Lovasok ünnepe Csomafalván

A jelek szerint közeledik a cél felé az elképzelés, hiszen több száz néző állta körül a lovaspályát, annak ellenére, hogy az eseményt megelőző időszakban korántsem kedvezett az időjárás, s a Lovasnap során is többször eleredt az eső.

A műsort a csomafalvi és a környékről érkező gazdák nyitották, felvezetve a nézők és a szakértő zsűri elé lovaikat, azokat, amelyeket korántsem hobbiból tartanak, hanem igazi segítőtársuk a mezőgazdasági munkákban vagy akár az erdőkben is.

Az elbírálók összegzése szerint a szakmai követelményeknek Madarász Károly lova, Pali felelt meg legjobban, így ő érdemelte ki az első díjat, míg a második helyezést Sövér Levente lova, Shakira kapta, a harmadik díjat Kaliber, azaz Szakács Attila lova. Tény, ennek a sorrendnek felállításához valóban szakértő szem kellett, az egyszerű néző számára mindegyik állat tetszetős volt. A lószemlét már a sportos események követték.

A helyszínen kiállított több évtizedes fényképek szerint huszonöt éve volt még Csomafalvának díjugratója, s most negyedévszázad után visszatért ez a sportág. A díjugratók mellett fogathajtók is látványos és izgalmas versenyt vívtak, megmutatva tudásuk legjavát. Karikás ostor használatából Csergő Attila, Elekes Oszkár és Antal Ábel adott ízelítőt. A látványos és érdekes eseménysort Bajkó Tibor kommentárja tette színesebbé. Bege Árpád szerint Bajkó „az erdélyi lovassport magyar hangja”.

Az esemény bizonyította, hogy a csomafalviaknak szívükhöz nőttek a lovassportok, van igény erre. Elképzelhető, hogy hamarosan megvalósul az a cél is, hogy Csomafalván díjugrató és voltage lovasközpont létesüljön. Biztosra vehető, hogy a harmadik lovasnap után jövőre lesz még negyedik is. Szándék legalábbis van erre.

Ahogy Bege Árpád fogalmazott: „Vegyék észre az emberek, számítógép előtt nem tudunk összegyűlni, találkozni, háromszázasan, négyszázan vagy ezren, hanem szükség van a lovasnapra vagy más, ilyen vagy hasonló rendezvényekre”.