Balázs József húsvétjai életképekben

•  Fotó: Balázs Katalin

Fotó: Balázs Katalin

Húsvétokra emlékezünk az alfalvi festőművész műtermében. Akkor lesz a székelységnek igazi feltámadása, amikor az ember gondolata a szavával és tettével egyezni fog, amikor ugyanaz a személy lesz virágvasárnapon is, mint nagypénteken.

Balázs Katalin

2015. április 04., 20:292015. április 04., 20:29

Maradj meg annak, aki vagy, hisz így lehetsz a legértékesebb – utánozza Balázs József az egyszerű idős emberek felfogását. Ezt szeretné átadni azoknak, akik őt ismerik. Amikor pedig alkotással fejezné ki magát, és szentképet akar festeni, idős embereket tesz halhatatlanná.

Amikor még Balázs József kicsi Jóska volt, életkorában a hatos mellé sem kellett hozzátoldani egy zéróst, nagy megpróbáltatással járt a húsvétra készülés. Böjttel. Édesanyja főzte-sütötte a finomságokat, és neki a vigília előtt csak ezek szagával volt szabad jóllakni. Annyira nagy lehetett ez a próbatétel, ahogy ő nevezi, „lelki megfeszítettség”, hogy még ma is visszaemlékszik kétféle süteményre. A habosra és arra a cukrozott kiflire, mely görbe volt, így ő öregnek keresztelte el. És igyen gyakran sóhajtozott érte.

De sok más egyébről is szólt az alfalvi festőművész gyerekkorában a feltámadás ünnepe. Például akkor még pontosan tudták, hogy az ünnep nem húsvéttal kezdődik, és első, másod-, harmadnapja a fontos, hanem nagycsütörtöktől kell letenni a munkát, megélni a misztériumot. Csak neveti ma, amikor azt firtatják az országvezetők, hány napot kell szabaddá nyilvánítani húsvét után.

Azon is mosolyog, bár kicsit rossz szájízzel, hogy sok ember élete javát leéli, és csak rutinosan részt vesz a templomi szertartásokban, de lényegüket nem érti. Balázs József szerint nincs rendjén az, hogy hittanórán ószövetségi „krimiket” tanulnak a gyereket, felnőttként pedig, aki gyakorló, az sem tudja, tulajdonképpen mit gyakorol. „Édesanyám zárdában tanult. Mindig elmondta az értelmét is annak, ami történt, sőt ki is kérdezett, hogy el ne felejtsem. Már házasember voltam, és még mindig vizsgáztatott.”

Passióval kezdődött, Jézuscsókolással folytatódott az ünnepkör. Akkor is római katonák képében a fényes sisakos alfalvi tűzoltók őrizték Krisztust. „Gyermekfejjel nagypénteken el is képzeltem, hogy mennek el a harangok égben szállva Rómába, s azért nem lehet harangozni” – idézi fel. Aztán nagyszombat estén nagy volt a szertartás és az öröm. A feltámadás és a böjttemetés miatt egyaránt. De szép élményeket hagyott az ételszenteltetés a cifra terítővel letakart kosarak sora, az öröménekek, majd a hétfő is, a locsolás. Déli harangszóig locsoltak a gyermekek, délután a fiatalok, felnőttek. Bizony, nem tiszta vízzel, hanem bűzös kölnikkel, szegény leányok volt is, amiért mosakodjanak.

Volt egy köztük, Balázs József ma is emlékszik, ő mindig kis bokrétát tűzött a fiúk mellére. Aszparáguszt valamilyen fehér virágocskával. „Soha ki nem hagytam volna őt, addig locsoltam, amíg férjhez ment. Igaz, máshoz” – emlékszik vissza. Azt viszont nem tudja felidézni, hogy a locsolásból részegedés és abból verekedés lett volna. „Mindenki jókedvű volt, akkor is, ha részegecskék voltak.”

A gyermekkor után következett az a húsvét, amelynek ízét ma is keresi Balázs József az ünnepekben. „Kolozsváron a ferences templomban restauráltam a szobrokat. Egyetemista voltam, huszonvalahány éves. Hol a sekrestyében, hol az oltár mögött dolgoztam, amíg folytak a szentmisék. Jött a nagyhét, s én mindennap átéltem három vagy négy misét, hol énekest, hol csendeset, keresztútjárást, szentségimádást, rózsafüzér-imádkozást... Ebben az életben voltam reggeltől estig, és így jött reám a húsvét. Az egész misztérium olyanná tette az életemet, mintha az a kétezer év egyszerre történne, Jézus élettörténete egészen idáig érne. Az idő kiterjedt. Megállt.

