Drágább lett a tűzifa

Két oka van annak, hogy nehezen és drágán lehet beszerezni a tűzifát, legalábbis egy általunk megkérdezett erdész szerint: a jól működő erdőradar és a nagy fafeldolgozó cégek jelenléte. 2014 óta új – tíz évre érvényes – vágási üzemtervvel dolgozunk, ami miatt némileg csökkent a fakitermelés, de lényegesen megnőtt a kereslet a tűzifára – magyarázta András Róbert, a Zetelaka–Libán Magán Erdőgondnokság vezetője. A helyzetet az is nehezíti, hogy a tulajdonosok többnyire külföldön adják el a fát, ahol drágábban tudják értékesíteni. András szerint nagyobbrészt ezek a tényezők járultak hozzá a tűzifa drágulásához: míg tavaly 100–120 lejes űrméterenkénti áron lehetett megvásárolni a fűtőanyagot, idén 150 lejt vagy ennél is többet kérnek az árusok. Úgy véli, a drágulás nem a fakitermelés szigorúbb ellenőrzésével függ össze. Egy átlagos család nagyjából 20 űrméter fát tüzel el egy fűtésszezonban, ami körülbelül 3000 lejbe kerül.

Többen fűtenek fával

Valóban megnőtt a kereslet a tűzifára, ám ennek nincs köze az erdészeti törvény szigorításához – jelentette ki Szakács Sándor is, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője. Szerinte egyre többen fűtenek fával, ezért nőtt a kereslet. Mint mondta, tavasszal még 120 lejért is meg lehetett vásárolni a fa űrméterét, azóta viszont 20–25 százalékkal nőttek az árak. Ez minden évben így van: a tavasszal árusított fát olcsóbban sem keresik a vevők, a fűtésszezon közeledtével viszont megnő a kereslet, ami drágítást eredményez – magyarázta.

Működőképes erdőradar-alkalmazás

Az illetéktelen fakitermelés és -szállítás visszaszorítását célzó nyilvántartási rendszer, amely főleg erdőradar néven vált ismertté, 2014-ben lépett érvénybe. Lényege, hogy táblagépekkel, okostelefonokkal felszerelt erdészek adják az útnak induló szállítmányok egyedi kódjait, amelyek által követni lehet a fa útját. A rendszer hatékony működését bárki segítheti, ugyanis az Inspectorul pădurii (Az erdő ellenőre) nevű mobilalkalmazás letöltésével egyszerűen ellenőrizhető, hogy engedélyezett szállításról van-e szó, vagy sem. Csupán be kell írni a leellenőrizni kívánt fát szállító autó rendszámát, a rendszer pedig jelzi, hogy van-e engedélye a szállításra. Amennyiben nincs, az alkalmazáson belül egy gombnyomással lehetőség van a 112-es segélyhívó számon bejelenteni az autó rendszámát és az észlelés helyét.

Azonban a rendszeren van még finomítani való, ugyanis ezzel egyelőre nem követhető nyomon az összes teherszállító eszköz. Gyakran megesik, hogy települések között lóvontatású szekereken szállítják a fát, amelyeknek nem minden esetben van úgynevezett sárga rendszáma. A probléma megoldásaként értesüléseink szerint felmerült, hogy a jövőben kötelezni fogják a helyi önkormányzatok által kiállított sárga rendszámok felszerelését a szekerekre, így ezek alapján állítanák ki az egyedi kóddal rendelkező szállítási engedélyeket.

Az erdész elmondása szerint a másik problémát a nagy cégek – mint például a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó – jelentik, ugyanis a fát válogatás nélkül, jó árban veszik át a kitermelő helyi vállalkozásoktól, ezért a „kicsiknek” inkább megéri a nagy cégekkel szerződéses viszonyba kerülni, mintsem magánszemélyeknek továbbadni az árut, amiből sok esetben csak a legjobb minőséget vásárolják meg, a „hulladék” pedig a nyakukon marad.

Eredményes a szigorítás

Tánczos Barna szenátor érdeklődésünkre elmondta, a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó székelyföldi megjelenése érezhetően új piaci körülményeket teremtett a régióban, hiszen az osztrák vállalkozás megteheti, hogy átlagon felüli árat kínál a nyersanyagért, ez pedig nagymértékben hozzájárul az átlagár alakulásához. „Nyilván ennek negatív hatásait a helyi fafeldolgozó vállalkozások is érzik, és attól tartok, hogy ezeket a negatív hatásokat hosszú távon azoknak is el kell viselniük, akik tűzifát vásárolnak” – tette hozzá a politikus.

