Falugyűlést tartottak Gyergyóalfaluban

Az éves beszámoló nem nyúlt hosszúra, és mint kiderült, 2014-ben 10 millió 49 ezer lejből gazdálkodott a községvezetés, amiből jócskán lehetett fejlesztéseket végezni. Tavaly készült el az a 15 kilométernyi erdei és ugyanennyi mezei út felújítása, amelyek összértéke 2,5 millió euró volt. Emellett 760 méter ivóvízhálózat épült ki az utcákban, illetve 195 méter szennyvízvezeték. Javult több középület állapota is, így új tető került a községházára, már nem áznak az emeleti irodák. Cserepet cseréltek a régi emeletes iskolán, újításokat végeztek az orvosi rendelőn, a borzonti postaépületen és az alszegi óvodán is.

A polgármester kiemelte a másfél hektáros feketeribizli-ültetvény létesítésének fontosságát. Ez ugyan viszonylag kevés, mindössze 10 ezer lejes költséget jelentett, de a jövő nagy lehetőségének megalapozása lehet, amennyiben beválik. Amint Gáll vázolta, biztos és jövedelmező befektetésnek látszik a ribizlitermesztés, s bízik abban, hogy az önkormányzat példáját sok gazdálkodó követi majd.

A tavaly megvalósított fejlesztésekhez képest igencsak rövid azoknak a beruházásoknak a száma, amit idén szeretnének megvalósítani Alfaluban. Az anyagiak idén alig engednek meg bármit is. A tavalyi költségvetésnek a fele, 5 millió, 640 ezer lej áll rendelkezésre a megváltozott költségvetési törvény miatt: központi alapokból mindössze 60 ezer lejt kapott ebben az évben a község. Amit 2015-ben terveznek, az korábbi munkálatok folytatása, és ehhez is bankkölcsönhöz kell folyamodnia az önkormányzatnak. A megyei tanáccsal közösen sikerült bővíteni a borzonti villanyhálózatot, ami az ott működő vendégházak és más, vendégfogadást szolgáló létesítmények számára hatalmas jelentőségű. Ebben az évben a Baricz kanyarig kell eljutnia a hálózatnak. Az ehhez szükséges trafóház már helyére is került. Az 1 millió 800 ezer lejes munkálathoz a megyei tanács biztosítja az anyagot, kellékeket, a kivitelezés pedig az alfalviak feladata. Ehhez kell 300 ezer lejes kölcsönt felvennie az önkormányzatnak – mondta el Gáll Szabolcs.

A másik, idénre tervezett munkálat a kultúrház rendezvénytermének belső felújítása. Ez szintén egy korábban elkezdett beruházás folytatása, tavaly a tetőszerkezet újult meg. A polgármester ugyanakkor hozzátette, bízik abban, hogy lesz változás a pénzek leosztásában, és az év második felében újabb beruházásokat is tervezhetnek.

Ami még valószínűnek tűnik, őszre járda épül a falu központjától a temetőig. Ez a megyei önkormányzat beruházásaként valósulhat meg. Az illető útszakasz megyei útnak számít, a járdák építése is a megye feladata tehát. A pénz megvan rá, jelenleg a tervezett járda területének telekkönyvezése zajlik. A Csomafalvi út is megyei út, itt azonban nem lehet szó idén a járdaépítésről, ugyanis itt többen egészen az útig saját nevükre telekkönyveztették a közterületet is a kertjükön kívül, ennek tisztázása évekbe telhet még – hangzott el.

A polgármesteri beszámolót követően a falubeliek mondhatták el meglátásaikat, tehették fel kérdéseiket. Főként a mezei utakkal kapcsolatos kérdések, panaszok hangzottak el, pedig a község nem áll rosszul – más településekhez viszonyítva – az útjaival. A tavaly befejezett erdei- és mezeiút-építés mellett a község még aszfaltozatlan utcáit feltöltötték, s megjavítottak a mezőkön is több fontos bekötőutat. Fontos volt ez, mert a közlekedési rendőrök jelentős bírságokat helyeztek kilátásba, ha a gazdák szekereikkel, gépeikkel az országúton közlekednek – hangzott el. Az emberek azt is nehezményezték, hogy sok helyen a kaszálókat, legelőket teszik tönkre, mert egyszerűen nincs más mód kijutni a földekre. A polgármester megígérte, a lehetőségek függvényében mindenhol igyekeznek javítani az állapotokon.

Balázs József festőművész, ahogyan már sokszor korábban is, ezúttal is felemlítette, hogy lassan teljesen tönkremegy a Nyíres. A környezeti ritkaságból egyes személyek folyamatosan vágják, lopják, hordják a nyírfákat, pusztítják a védett növényzetet. Balázs azt javasolta, teljesen tiltsák be a nyírfák vágását.
Ezzel láthatóan egyetértett a hallgatóság többsége. Ehhez és általában a község rendjének fenntartásához összefogásra lenne szükség, meg kellene alapítani a helyi polgárvédelmet – hangzott el. Erre van már próbálkozás, de jelentkező egyelőre alig akad, nincs egy tucatnyi alfalvi vagy borzonti lakos sem, aki vállalná az önkéntes feladatot – derült ki a gyűlésen.