Nyílt levelet fogalmazott meg az Arbor fafeldolgozó szövetség, amelyben a Holzindustrie Schweighofer Székelyföldre települése ellen emelik fel szavukat. A levél aláírói szerint 13 300 munkahely kerül veszélybe, ha az osztrákok a kilátásba helyezett évi 800 000 köbméteres kapacitással beindítják új gyárukat.
2013. április 08., 07:142013. április 08., 07:14
2013. április 08., 16:062013. április 08., 16:06
Az Arbor vezetői pénteken Gyergyószentmiklóson tartottak sajtótájékoztatót, bővebben ismertetve a nyílt levélben megfogalmazott gondolataikat. Szerintük azzal, hogy egy nemzetközi faipari vállalkozás Székelyföldön nyit új üzemet, és évi 800 ezer köbméter fát dolgoz fel, gyakorlatilag tönkreteszi a fafeldolgozással foglalkozó helyi kis- és középvállalkozásokat. A kis cégeknek nem jut majd elégséges nyersanyag, ha az erdőkből kitermelt fát a Holzindustrie Schweighofer hasznosítja.
Az Arbor-vezetők kifejtették, nem a vállalkozók vannak igazából veszélyben, hanem azok, akik a helyi vállalkozásoknál dolgoznak, ez jelenti a megélhetésüket. „Isten attól őrizzen meg attól, hogy mi is az osztrákok beszállítóivá váljunk” – vetette fel Bajkó Tibor vállalkozó.
Kifejtette, lényegesen kevesebb embert foglalkoztatva tudna bárki hasznot elérni, ha kitermelné a fát és eladná a Schweighofernek, ellenben ha a faanyagot, a rönköt nem helyben dolgozzák fel, és nem itt készül belőle faház, bútor és egyéb termék, munka nélkül maradnak a jelenleg a fafeldolgozó cégeknél dolgozók.
Az arborosok hangsúlyozzák: a nyersanyagot itthon kell tartani, feldolgozni, és ezáltal minél több munkahelyet teremteni. Példaként hozzák fel: a Holzindustrie Schweighofer hatszáz munkahelyet ígér új, Háromszéken felépülő üzemével, de ezzel évi 800 ezer köbméter fát dolgozna fel. Ezzel szemben kiszámították, hogy az egyik gyergyószentmiklósi feldolgozónál havi 115 köbméter rönk feldolgozásával 76 embernek tudnak munkát, megélhetést biztosítani.
Az Arbor vezetősége úgy véli, az osztrák cég térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai, ma még meglévő faipari egységek tudatos csődbe taszítása.
Az erdőtulajdonosok a kis cégeket részesítsék előnyben
Az Arbor-vezetők hangsúlyozzák: téves az a vélekedés, hogy ők az osztrákoknál olcsóbban, szinte ingyen akarnák megvenni a faanyagot, és ezért tiltakoznak. Attól tartanak, hogy bár ők is a mindenkori reális piaci áron vásárolnának, nekik mégsem jutna faanyag, mert az erdőtulajdonosok a Schweighoferben jobban bíznak. Ennek is megvan a reális oka. „Sajnos közbirtokosságokat és más nagyobb erdőtulajdonosokat több székelyföldi cég is megkárosított, többször előfordult, hogy egyes kitermelők levágták és elvitték a fát, de nem fizették ki. Ez bizalmatlanságot okoz a helyi vállalkozásokkal szemben. Sajnos a tisztességtelen vállalkozóval egy kalap alá van véve az is, aki megegyezés szerint rendben fizet” – vélik meg az Arbor-vezetők. Ennek a bizalmatlanságnak az eloszlatására azt tervezik, hogy összeállítanak és nyilvánosságra hoznak egy „szégyenlistát” azoknak a személyeknek és vállalkozásoknak a nevével, amelyek kárt okoztak az erdőtulajdonosoknak, és ezáltal is kiközösítik őket.
Az Arbor-vezetők tisztában vannak: nem lehet megakadályozni, hogy a Schweighofer fát vásároljon Székelyföldön. Azt szeretnék elérni, és erre kérik fel az erdőtulajdonosokat, hogy azt a mennyiségű fát, amelyre a helyi vállalkozásoknak szükségük van, azt nekik adják el, és csak a többletet az osztrákoknak.
Egyeztettek politikusokkal is
Az Arbor illetékesei múlt héten Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével és Korodi Attila parlamenti képviselővel, korábbi környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszterrel is tárgyaltak ebben a témában. Amint elmondták, Borboly ígéretet tett arra, hogy a megye olyan új építkezéseket és más beruházásokat támogat, amelyekhez helyi cégek biztosítják a fából készült elemeket. Az Arbor törekvései mellett foglalt állást Korodi Attila is. A politikus az MTI-nek elmondta, olyan jogszabály megalkotására keresik a megoldást, amely szerint nagyobb adót lehetne kiróni azokra a cégekre, amelyek feldolgozatlan fát szállítanak el a fa kitermelésének a térségéből.
Megsérült egy ember közúti balesetben Gyergyótölgyes település közelében csütörtök reggel. A helyszínen ellátták, majd kórházba szállították.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
szóljon hozzá!