Léket kapott a Gyilkos-tói csónakázás?

Az ügy előzménye tizenkét évre nyúlik vissza. A gyergyószentmiklósi tanács 2000-ben úgy döntött, hogy a Gyilkos-tónál működő számos szolgáltatást a Viridis Kft.-nek adja át. Akkoriban a csónakáztatás mellett idetartozott még a parkolási díjak beszedése és egyéb tevékenységek is. Időközben ez módosult, és a Viridis kezelésében csak a csónakok bérbeadása és a csónakház működtetése maradt. Az erről szóló szerződés 2007-ig volt hatályos. 2004 júniusában (a helyhatósági választások idején) Pál Árpád akkori polgármester aláírt egy olyan dokumentumot, amely húsz évre hosszabbította meg a csónakáztatás átadását a Viridis számára.

A választások után az új polgármester, Pap József számos alkalommal nyilvánosan vitatta ennek a módosításnak a jogosságát, és pert is indított ennek semmissé tételére. A jogi eljárás befejezése, több halasztás és fellebbezés után végül már Mezei János mandátumában, 2010 decemberében született meg. Ekkor a bíróság véglegesen és visszavonhatatlanul kimondta, a szerződés módosítása törvénytelen volt. Mezei János szerint Pál Árpádnak nem volt joga ahhoz, hogy a városi tanács jóváhagyása nélkül hosszabbítsa meg húsz évre a szerződés hatályát.

Mezei elmondta: az ítélet kihirdetését követően kétszer is hivatalos levélben keresték meg a Viridis vezetőit a helyzet rendezése érdekében, de választ egyszer sem kaptak. Végül végrehajtóhoz fordultak. Az eljárás most ott tart, hogy a Viridisnek a napokban kell átadnia az eddig általa adminisztrált, de a város tulajdonát képező javakat az önkormányzat megbízottjának. Nagy Attila, a Viridis egyik vezetője nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Kérdés, hogy nyáron kivel csónakáznak a turisták

A bírósági döntés a jogi folyamatot ugyan lezárja, ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel. Ha a Viridis nem csónakáztathat, akkor ki végzi idén nyáron és a későbbiekben ezt a tevékenységet?

Mezei János ezzel kapcsolatban elmondta, az önkormányzat elképzelései között szerepel, hogy saját maga veszi kézbe a csónakáztatást, de elképzelhető, hogy egy másik vállalkozásnak vagy szervezetnek, intézménynek adják át, akár az újonnan alakult turisztikai irodának, ugyanakkor megtörténhet, hogy licitre bocsátják. Továbbá még az sem kizárt, hogy a Viridis folytathatja a csónakáztatást.

Tény, hogy a csónakház a városé, ezt a Viridisnek vissza kell adnia. Az is tény, hogy a csónakok a Viridis tulajdonában vannak, így ha a város csónakáztatna, akkor csónakokat kellene vásárolnia vagy bérelnie. A helyzetet bonyolítja, hogy jogi határozat ide vagy oda, a városnak nem igazán van beleszólása, hogy ki is végezze ezt a tevékenységet.

A pereskedés felett elszállt az idő

Mire megszületett a bírósági határozat, a történet tulajdonképpen okafogyottá vált. A tó területe, a víztükör ugyanis már évek óta nem a város tulajdonában van, hanem az államé, az erdészeté és a Gyilkos-tó–Nagyhagymás Nemzeti Park ügykezelésébe került. A jogszabályok szerint tehát nem Gyergyószentmiklós, hanem a park gondoksága dönti majd el, hogy kinek a feladata legyen a Gyilkos-tóhoz látogatók számára a csónakázási élmény biztosítása.

Hegyi Barna, a park vezetője érdeklődésünkre elmondta, létezik egy megegyezés a Viridis és a nemzeti park között, miszerint a vállalkozás bért ugyan nem fizet a tevékenységért, a tó használatáért, de szponzorációként járul hozzá a park fejlesztéséhez. A jövőbeli tervekről egyelőre nem kívánt beszélni, de kifejtette, hogy készülőben van egy hatástanulmány, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatása van a csónakázásnak és a horgászatnak a tó élővilágára.

A nyárig, a turistaszezon elkezdődéséig még két-két és fél hónap van hátra. Addig tisztázódnia kell a csónakázás körüli bonyodalmaknak. Akár így, akár úgy, de működnie kell a tevékenységnek, a turistaforgalom igényli ezt, és az ebből várható bevétel sem elhanyagolható. Hogy ez mekkora összeg lehet, arra támpontot nyújthat az, hogy a Viridis 2008-ban 20.000 lejt adományozott a városnak a parkoló rendbetételének céljával. Ezt az adományozó dokumentum szerint a 2007-ben megvalósított 73.000 lejből adta.