Nyílt levelet fogalmazott meg az Arbor fafeldolgozó szövetség, amelyben a Holzindustrie Schweighofer Székelyföldre települése ellen emelik fel szavukat. A levél aláírói szerint 13 300 munkahely kerül veszélybe, ha az osztrákok a kilátásba helyezett évi 800 000 köbméteres kapacitással beindítják új gyárukat.
2013. április 08., 07:142013. április 08., 07:14
2013. április 08., 16:062013. április 08., 16:06
Az Arbor vezetői pénteken Gyergyószentmiklóson tartottak sajtótájékoztatót, bővebben ismertetve a nyílt levélben megfogalmazott gondolataikat. Szerintük azzal, hogy egy nemzetközi faipari vállalkozás Székelyföldön nyit új üzemet, és évi 800 ezer köbméter fát dolgoz fel, gyakorlatilag tönkreteszi a fafeldolgozással foglalkozó helyi kis- és középvállalkozásokat. A kis cégeknek nem jut majd elégséges nyersanyag, ha az erdőkből kitermelt fát a Holzindustrie Schweighofer hasznosítja.
Az Arbor-vezetők kifejtették, nem a vállalkozók vannak igazából veszélyben, hanem azok, akik a helyi vállalkozásoknál dolgoznak, ez jelenti a megélhetésüket. „Isten attól őrizzen meg attól, hogy mi is az osztrákok beszállítóivá váljunk” – vetette fel Bajkó Tibor vállalkozó.
Kifejtette, lényegesen kevesebb embert foglalkoztatva tudna bárki hasznot elérni, ha kitermelné a fát és eladná a Schweighofernek, ellenben ha a faanyagot, a rönköt nem helyben dolgozzák fel, és nem itt készül belőle faház, bútor és egyéb termék, munka nélkül maradnak a jelenleg a fafeldolgozó cégeknél dolgozók.
Az arborosok hangsúlyozzák: a nyersanyagot itthon kell tartani, feldolgozni, és ezáltal minél több munkahelyet teremteni. Példaként hozzák fel: a Holzindustrie Schweighofer hatszáz munkahelyet ígér új, Háromszéken felépülő üzemével, de ezzel évi 800 ezer köbméter fát dolgozna fel. Ezzel szemben kiszámították, hogy az egyik gyergyószentmiklósi feldolgozónál havi 115 köbméter rönk feldolgozásával 76 embernek tudnak munkát, megélhetést biztosítani.
Az Arbor vezetősége úgy véli, az osztrák cég térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai, ma még meglévő faipari egységek tudatos csődbe taszítása.
Az erdőtulajdonosok a kis cégeket részesítsék előnyben
Az Arbor-vezetők hangsúlyozzák: téves az a vélekedés, hogy ők az osztrákoknál olcsóbban, szinte ingyen akarnák megvenni a faanyagot, és ezért tiltakoznak. Attól tartanak, hogy bár ők is a mindenkori reális piaci áron vásárolnának, nekik mégsem jutna faanyag, mert az erdőtulajdonosok a Schweighoferben jobban bíznak. Ennek is megvan a reális oka. „Sajnos közbirtokosságokat és más nagyobb erdőtulajdonosokat több székelyföldi cég is megkárosított, többször előfordult, hogy egyes kitermelők levágták és elvitték a fát, de nem fizették ki. Ez bizalmatlanságot okoz a helyi vállalkozásokkal szemben. Sajnos a tisztességtelen vállalkozóval egy kalap alá van véve az is, aki megegyezés szerint rendben fizet” – vélik meg az Arbor-vezetők. Ennek a bizalmatlanságnak az eloszlatására azt tervezik, hogy összeállítanak és nyilvánosságra hoznak egy „szégyenlistát” azoknak a személyeknek és vállalkozásoknak a nevével, amelyek kárt okoztak az erdőtulajdonosoknak, és ezáltal is kiközösítik őket.
Az Arbor-vezetők tisztában vannak: nem lehet megakadályozni, hogy a Schweighofer fát vásároljon Székelyföldön. Azt szeretnék elérni, és erre kérik fel az erdőtulajdonosokat, hogy azt a mennyiségű fát, amelyre a helyi vállalkozásoknak szükségük van, azt nekik adják el, és csak a többletet az osztrákoknak.
Egyeztettek politikusokkal is
Az Arbor illetékesei múlt héten Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével és Korodi Attila parlamenti képviselővel, korábbi környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszterrel is tárgyaltak ebben a témában. Amint elmondták, Borboly ígéretet tett arra, hogy a megye olyan új építkezéseket és más beruházásokat támogat, amelyekhez helyi cégek biztosítják a fából készült elemeket. Az Arbor törekvései mellett foglalt állást Korodi Attila is. A politikus az MTI-nek elmondta, olyan jogszabály megalkotására keresik a megoldást, amely szerint nagyobb adót lehetne kiróni azokra a cégekre, amelyek feldolgozatlan fát szállítanak el a fa kitermelésének a térségéből.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
Teljesen lezárták a forgalmat a 12C jelzésű országút Gyergyószentmiklós és Gyilkostó közötti szakaszán szombat reggel, miután az erős havazás miatt az úttestre dőlt egy fa.
szóljon hozzá!