Cél a többség elégedettsége

Kuszaság és ellentmondások az egymást követő földtörvényekben – ez eredményezi, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alig lehet eligazodni, a város külterületei többségének kik a jogos tulajdonosai – vázolta a jelenlegi helyzetet Wolfhart Rudolf, az önkormányzat munkatársa és a most elindult parcellázási-birtokba helyezési folyamat koordinátora.

A cél az, hogy 2016-ra minden egyes dűlőt, területet felmérjenek, és az örökösök, tulajdonosok végre hivatalosan telekkönyvbe is bejegyzett tulajdonosokká váljanak – hangzott el a szerda esti találkozón.

Három nagy hullámban zajlott az eddigi visszaszolgáltatás, három, egymást felülíró földtörvény alapján. Az első, a 18-as alapján 1 hektár erdő és legfeljebb tíz hektár mezőgazdasági terület, aztán  2000-ben tíz hektár erdő és ötven hektár mezőgazdasági terület volt visszaadható, öt év múlva pedig, a 247-es törvénnyel lehetségessé vált a teljes erdőterület visszaszolgáltatása, és a visszaadható mezőgazdasági területek nagysága is száz hektárra nőtt minden, a kollektivizálás miatt jogfosztott személy esetében.

A visszaszolgáltatások kezdetén az akkori földmérési technika sem volt tökéletes, számítógépes nyilvántartásról szó sem lehetett, emiatt újabb kuszaságok adódtak, amiben sokszor nem is lehetett kiigazodni.

Gyergyószentmiklóson a kollektív gazdaság 21 ezer 523 hektár területet adott át a városi földosztó bizottságnak. 2013-ig 8613 hektárra állítottak ki tulajdonjogi igazolást, 5626 hektárra elkészült a visszaadási jegyzőkönyv, de valamilyen okból nem készült el a tulajdonjogi papír. Ezek rendezettnek tekinthetők, ellenben a fennmaradó 12 711 hektárt mindenféle hivatalos bizonylat nélkül használnak. Ezt kell most tisztázni.

Az emberektől pozitív hozzáállást kérnek

Mezei János polgármester a most elindult parcellázási folyamat ismertetése  során elmondta, a visszaszolgáltatás csak abban az esetben lehet sikeres, ha a gazdák, az érintett földtulajdonosok is pozitívan állnak hozzá. A szerdai fórumra a 111-116-os hat dűlőben földdel rendelkezők, földet használók voltak meghívva, de ilyen találkozók lesznek mind a 126 gyergyószentmiklósi dűlő esetében.

A polgármester felhívta a figyelmet, hogy az APIA által nyújtott terület alapú mezőgazdasági támogatásokat jelenleg mindössze a gazdák bevallása alapján hagyják jóvá, de belátható időn belül eljön az a helyzet, amikor elesik a támogatástól az, aki nem tudja bizonyítani, hogy valóban tulajdonosa a földterületeinek. 

Lesznek viták

Rákosi Botond, a parcellázási folyamatot végző Topo Service cég vezetője elmondta: a földtulajdon-tisztázás amiatt sem egyszerű, mert valószínűleg a székely az a nép, amely a legerősebben ragaszkodik a földjéhez. Éppen ezért adódnak viták, konfliktusok. A folyamat végén azonban az a cél, hogy mindenki tényleg annyi földet kapjon vissza, amennyi jár neki. Nem lehet mindenki teljesen elégedett, de arra törekednek, hogy a nagy többség az legyen.

Elhangzott, az a szándék, hogy a korábban már tisztázott, visszaszolgáltatott birtokok esetében ne legyenek változások, de megtörténhet, hogy ez nem minden esetben lehetséges. A területfelmérések adatai és a kiadott birtoklevelek alapján megállapították, előfordul, hogy egy negyven hektáros parcellában 44 hektár földet adtak vissza. Persze ennek fordítottjára is van példa. Ezeket tisztázni kell. 

A jó zsebszerződés érvényesíthető

A visszaszolgáltatás egyik leglényegesebb előírása, hogy a birtokleveleket azon személyek nevére állítsák ki, aki a jogfosztott személy, azaz akitől a földet a kollektivizálás során elvették. Amennyiben az illető már nem él, akkor ennek örököseit is feltüntetik a birtoklevélen.

A gyűlésen megjelent gazdák közül többen arra kértek választ, mi lesz azokkal a területekkel, amelyeket az idők folyamán megvásároltak, de a vásárt nem hitelesítették. Az illetékesek elmondták: semmiképp nem megoldható, hogy aki a közjegyző előtt nem hitelesített adásvételi szerződéssel, azaz zsebszerződéssel vásárolt földet, egyből a nevére írassa. Ez megtehető a későbbiekben úgy, hogy a szerződést a bíróságon hitelesíti.

Nagy István jegyző mindenkinek felhívta a figyelmét, hogy a kézzel írott szerződések is érvényesíthetők a bíróságon, így a vásárló a saját nevére írathatja a területét. Azonban lehetnek olyan esetek, hogy ez nem valósulhat meg, egyszerűen azért, mert a szerződésből nem derül ki egyértelműen, hogy éppen konkrétan melyik területről van szó.

Ugyancsak létezik megoldás arra a gyakori helyzetre is, hogy valakinek több földje van most, mint amennyi a kollektívbe való belépési nyilatkozatán szerepelt. Akkoriban ugyanis előfordult, hogy a gazdák letagadtak földeket, félve attól, hogy kuláknak nyilváníthatják őket. Nagy István leszögezte, ilyen esetekben a telekkönyv is figyelembe vehető.

Wolfhart Rudolf elmondta, az önkormányzat kimutatása szerint arról nem lehet szó, hogy több igénylést kellene kielégíteni, mint amennyi föld a valóságban van, így mindenkit természetben tudnak kártalanítani és lehetőleg ugyanazt a földet adni vissza, amivel egykor beálltak a gazdák a kollektívbe. Persze ez utóbbi nem minden esetben kivitelezhető, hiszen az idők folyamán az egykori szántók helyén felépült például a Bucsin negyed vagy az öntöde. Az igénylőknek ilyen esetekben máshol adnak földet. Elhangzott, amennyire csak lehet, földet adnak a föld helyett, aki pedig ezt nem fogadná el, azt pénzbeli kártalanításra terjesztik fel.