Kihallgatottak sajtótájékoztatója

Az ügyészség utasítására rendőrök hallgatták ki a január 15-i Nyírő József és Tompa László-megemlékezés szervezőit. Az eseménynek helyet adó Gyergyószentmiklósi Kulturális Központ igazgatója, Pál Levente, valamint az egyik kezdeményező, Kisné Portik Irén pénteken sajtótájékoztatón számolt be a történtekről.

„Nem volt uszítás”

Amint Pál Levente elmondta, a március 15-ei városi rendezvényekről kívánt egyeztetni – szokásos módon – a rendőrséggel. A megbeszélés során kiderült, más jellegű kérdésekre is válaszolnia kell. „Annyi rendezvényt szerveztünk azóta, hogy pontosan nem is emlékeztem a Nyírő-megemlékezés dátumára. Arra a kérdésre sem tudtam teljes választ adni, hogy kik voltak jelen az eseményen, csak azt erősíthettem meg nyilatkozatomban, hogy uszítás nem volt, xenofób, rasszista, fasiszta megnyilvánulásokra nem került sor”.

„Anyanyelvén köszöntöttem az adatrögzítőt”

Kisné Portik Irén elismételte, amit korábban kétszer is nyilatkozott tanúként a rendőrség kérdéseire. Elmondta, bár a megemlékezés kezdeményezője az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Rákóczi Szövetség volt, az önkormányzat beemelte a város rendezvényeinek sorába. A január 15-i ünnepséget megelőzően, amikor nyilvánosságra került a  Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében Aurel Vainer elnök által megfogalmazott közlemény, amelyben kéri, ne kerüljön sor Nyírő ünneplésére, egyeztetett a polgármesterrel. „Mezei János közölte velem: értékeink megőrzésében tudjuk, mi a teendőnk, ez városi program, meg fogjuk tartani” – nyilatkozta Kisné Portik Irén, aki egyébként az önkormányzat kulturális referense is.

Mint mondta, meg volt győződve, hogy az eseményen egy adatokat rögzítő személy is részt vesz: „ezért köszöntöttem anyanyelvén, és kértem, hogy mindent szíveskedjen dokumentálni, mert nekünk szükségünk van arra, hogy igazolhassuk utólag is: senki ellen, hanem magunkért tesszük mindezt”. Az eseményen ugyan nem sikerült a sajtónak beazonosítania adatrögzítőt, ám Kisné Portik azt állítja, a rendőrségi kihallgatás során sem kapott cáfolatot arra, hogy ilyen személy jelen lett volna.

„Egyelőre tanú vagyok”

A március 12-13-án zajló kihallgatásokkal kapcsolatban a rendezvény kezdeményezője elmondta: „A beszélgetés nagyon baráti volt, a kölcsönös megbecsülés jegyében zajlott. Úgy beszélgettünk egymással, mint ugyanannak a településnek bizonyos feladatokat végző, és a feladat iránt kötelességet érző emberek. Természetesen emellett a feltett kérdésekre is válaszolni kellett”. Az esemény időpontján, helyszínén túl annak menetére volt kíváncsi a rendőr. Kisné Portik Irén sem tudta felsorolni, kik alkották azt a körülbelül negyvenfős hallgatóságot, akik a megemlékezésen részt vettek.

„Megtudtam, a  Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége által tett panasz alapján vizsgálódnak, egyelőre tanú vagyok, de fennállhat a veszélye annak, hogy vádlottként szerepeljek a kivizsgálásban, nincs kizárva, hogy peres ügy legyen a következménye. Várjuk a vizsgálat végét, az ügyészség döntését, hogy bíróságon folytatódik-e a procedúra. Ígéreteink vannak több helyről is, hogy amennyiben erre sor kerül, jogi védelemre számíthatunk” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

„Emlékeztünk, nem vétettünk”

„Sajnos lassan megszokottá válik, hogy a megemlékezéseinken ott van egy nem ismerős arc, aki nem is az anyanyelvünkön beszél” – fejtette ki Kisné Portik, hozzáfűzve, hogy az az ember biztosan a munkáját végzi, utasításra dolgozik. A nagy kérdés számára az, hogy ki hívja fel egy bukaresti hatóság figyelmét egy kisváros rendezvényére. „A gyergyószentmiklósi Nyírő-megemlékezésre Bukarest figyelmét gyergyói ember hívta fel. Hogy tudta, kit kell értesíteni, azt bizonyítja, hogy a gazemberségben elég jártas” – fogalmazott. Továbbra is értetlenül áll a kivizsgálás előtt, hiszen Nyírőre emlékezni nem lehet törvényellenes cselekedet. Műveit az ország kiadói nyomtatják, könyvesboltokban forgalmazzák. Kezében van egy legfelsőbb bírósági döntés is, amely egy székelyudvarhelyi megemlékezést követően született, és kimondja, Nyírő nem illethető sem antiszemita, sem fasiszta vádakkal, rá emlékezni nem vétek. „Ezek után kinek jut eszébe, hogy nem lehet az író 125. születésnapján ünnepelni?” – tette fel a kérdést a „tanú”.