Amikor én kimentem az útra ebből a gyönyörűségesen szép, meghitt hangulatból, s láttam, az emberek hogyan futkorásznak, úgy képzeltem, mint egy felgyorsított Chaplin-filmet. Idegen lett előttem a világ. Csak álltam, s figyeltem, vajon hová kell úgy futni? Hogy nem mérik fel az emberek, hogy az élet másról szól, nem erről a nagy jövés-menésről. Ezt az egészet aranyozta be a feltámadási mise, amelyik hiába, hogy három órát tartott, Czirják Árpád úgy megszervezte, hogy a végén sem akartunk hazamenni. Csak úgy ültünk a tömjénfüstben, reformátusok és katolikus egymással szemben, együtt. Sehova sem akartunk sietni. Ezt keresem azóta is minden húsvétban.”

Vászonra vitt szakralitás

Képek között kutatjuk, milyen a Balázs József által megrajzolt feltámadás. A festőművésznek számos alkotása között alig van néhány szakrális ábrázolás – így tűnik első látásra, és fél mondatából le is szűrnénk: fél hozzányúlni ahhoz, ami szent. De hamar kiderül, óvatos ugyan, kétségtelen, mégis rengeteg a szentekről készült képe. Csak szem kell ennek meglátásához. „Amikor az öregembereket festem meg, mindig méregetem magam, elég jó vagyok-e én ehhez. Nagyapámat többször festettem, sokat voltunk együtt, és amilyen én vagyok, úgy hiszem, azt nyolcvan százalékban az ő példája határozta meg. Ő volt nekem az a karó, amelyre a fuszulyka felcsavarodik. De azt tapasztaltam, az igazán mély élmények sokat kell érjenek bennem, s sokkal később festődnek csak meg. Később kerül képbe megfogalmazva. Vívódok, mert ezek szentképek lesznek, nem ronthatom el.”

A hit mindig összefügg az öregekkel – jelenti ki egy félmondatban. Szívesen emlékszik vissza iskolás korában készített festményére. Nagyszülei ülnek a szekéren, nagyapja a lovakat hajtja estefelé a falu felé, nagyanyja pedig háttal ül az ülésdeszkán, lába között őrizve az üvegkorsót. Mindez a lenyugvó nap fényében, a föld színeiben. A következő képén a szőttes színei dominálnak. Nagyapja ül az asztalnál, a fehér abroszon a két kidolgozott, fáradt kéz, előtte kenyér, szalonna és hagyma. Nagyanyja mögötte áll, ahogy a székely, nagycsaládos asszonyok szoktak. A képen ott vannak a lovak is, esznek. Este van, így fűbe haraphattak. „A kép nem, de a lényege tökéletes” – mondja, majd történetét is elmeséli.

Egyszer Gaál Andrásnak mutatta meg, aki ránézett, majd kijelentette, fessen rá egy másikat, megtartani nem való. Aztán Márton Árpád elé vitte, aki csak nézte, és hosszú történetbe kezdett a gazdálkodás ízéről, az egyszerű ember hitéről. „Egy balladát mondott ott el prózában”. Aztán a két ellentétes vélemény után Sövér Elek műtermébe is elvitte. A mester munkája mellé, a falra akasztotta. Amikor Sövér belépett, már nem maradt idő, hogy levegye. Tanítója felbátorította, jó helyt van az, oda illik. Megfejtette neki Gaál elutasítását is: ő nem gazdálkodó családba született. „Örvendtem, mert azt éreztem, az a kép az enyém. Nem tudnám megmásítani vagy elvetni soha. Az a kép én vagyok.” Ma is ezt tartja a legfontosabbnak, az ember ne legyen más, mint aki.

Ezt tiszteli az idős emberekben is, ezért tartja őket szentnek. „Azt is mondták rólam, idealizálom az öregeket. Azt is, hogy nagy tisztelettel festek meg minden idős embert. Én nagyszüleimet tényleg szentnek láttam, negatív dolgot nem is akartam elképzelni róluk. Istenítettem őket. Ezen a szűrőn keresztül láttam és értékeltem a falumat is. Azért szeretem Alfalut ennyire, mert olyan öregek élnek itt, akiket lehet isteníteni. Ha elveszíteném ezt a róluk alkotott képet, ahhoz lenne hasonlatos, mintha valaki bebizonyítaná nekem, hogy nincs Isten.”

