Hatalmas érdeklődés övezte a Kereszthegy című film bemutatóját Gyergyóremetén. A péntek délutáni vetítésen diákokkal telt meg a közösségi ház rendezvényterme, az esti bemutatót pedig két helyszínen kellett megtartani.
2014. május 11., 00:582014. május 11., 00:58
2014. május 11., 10:402014. május 11., 10:40
Kiállta a próbát, a legkritikusabb közönség, a gyermekek érdeklődéssel nézték végig – értékelték a Kereszthegy című film matinéját követően a stáb helyszínen lévő tagjai. A magyar királyi 65. székely honvéd hadárvadászcsoport történetét feldolgozó alkotás már témájában is egyedi, ezen túlmenően számos jellemzője teszi egyedivé – hangzott el az erdélyi premiert követő sajtótájékoztatón.
Az alkotócsoport jelen lévő tagjai kifejtették, a filmvásznon megjelenő történetet a múlt homályából kellett „kibogarászni”, hisz a történelemkönyvek csupán bekezdésnyi részt szentelnek az amúgy évtizedekig elhallgatott eseményeknek.
Merjünk büszkék lenni nagyapáinkra!
A film előélete a gyergyóremetei Nagy József történésztől indult, aki Székelyföld második világháborús hadtörténetével foglalkozik. 2007 óta készít interjúkat a harcokban részt vett veteránokkal, egy 2009-ben Remetén szervezett veterántalálkozót követően az interjúkat videóra rögzítették. Operatőrként a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió tulajdonosa, Berszán Árus György vállalt részt a munkában. A felvételek kapcsán született meg a dokumentumfilm ötlete, a munkafolyamatba ekkor kapcsolódott be a budapesti Bárány Krisztián történész, aki Nagy Józseffel együtt társrendezője a Kereszthegy című filmnek. „Volt egy utolsó pillanat, amikor ezeket az idős bácsikat még meglehetett szólaltatni, a velük készített interjú önmagában is egy kincs” – fogalmazott Bárány Krisztián. Rávilágított, a film egy rejtett, ám nagyon fontos üzenetet hordoz, ami legfőképp a fiataloknak szól. „Merjünk büszkék lenni nagyapáinkra, dédapáinkra. Ne csak az amerikai mozifilmek szereplőit ragasszuk ki szobánk falára, ragaszuk ki nyugodtan a 21-es határvadászok arcképét, mert hősök voltak” – mondta.
Emlékállítás a harcoknak, hősöknek
Nagy József arra adott választ, a székelyföldi második világháborús határvadászcsoportok történetei közül miért éppen a gyergyóit dolgozták fel a filmben: „A békási és tölgyesi szorosban a gyergyói alakulatok története teljesen tabu. Sem emlékművek, sem emléktáblák, sem hősi temetők, sem megemlékezések nincsenek” – mutatott rá. Kiemelte, a film közösségmegtartó erővel bír, „általa megtalálhatja a helyét a gyergyói közösség a Székelyföldön egyre jobban terebélyesedő emlékezeti kultúrában”.
A film egy csoda
Csodának titulálta a filmet Bozsonyi Károly producer, aki szerint ma Magyarországon kevés olyan alkotás születik, ami hasonló szemlélettel fordul akár egy második világháborús, vagy egy történelmi témához. Kifejtette, a filmben nem a vereség, a tévedés van a fókuszba helyezve, hanem azt próbálja felmutatni, hogy az eseményekben emberek vettek részt. „Nem kis dolog, hogy több százezer katona kivonása a frontvonalból azért vált lehetségessé, mert néhány száz székely határvadász hetekig tartotta a vonalakat az elképesztő szovjet túlerővel szemben. Erre büszkének kell lennünk” – mondta.
Hiánypótló szerepet tölt be
Illésfalvi Péter hadtörténész szakértő a film egy másik egyediségére világított rá: „Hogy hogyan mozognak a hadosztályok a térképen és az egyes hadseregek hogyan küzdenek, ezt leírták, de hogy e mögött arcok vannak, emberi sorsok, akik történetesen nagyapáink, dédnagyapáink, ez nem volt nagyon a köztudatban. A másik pedig, hogy 1990 előtt a magyar történelemkutatásban általában az 1940 és 1944 közötti időszak, ami Észak-Erdélyre vonatkozik, nem nagyon jelenik meg. Hadtörténeti vonatkozásban pedig végképp nem. És azóta is csak néhány kutató van, aki ezzel foglalkozik, úgyhogy ebből a szempontból is egy unikális alkotás”.
