadállományból. Ez láncreakciót indítana be, amit komolyan kell venni. Nem beszélve arról, hogy a mérgezés börtönnel jár. Kérek mindenkit, azért vagyunk mi, vadászok, hogy ha valamilyen baj van, szóljanak, próbáljunk együtt megoldást találni” – összegzett a vadásztársaság elnöke.
GyergyószékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy határidő van, és az május közepe
Az előző évek gyakorlatával ellentétben idén nem lesz lehetőség napi egyszázalékos késedelmi kamat fejében igényelni május 15-e után az egységes mezőgazdasági támogatásokat. Ez újabb ok lehet arra, hogy ne halogassák a kérelmek leadását az érintettek.
Egy határidő van, és az május közepe
Hargita megye: már csak a Madarasin lehet sízni
Hargita megyében csak a Madarasi Hargita pályáin lehet sízni, annak ellenére, hogy a megye magasabban fekvő vidékein ismét havazni kezdett – tudósít az Agerpres hírügynökség.
Hargita megye: már csak a Madarasin lehet sízni
Iskolák is bekapcsolódtak a kupakgyűjtésbe
Lakók, intézmények gyűjtik a műanyagdugókat, juttatják el a Gyergyói Hírlap szerkesztőségébe, hogy közösen segíthessék egy sepsiszentgyörgyi kisfiú gyógyulását. A hároméves Oláh Badi István leukémiás, kezeléséhez kéri a segítséget családja.
Iskolák is bekapcsolódtak a kupakgyűjtésbe
Katonaeledeleket lehet kóstolni Gyergyószentmiklóson
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulójára Gyergyószentmiklóson emlékünnepség keretében ünnepi szentmise, komolyzenei koncert, koszorúzás, illetve katonaeledel-kóstoló is lesz.
Katonaeledeleket lehet kóstolni Gyergyószentmiklóson
Látogatókat érintő változások léptek érvénybe a gyergyószentmiklósi kórházban
A Gyergyószentmiklósi Város Kórházban változások léptek érvénybe. Ferenczy István igazgató ismertette a betegek látogatási programjának a változását és az osztályok lezárását. Az igazgató kitért arra is, miért volt szükség minderre.
Látogatókat érintő változások léptek érvénybe a gyergyószentmiklósi kórházban
Országszerte eső, a hegyvidéken havazás lesz
Esőre, erős szélre, a hegyvidéki térségekben pedig havazásra vonatkozó figyelmeztetést bocsátott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztás az ország egész területére érvényes, vasárnap 22 óráig.
Országszerte eső, a hegyvidéken havazás lesz
Arányaiban kevesen szereznek jogosítványt Hargita megyében
Csökkenőben van a gépjárművezetői engedélyért sikeresen vizsgázók aránya Hargita megyében. A megye évek óta az utolsó helyezéseken végez az országos szintű összehasonlítások szerint a sikeresen vizsgázók számát tekintve.
Arányaiban kevesen szereznek jogosítványt Hargita megyében
Kezdődnek az országos szintű próbavizsgák
A legtöbb nyolcadikos hétfőn találkozik először egy országos szintű megmérettetés tapasztalatával, igaz, még nem élesben, csak próbavizsgát szervez számukra az oktatásügyi minisztérium.
Kezdődnek az országos szintű próbavizsgák
Önkénteskednek a falustársaikért
Tizenhét felnőtt és nyolc gyermek jelentkezett önkéntesnek a Gyergyócsomafalvi Szociális Központban. Harmadszorra gyűltek össze a héten a segítségüket felajánlók, akik a hátrányos helyzetű falustársaikért szeretnének tenni.
Önkénteskednek a falustársaikért
Mondavadászatra buzdítják a gyerekeket
Monda- és legendagyűjtő pályázatot hirdet a Székelyföldi Legendárium az Élő Erdély Egyesület közreműködésével, amelyre V‒VIII., illetve IX–XIII. osztályos erdélyi diákok jelentkezhetnek.
Mondavadászatra buzdítják a gyerekeket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!