Balázs József immár idősödő embernek számít, nemrég a hatvanadik születésnapját is megünnepelhette. Azt tartja, neki is tovább kell vinni a példát. Mert ettől értelmes az élet. „Azt szerettem nagyszüleimben és szüleimben, és magamban is próbálom őrizni azt az életérzést, hogy vállald magad. Ne szerepelj, ne hízelegj, ne légy több, mint ami vagy, mert kevesebb leszel! Nem kell azt mondani az ismerősnek, hogy örvendek, hogy látlak. Ha nem látszik rajtad az öröm, kár mondani. Az ilyen ember csak annak örül, hogy lát, mert nem vakult meg. Ne a szavak szintjén szeressük egymást” - állt elő a jó tanáccsal. És a jóslat sem maradt el: „Akkor lesz a székelységnek feltámadása, ha a virágvasárnapi hozsannát nagypéntekre nem másítják meg feszítsd meg-re.”

szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2026. június 12., péntek

Nyári Ifjúsági Színpad: a Momentán Társulat és kolozsvári színészhallgatók lépnek színpadra

Folytatódik a Nyári Ifjúsági Színpad programja a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán: szombaton a budapesti Momentán Társulat interaktív impróshowja és karaoke party, vasárnap társasjáték-maraton, és a színházi előadás várja a közönséget.

Nyári Ifjúsági Színpad: a Momentán Társulat és kolozsvári színészhallgatók lépnek színpadra
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Közeleg a hetedik Feltöltő fesztivál

Zenével, közösségi élményekkel és lelki feltöltődéssel várja Gyergyószentmiklós a FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivál közönségét. Június 18–21. között a „Boldogok, akik békét teremtenek” mottóval szólalnak meg a dallamok, hangzanak el az előadások.

Közeleg a hetedik Feltöltő fesztivál
Közeleg a hetedik Feltöltő fesztivál
2026. június 10., szerda

Közeleg a hetedik Feltöltő fesztivál

2026. június 10., szerda

Házkutatások Hargita megyében: cigarettát, szeszt és készpénzt foglaltak le

Két házkutatást tartottak szerdán Hargita megyében jövedéki termékek illegális birtoklása és forgalmazása miatt. A rendőrök 4720 szál cigarettát, 56 liter etil-alkoholt, 33,5 liter tömény szeszes italt és 5000 lej készpénzt foglaltak le.

Házkutatások Hargita megyében: cigarettát, szeszt és készpénzt foglaltak le
2026. június 09., kedd

Több gyergyószentmiklósi helyszínen zajlanak egyszerre munkálatok

Gyergyószentmiklóson jelenleg több infrastrukturális beruházás is zajlik párhuzamosan. Egyszerre dolgoznak a szennyvízhálózat bővítésén, a korábban felásott utak helyreállításán, és készülnek az elektromosautó-töltőállomások is.

Több gyergyószentmiklósi helyszínen zajlanak egyszerre munkálatok
Hirdetés
2026. június 08., hétfő

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

A Brassói Ítélőtábla helyt adott a Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács tisztségéből felfüggesztett alelnöke által benyújtott fellebbezésnek, és jogerős döntéssel megszüntette az ellene korábban elrendelt hatósági felügyeletet.

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét
2026. június 07., vasárnap

Verekedés Salamáson

Salamási verekedéshez riasztották a maroshévízi rendőrséget június 6-án.

Verekedés Salamáson
Verekedés Salamáson
2026. június 07., vasárnap

Verekedés Salamáson

2026. június 07., vasárnap

Pszichiátriai kórházban csaptak fel a lángok

Szombat éjjel kigyulladt a gyergyótölgyesi pszichiátria. A tűzesetnek nincsenek sérültjei.

Pszichiátriai kórházban csaptak fel a lángok
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Óvni azt, ami a bölcsőtől a koporsóig része az életünknek – videó

Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.

Óvni azt, ami a bölcsőtől a koporsóig része az életünknek – videó
2026. június 05., péntek

Ezen a hétvégén is remek élményeket kínál a gyergyószentmiklósi Nyári Ifjúsági Színpad

A hétvégén újra benépesül a Tarisznyás Márton Múzeum udvara: játék, színház és könnyed nyári hangulat várja az érdeklődőket. A szervezők törekvése, hogy minden korosztály találjon magának valami érdekeset.

Ezen a hétvégén is remek élményeket kínál a gyergyószentmiklósi Nyári Ifjúsági Színpad
2026. június 05., péntek

Kilencvenhárom garázst bontottak le határidőre a Virág negyedben

128 engedély nélküli építmény volt a Virág lakónegyed déli részén. Ebből 93-at bontottak le önként a tulajdonosaik május végéig a városháza kérésének eleget téve. A többieket is fel kell számolni, hogy a negyed teljes felújítása megtörténhessen.

Kilencvenhárom garázst bontottak le határidőre a Virág negyedben
Hirdetés