Kártérítést kapnak a vetőburgonya-termelők

A kormány 7,457 millió lejes állami támogatást hagyott jóvá azoknak a gazdáknak, akiknek burgonyaföldjeit 2010-ben karantén alá helyezték, mert fertőzések pusztították a termést. A fertőzött burgonyák sem közélelmezésre, sem vetőmagként nem voltak használhatók, a karantén alá helyezett területeken négy évig nem termelhetnek burgonyát, és azt követően is csak minősített magot használhatnak.

Az érintett gazdák egy része azóta már lemondott a kártérítésről, de amúgy is csak kevesen jogosultak erre, Hargita megyében mindössze négy-öt termelő. Kárpótlásra ugyanis azok a gazdaságok jogosultak, amelyeken az állami szakhatóságok clavibacter-fertőzést (a burgonyagumók gyűrűs rothadását) vagy pedig a burgonya ralsztóniás hervadását, barna korhadását állapították meg. Ezenkívül a vetőburgonya-termelőknek nemcsak a kárt, hanem azt is kell tudniuk bizonyítani, hogy a karantén alá helyezett termőterületeiken lévő burgonyát az előírásoknak megfelelően semmisítették meg – közölte Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség ügyvezető igazgatója.

A vetőburgonya-termelés nagyon körülményes, rengeteg adminisztratív munkát igényel, a területek folyton ellenőrzés alatt vannak, és nagyon sok előírást kell betartaniuk a gazdáknak, Hargita megyében nem sokkal több mint tíz ilyen termelő van, de – előzetes tájékozódása szerint – közülük is csak négy-öt jogosult a támogatásra, és az érintett területek mértéke sem jelentős. Az ő kárigénylésük értékét még nem tudni, ugyanis a kártérítésről szóló kormányhatározat alkalmazási normái még nem jelentek meg, így még nem kérhető a támogatás.

Egyébként annak ellenére, hogy a termelés a megyében 10 százalékra csökkent a korábbi adatokhoz képest, az ország többi vetőburgonya-termelői számára Hargita megye jelenti a legnagyobb konkurenciát, ugyanis itt terem meg a legjobb vetőburgonya – tudtuk meg Haschi Andrástól.