Tánczos szerint egyébként nem valószínű, hogy a tűzifa iránti kereslet nagymértékben növekedett az elmúlt időszakban. Kérdésünkre, hogy az erdészeti tevékenység és a fakitermelés keretszabályozásának tavalyi módosítása hozzá tudott-e járulni a feketepiac szigorításához, Tánczos azt mondta: szeretné azt hinni, hogy a szigorításnak voltak konkrét eredményei. „Azt ki lehet jelenteni, hogy az erdőradar megjelenésével szigorúbbá, átláthatóbbá vált a rendszer, csökkent a lopások száma, és visszaszoruló tendenciát mutat az illegális kitermelés” – mondta a szenátor.

Egyre nő az igény a közbirtokosságoknál

A vacsárcsi közbirtokosság elnöke, Szőcs László megkeresésünkre elmondta, nagy igény van a tűzifára. „Sajnos nincs bélyegezve fánk, 326 köbmétert ki fogunk osztani a tagoknak, de mivel kicsi az erdő, nem foglalkozunk kereskedéssel. A tagoknak kiosztott tűzifának 60 lej köbmétere, az árakat mindig a közgyűlés dönti el” – tette hozzá Szőcs. Szentes Gáspár, a madéfalvi Csompoly Közbirtokosság elnöke is megerősítette, egyre nő az igény a tűzifára. „A közbirtokosságnál a tagoknak 60 lejért adjuk ki köbméterét, de árusítani nem szoktunk, ugyanis nincs leveles erdőnk, már ami a bükköt illeti. Az emberek nálunk a fenyőre vannak rákényszerülve. Érződik az, hogy a bükkfához, amit Szentegyházáról szállítanak, egyre nehezebben jutnak hozzá az egyszerű vásárlók. A tagságunk nagy része eddig úgy csinálta, hogy kifizettük nekik a fát, és jobb volt, ha azért a pénzért jó minőségi bükkfát vettek, mintha gyenge minőségű fenyővel tüzeltek volna. Most azonban nehezebben jutnak hozzá, mert a környéken működő nagy kapacitású feldolgozó üzemek egybe felvásárolják a fát. Így minden eladó inkább hozzájuk szállít, ugyanis egyszerűbb számukra egyszerre egy nagy kamionnal elszállítani, mint többször kisebb mennyiségben, több papírmunkával fuvarozni” – mutatott rá Szentes.

„Fellegekben” a tűzifa ára

A csíkkozmási közbirtokosság elnöke, Bodó Dávid kiemelte, jelen pillanatban hiány van tűzifából a piacon. „Ennek egyik oka az, hogy nem engednek annyit kivágni, amennyi kellene, és a fogyasztás is megnőtt. Az árak pedig a fellegekben járnak: 400-500, sőt olyat is hallottam, hogy Csíkszeredában 800 lejért adnak egy öl (4 köbméter) fát” – hangsúlyozta Bodó. Egy tűzifaárus érdeklődésünkre elmondta, véleménye szerint nagyon rossz a jelenlegi helyzet. „Jelentősen megnőttek az árak ott is, ahonnan mi vásároljuk fel a fát, és egyre nehezebb hozzájutni, mert viszik külföldre. Majdnem 30 százalékkal drágult a tavalyi árakhoz képest, mostanában vegyes fát adtunk el, 400-450 lej volt öle. Lassan több a munka vele, mint a haszon. Az itteni emberek nagyon nehezen tudják ezért a pénzért megvenni, bár óriási igény van rá” – mondta az értékesítő.

Az udvarhelyi polgármesteri hivatal tulajdonában lévő erdőkből idén maximum 25 család juthat tűzifához, ami háztartásonként tíz űrmétert jelent – tudtuk meg Csíki Endrétől, az intézmény mezőgazdasági osztályának tanácsadójától. Az árakról egyelőre nem tudott beszélni, hiszen azokat a kitermelés után határozzák meg, de ő is visszaigazolta, hogy tavaly óta lényegesen megdrágult a fa. Legalább ötször annyi család nyújtott be igénylést a hivatalhoz, mint amennyi fa van. A tűzifa iránti kereslet növekedése már tavaly érezhető volt.

Teszteltük az erdőradart

Játszi könnyedséggel töltöttük le mobiltelefonunkra az Inspectorul pădurii (Az erdő ellenőre) alkalmazást, majd a csíkszeredai Brassói úton teszteltük azt. Látván egy rönkszállító autót, feljegyeztük a rendszámát, amit bepötyögtünk az Az erdő ellenőre alkalmazásba, majd megnyomtuk a keresés gombot. A következő eredményt kaptuk: a Szucsáva megyei teherautó 2016. október 31-ei dátummal kiadott engedéllyel szállította a 17,25 köbméternyi lucfenyőt.