Leépítés, költségcsökkentés a kórházban

A gyergyószentmiklósi egészségügyi intézmény vezetője, Ferenczy István sajtótájékoztatón számolt be az utóbbi időszakban történt módosításokról, mint mondta, jó és rossz hírei egyaránt vannak.
„Öt hónappal ezelőtt több ígéretet is tettem, ezek nagy része a kiadások csökkentésére vonatkozott. A cél az volt, hogy megszabaduljunk attól az állapottól, amikor letiltják a kórház bankszámláját, hogy bármelyik percben levághatják a villanyt, elzárhatják a gázcsapot” – mondta az intézményvezető. Az ennek érdekében tett lépéseket sorolta, melyek része volt a sürgősségi orvosi ügyelet, illetve a plusz félnormás állások megszüntetése, legutóbb pedig a személyzet létszámának tízszázalékos csökkentése.

Leépítések: 26 személynek bontják fel a munkaszerződését

A személyzeti bérekre kiadható éves maximális összeg alig több, mint hétmillió lej, ebből augusztus 31-ig 5,4 milliót kifizettek. A maradék nem lett volna elegendő a következő három hónap fizetéseire, novemberben csak ötvenszázalékos bért kaphattak volna az alkalmazottak. Ennek elkerülése végett vált szükségessé a leépítés. Ugyan még így is van tízszázalékos deficit, amit valahonnan elő kell teremteni, mégsem bocsátottak el több személyt, mert huszonhét vagy a fölötti alkalmazott munkaviszonyának megszüntetése kollektív elbocsátásnak számít, végkielégítést vont volna maga után, aminek kifizetésére szintén nem lett volna keret.

Az elbocsátásokról egyeztetéseket folytatott a kórház vezetősége a szakszervezettel, az önkormányzattal és természetesen az osztályvezetőkkel is, ennek értelmében négy középkáder állása szűnt meg, közülük kettő nyugdíjkorhatáros, a másik kettő pedig tovább dolgozik gyermeknevelési szabadságon lévők helyett. A medikális kisegítő személyzet száma tizenöttel csökkent, köztük vannak ápolók, takarítók és orvosi nyilvántartók is. Az elbocsátottak közé tartozik még öt munkás, illetve három olyan személy, aki nyugdíjba, betegnyugdíjba vonul.

Munkahelyszerzésben próbáltak segíteni

Ferenczy hangsúlyozta: nemcsak a szaktudást vették figyelembe, hanem a szociális helyzetet is a leépítésnél. Nem szűnt meg munkaviszonya egyetlen olyan személynek sem, aki családfenntartó, pár év múlva nyugdíjazzák. A leépítés által érintett huszonhat személynek is megpróbálnak segítséget nyújtani. Amint az igazgató elmondta, önkormányzatokkal, cégekkel vette fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy az elbocsátottak új álláshoz jussanak. A ditrói kórháztól leépített három személy közül kettőt a helyi önkormányzat alkalmazott is, valamint további két személynek lenne helye őrző-védő szolgálatnál, ha elfogadnák az ajánlatot. A gyergyószentmiklósi önkormányzat a jogtanácsosi munkát vállalná át, de személy átvétele nélkül. Ezt a kórház vezetősége nem tudta elfogadni, amint Ferenczy mondta, rengeteg e téren a munka, egész embert igényel.

Dr. Koszti János az orvosigazgató

A fül-orr-gégész szakorvos elvállalta ideiglenesen, hogy betölti az orvosigazgatói munkakört. Három hónapra szól kinevezése, ez idő alatt kell meghirdetni a versenyvizsgát, melyen – Ferenczy István reményei szerint – jó lenne, ha szintén ő érné el a legmagasabb pontszámot. „Elismert személy, és ebben a munkakörben fontos, hogy tekintélye legyen, a kollégákkal tudjon tárgyalni, ha kell, vitatkozni, érvelni” – jellemezte Koszi Jánost a kórházmenedzser.

