Kinek jó a hulladékgazdálkodás kiadása?

December 20-án fogadta el a helyi döntéshozó testület azt a tenderfüzetet, amely alapján sor kerül majd a városi köztisztasági szolgáltatások kiadására. A dokumentumot megszavazta a többségi MPP-frakció, az RMDSZ-es tagok ellene szavaztak.

„Az ünnepekre való tekintettel nem akartunk feszültséget okozni a városban, de most nyilvánosságra hozzuk az álláspontunkat a határozattal kapcsolatosan, mert a lakosságnak joga van tudni, hogy miként történik meg a hulladékgazdálkodás és egyéb szolgáltatások kiadása” – vezette fel mondanivalóját Bányász Lehel és Bajkó László, az RMDSZ-frakció két tagja.

Kifejtették: eleve ellenzik, bármiféle szolgáltatás kiadásáról is legyen szó – így volt ez a parkolással kapcsolatosan is. Álláspontjuk szerint a gyergyószentmiklósi városvezetés nem látja be, hogy egyre több helyen (így akár Magyarországon is) arra törekednek, hogy a korábban kiadott szolgáltatások visszakerülhessenek önkormányzati tulajdonba, hiszen ez a legjobb a polgárok számára. Az elvi kérdéseken túl az RMDSZ-képviselők szerint a hulladékgazdálkodás kiadása más szempontok miatt is hátrányos a gyergyószentmiklósiak számára.

A gyergyói vállalkozók esélytelenek a liciten

A hulladékgazdálkodás és egyéb szolgáltatások kiadására összeállított tenderfüzet tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelniük a pályázóknak. Ebben többek között szerepel, hogy évi tízmillió lejes forgalma kell legyen a cégnek, amely elnyerheti a szolgáltatások működtetését, és olyan szakmai tapasztalatokat is kérnek, amelyekkel egyetlen gyergyói vállalkozás sem rendelkezik, sőt egész Hargita megyében is csak egy, esetleg két cég felel meg a követelményeknek.

Az RMDSZ-es önkormányzati képviselők szerint ugyanakkor le vannak szögezve olyan feltételek, amelyek szintén kizárják a valódi versenyhelyzet. A tenderfüzet szerint a szerződés időtartama húsz év, ezért évi 1000 eurót fizet a nyertes a városnak bérként, ugyanakkor tíz személyt kell alkalmaznia.

Bajkó László és Bányász Lehel felvetette, hogy ez a minden tekintetben leszűkített feltételrendszer miatt nem valósulhat meg például, hogy a versenytárgyaláson az a cég nyerjen, amely esetleg 20 évnél rövidebb időszakra is átvenné a szolgáltatást, vagy hogy esetleg több bért ajánl a városnak, vagy több munkahelyet teremt Gyergyószentmiklósnak. Következtetésképpen megállapították, a tenderfüzet valójában úgy van összeállítva, hogy célzottan egy bizonyos Hargita megyei cég lehessen a nyertes.

Sok a húsz év

A 20 éves időtartammal kapcsolatosan leszögezték, nem igaz az a magyarázat, hogy azért van szükség ilyen hosszú időre, mert ennyi idő alatt történik meg a szolgáltatáshoz szükséges gépek, egyéb kellékek amortizációja. Kifejtették, mivel nem épületekről, hanem gépekről van szó, az amortizáció 5-8 év lenne. Ugyanakkor egy másik veszély is fennáll a húsz éves időtartammal kapcsolatosan – fejtették ki: ha 2014-re megvalósul a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer, felépül a remetei hulladéklerakó, akkor a háztartási hulladékkal való tevékenységet elveszíti a nyertes szolgáltató. Ellenben fennáll az a veszély, hogy a befektetéseinek költségét a városnak meg kell majd térítenie. 

Miért összekötve adják ki a szolgáltatásokat?

A nagyobb jelentőségű szolgáltatás ugyan a háztartási szemét összegyűjtése és elszállítása, de ehhez más tevékenységek is párosulnak. Az RMDSZ-es képviselők szerint az rendben is volna akár, hogy a szemétgazdálkodást egy nagy, tőkeerős cég kapja meg, ellenben a kisebb szolgáltatásokat helyi cégek is el tudnák végezni, ha nem egyszerre lennének kiadva. Ilyen például a kóbor kutyák befogása, az elhullott állatok összegyűjtése és elszállítása, az utcaseprés- és locsolás, illetve az utcák hótalanítása. Ha külön-külön adnák ki a szolgáltatásokat, akkor valószínűleg több gyergyói cég is jövedelemhez jutna, és főként több gyergyói személy kapna munkát. Ez így azonban nem lehetséges – állapítják meg az RMDSZ-es önkormányzati képviselői.