Összetettségében is egyedi a film – hangzott el a tájékoztatón. Archív felvételek, az eredeti szereplőkkel, a hadtörténeti szekértővel készített interjúk, a hagyományőrzőkkel újrajátszott jelenetek, 3D animációk keltik a vizuális hatást. A komplexitás „fogyaszthatóbbá” teszi a filmet, közelebb hozza a nézőt a történethez – magyarázták az alkotók.
DVD-n is megjelenik
A gyergyóremetei bemutatót követően szombaton Csíkszeredában vetítették a Kereszthegyet, vasárnap Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen, kedden Borszéken, szerdán Marosvásárhelyen, csütörtökön Székelyudvarhelyen mutatják be. Tárgyalások zajlanak, hogy magyarországi, illetve erdélyi televíziótársaságok műsorra tűzzék. Ami már biztos, hogy az alkotás rövidesen DVD-n is forgalomba kerül, jelképes összegért lesz megvásárolható. A magyarországi iskolákba eljuttatják, keresik annak lehetőségét, hogy a romániai magyar tannyelvű iskolák is megkaphassák a filmet.
A Kereszthegy című film a Magyar Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály, valamint a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Nonprofit Kft. együttműködésében, a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével jött létre. Forgatásai két helyszínen folytak. 2013 nyarán a Gyergyói-medencében, Remete, Ditró, Tölgyes, Borszék körzetében, majd Magyarországon, az MH Altiszti Akadémia csobánkai bázisán. Az alkotócsoport a pénteki remetei bemutatón mondott köszönetet a helyieknek a forgatás idején tanúsított pozitív melléállásukért és mindennemű segítségükért.
Elindította a távfűtést Gyergyószentmiklóson a Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közmű (HVCSK). Három-négy nap alatt minden lépcsőházban kimelegednek a fűtőtestek. A lakókat kérik, hogy ellenőrizzék és légtelenítsék a rendszereket.
Készülnek a gyergyószentmiklósi Gábor Áron utcai Békény-híd felújítására, addig azonban sürgős beavatkozásra van szükség. A járda egy része megroggyant, a korlát pedig eltört és kidőlt. A balesetveszélyes szakaszon jönnek most javítások.
A dualizmus korának gyergyói országgyűlési képviselőit mutatja be Garda Dezső történész új kötete, amelynek bemutatóját szeptember 23-án, szerdán 18 órától tartják a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár emeleti termében.
Zajlik az esővíz-elvezető rendszer kiépítése a Gyilkostó úton, ezzel elkezdődött a Mobilitás 2 városfejlesztési projekt megvalósítása Gyergyószentmiklóson. A nagyobb útfelbontással járó munkálatoknak csak tavasszal kezdenek neki.
Műemlékké nyilvánítaná és eredeti jellegében őrizné meg a Gyergyószárhegy határában lévő, legalább százéves fedeles Maros-hidat a község önkormányzata. A híd mostani állapota miatt azonban már omlásveszélyre figyelmeztető táblát is kihelyeztek.
Több mint ötszáz önkéntes ragadott kesztyűt és szemeteszsákot, hogy megtisztítsa Gyergyószentmiklós közterületeit és környékét. Ez rekord, soha ilyen sokan nem mozdultak meg itt ilyen ügyért. Huszonöt köbméter szeméttől szabadították meg a várost.
Súlyos égési sérüléseket szenvedett egy 61 éves férfi egy lakástűzben a Gyergyóvárhegy községhez tartozó Kalnács településen, csütörtök este. A férfit kórházba szállították.
Havi 170 lejes bérpótlékra jogosult októbertől a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal valamennyi alkalmazottja a számítógépek által kibocsátott sugárzás miatt – derült ki a képviselő-testület csütörtöki ülésén, melyen több más kérdésről is szavaztak.
Elindult a Gondosóra program Gyergyószentmiklóson, így az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékossággal élők ezentúl egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek. A kisjövedelmű igénylőktől az önkormányzat átvállalja a szolgáltatás havi költségét.
Ismét szemétgyűjtési akciót szerveznek Gyergyószentmiklóson. A Let’s Do It, Romania! országos hulladékgyűjtési mozgalom keretében zajló pénteki akcióra mindazokat várják, akik szeretnének hozzájárulni a város és környéke rendezettebbé tételéhez.
szóljon hozzá!