Fő az egészség, fontos az idő, kell a támogatás

Három előadó osztotta meg életútját a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának hallgatóival. Elismert, sikeres emberek, akik sorban vallották be, nem mindent mérnek pénzben. Egyikük sem küzd egzisztenciális problémákkal, ugyanakkor egyikük sem hiszi, hogy ne lenne újabb megtanulni, megtapasztalni való ebben az életben. Tudják, elmondták, nem pottyan ölbe a siker, értéke annak van, amiért az ember megdolgozott. És ez akár a szabadidő is lehet.

Macalik Ernő biológust tanárai példaképe ösztönözte, hogy az élővilággal foglalkozzon hivatásszerűen. A legtekintélyesebb természetgyógyász e térségben, begyűjtött, megtermelt gyógynövényeivel segít a betegségek megszüntetésében. Köllő Miklós építész, szobrász leszármazottjaként elmondta, az építész karmester, el kell hitesse, ha akarna, minden hangszeren tudna játszani. Míg az orvos elmondhatja, a műtét sikerült, csak a beteg nem élte túl, az építész csak egy javaslatot tehet: futtassák be a házat jó sűrűn repkénnyel. Állítja, jó szakember a jó szakembernek soha sem lehet konkurenciája, a vágyakat el kell választani a szükségletektől, vannak zsákutcák az életben, de jobb ha a mások életéből vett példákból okulunk. El kell fogadni, hogy Székelyföld egy kultúrtáj, nem új székely házakat kell építeni, hanem a meglévő, omladozókat restaurálni, az egyéni munka pedig aligha lehet eredményesebb, mint a kaláka, a közösségi akarat.

Dombay István egyetemi docens, brassói származásúként megkedvelte a kisvárost, melyben ha sétálni indult, rögvest az állomáson kötött ki. A gyergyószentmiklósi egyetem, a kihelyezett tagozat létrehozására mondott igent, ledoktorált, de most is tanul. Hat nyelven beszél, még kettőt szórakozásból tanul.

Köllő Miklós elmondta, egyetemmel párhuzamosan egy olajtársaság beruházásán dolgozott, volt mobiltelefonja, szolgálati autója, de az idejével más rendelkezett. A pénz és szabadidő arányának megváltoztatásához később még nyomósabb ok is hozzájárult: kisfia rajza. A füzet egyik lapján ott volt a házuk, földszinten játszott a három testvér, emeleten anya port törült. Egyet kellett fordítani, s a másik oldalon ott volt apa.

„Egyetemistaként úgy gondoltam, harmincéves koromra híres építész leszek, aztán hogy negyvenéves koromra nagyon jó építész leszek. Most arra gondolok, hogy ötven éves koromra építész leszek, de addig is napi nyolc óránál nem akarok többet dolgozni. Csomafalván élek, mindennap gyerekeimmel sajtot, joghurtot készítünk házi tejből, lovagolunk, megműveljük a kertet. Örvendek, hogy a munkahelyem egy szakmai műhely, sokat tanulok a fiataloktól, kapcsolatot tartok, ha kell, segítséget kérek más építészektől. És próbálok egyre halkabban beszélni...”

A példák mellett tanácsok is elhangzottak, személyes tapasztalatból merített javaslatok. „Létezik szerencse, kell legyen egy sugallat: most kell lépni, de utána bátorság kell ehhez. Olyan célokat tűzzünk ki, melyeket képesek vagyunk megvalósítani, s dolgozzunk ezekért. A házasság lottó, de fontos, hogy olyan társsá váljunk, aki segíti a másikat céljai elérésében. Az mindkét embernek jó, hátránya nem lehet” – vélekedik a Csiky-kerti egyetem igazgatója.

Macalik Ernő az ember önmagának legyen orvosa gondolat mentén adott útravalót a fiataloknak. „Manapság divatos, hogy van saját fodrászom, manikűrösöm, sőt pszichológusom is. Én ebben nem hiszek, és abban sem, hogy mindennel orvoshoz, természetgyógyászhoz kell szaladni. Az ember fel kell építsen maga körül egy pajzsot, szelepekkel, és csak azt engedje be, amit ő akar. Így nem tudják félrevezetni a sarlatánok, megtéveszteni a divatok. Dolgozni kell, de nem vergődni, mert a munka nem tesz tönkre, annak eredménye a sikerélmény.”

A Generációk iskolája című eseménysorozat a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás a Fiatalok Hargita megyében 2020 koncepció része. A szervezők további találkozókat terveznek a generációk között.