Koszti dr. György Piroskát váltotta, aki szintén ideiglenesen a belgyógyászat osztályvezetői feladatait látja el a versenyvizsga lejártáig.

Az orvosok számát illetően nincs csökkenés, a szülészeten dolgozik a csíkszeredai kórház volt osztályvezetője, dr. Polgár Mihály, és ugyancsak folytatja tevékenységét, bár fizetés nélkül, dr. Pachota Gyula.

Költségcsökkentés őrléssel és oxigén-előállítással

„Öt hónappal ezelőtt a gyergyószentmiklósi kórháznak 1,2 millió lejes tartozása volt, amely havonta 180 ezer lejjel növekedett. A megtett lépések következtében múlt hónap végére az adósság 1 millió 7 ezer lejre csökkent” – hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol további takarékossági elképzelésekre is fény derült.

A keletkező veszélyes hulladékok kezelése jelentős összeget emésztett fel, számszerűen kilogrammonként 8–9 lejes költséggel kellett számolni, amit havonta akár több mint 200 kilogrammal kellett megszorozni. Az új módszerrel maximum három lej lesz a kilónkénti költség. Erre az új őrlőállomás teremt lehetőséget. A felszerelés minisztériumokkal való tárgyalásokat követően Csíkszeredából érkezett. Alig használt rendszer, melynek csupán a le- és felszerelési kialkudott költségét, 999 lejt kellett kifizessen a kórház. Most van a beüzemelés fázisa – tudtuk meg –, és mostantól még inkább válogatják a keletkező szemetet, hogy csak a veszélyes hulladék kerüljön kezelésre.

Megvalósul egy másik terv is: saját oxigén-előállító állomás létrehozása. Ehhez már az egyik nagy alkatrész Franciaországból megérkezett – mondta a kórházigazgató.

Gyógyszerhiányról és magyar beszédről

Sajtósok kérdéseire válaszolva mondta el Ferenczy István, hogy folyamatban van egy kellemetlen helyzet megszüntetése is, melynek végeredménye az lesz, hogy a beteg nem kell gyógyszert hozzon a kórházba. A gyógyszerhiány – mint mondta – abból adódott, hogy a biztosítópénztár által megszabott osztályonkénti havi betegszám fölött utaltak be kórházba pácienseket, így a gyógyszer is többfelé oszlott, kevésnek bizonyult. „Olyan hónap is volt, amikor a megengedett betegszámot százzal is meghaladtuk” – hangzott el, pontosítva, utánuk természetesen nem járt a beutaltankénti 1235 lej. Ennyi ugyanis a jelenleg érvényes, egy betegre jutó összeg.

A kórház vezetősége azt tervezi, hogy a gyógyszerekre kapott összeg nyolcvan százalékára megvásárolják a leggyakoribb kezelésekhez szükséges adagokat, így mindig lesz készlet raktáron. Csökkentenék a laboratóriumi vizsgálatok kórházat terhelő költségeit is: amennyiben nem sürgősségi esetről van szó, a befekvő páciensnek kész laboreredményekkel kell érkeznie a kórházba. Arra is figyelnek, hogy a páciens egy nappal se maradjon többet a kórházban, mint amennyit állapota megkövetel, és gyakoribbak lesznek az egynapos beutalások.

Szintén kérdésre válaszolva derült ki: mindenkinek joga van abba a kórházba kérni beavatkozást, amelyiket ő választja. A programálást betartva akár más megyéből érkezetteknek is joguk van az ellátáshoz. A kórházi alkalmazottak nyelvtudása kapcsán Ferenczy kijelentette: „mindenkit kérünk, de senkit nem kötelezhetünk arra, hogy magyarul beszéljen. Két orvos nem beszéli a magyar nyelvet, de számukra tolmácsolnak az ápolók. Van a sürgősségen is egy olyan asszisztens, aki nem magyar anyanyelvű, de lévén, hogy egy váltásban ketten vannak, a nyelvtudás hiánya nem jelenthet akadályt a kommunikációban.”