Nyílt levelet fogalmazott meg az Arbor fafeldolgozó szövetség, amelyben a Holzindustrie Schweighofer Székelyföldre települése ellen emelik fel szavukat. A levél aláírói szerint 13 300 munkahely kerül veszélybe, ha az osztrákok a kilátásba helyezett évi 800 000 köbméteres kapacitással beindítják új gyárukat.
2013. április 08., 07:142013. április 08., 07:14
2013. április 08., 16:062013. április 08., 16:06
Az Arbor vezetői pénteken Gyergyószentmiklóson tartottak sajtótájékoztatót, bővebben ismertetve a nyílt levélben megfogalmazott gondolataikat. Szerintük azzal, hogy egy nemzetközi faipari vállalkozás Székelyföldön nyit új üzemet, és évi 800 ezer köbméter fát dolgoz fel, gyakorlatilag tönkreteszi a fafeldolgozással foglalkozó helyi kis- és középvállalkozásokat. A kis cégeknek nem jut majd elégséges nyersanyag, ha az erdőkből kitermelt fát a Holzindustrie Schweighofer hasznosítja.
Az Arbor-vezetők kifejtették, nem a vállalkozók vannak igazából veszélyben, hanem azok, akik a helyi vállalkozásoknál dolgoznak, ez jelenti a megélhetésüket. „Isten attól őrizzen meg attól, hogy mi is az osztrákok beszállítóivá váljunk” – vetette fel Bajkó Tibor vállalkozó.
Kifejtette, lényegesen kevesebb embert foglalkoztatva tudna bárki hasznot elérni, ha kitermelné a fát és eladná a Schweighofernek, ellenben ha a faanyagot, a rönköt nem helyben dolgozzák fel, és nem itt készül belőle faház, bútor és egyéb termék, munka nélkül maradnak a jelenleg a fafeldolgozó cégeknél dolgozók.
Az arborosok hangsúlyozzák: a nyersanyagot itthon kell tartani, feldolgozni, és ezáltal minél több munkahelyet teremteni. Példaként hozzák fel: a Holzindustrie Schweighofer hatszáz munkahelyet ígér új, Háromszéken felépülő üzemével, de ezzel évi 800 ezer köbméter fát dolgozna fel. Ezzel szemben kiszámították, hogy az egyik gyergyószentmiklósi feldolgozónál havi 115 köbméter rönk feldolgozásával 76 embernek tudnak munkát, megélhetést biztosítani.
Az Arbor vezetősége úgy véli, az osztrák cég térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai, ma még meglévő faipari egységek tudatos csődbe taszítása.
Az erdőtulajdonosok a kis cégeket részesítsék előnyben
Az Arbor-vezetők hangsúlyozzák: téves az a vélekedés, hogy ők az osztrákoknál olcsóbban, szinte ingyen akarnák megvenni a faanyagot, és ezért tiltakoznak. Attól tartanak, hogy bár ők is a mindenkori reális piaci áron vásárolnának, nekik mégsem jutna faanyag, mert az erdőtulajdonosok a Schweighoferben jobban bíznak. Ennek is megvan a reális oka. „Sajnos közbirtokosságokat és más nagyobb erdőtulajdonosokat több székelyföldi cég is megkárosított, többször előfordult, hogy egyes kitermelők levágták és elvitték a fát, de nem fizették ki. Ez bizalmatlanságot okoz a helyi vállalkozásokkal szemben. Sajnos a tisztességtelen vállalkozóval egy kalap alá van véve az is, aki megegyezés szerint rendben fizet” – vélik meg az Arbor-vezetők. Ennek a bizalmatlanságnak az eloszlatására azt tervezik, hogy összeállítanak és nyilvánosságra hoznak egy „szégyenlistát” azoknak a személyeknek és vállalkozásoknak a nevével, amelyek kárt okoztak az erdőtulajdonosoknak, és ezáltal is kiközösítik őket.
Az Arbor-vezetők tisztában vannak: nem lehet megakadályozni, hogy a Schweighofer fát vásároljon Székelyföldön. Azt szeretnék elérni, és erre kérik fel az erdőtulajdonosokat, hogy azt a mennyiségű fát, amelyre a helyi vállalkozásoknak szükségük van, azt nekik adják el, és csak a többletet az osztrákoknak.
Egyeztettek politikusokkal is
Az Arbor illetékesei múlt héten Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével és Korodi Attila parlamenti képviselővel, korábbi környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszterrel is tárgyaltak ebben a témában. Amint elmondták, Borboly ígéretet tett arra, hogy a megye olyan új építkezéseket és más beruházásokat támogat, amelyekhez helyi cégek biztosítják a fából készült elemeket. Az Arbor törekvései mellett foglalt állást Korodi Attila is. A politikus az MTI-nek elmondta, olyan jogszabály megalkotására keresik a megoldást, amely szerint nagyobb adót lehetne kiróni azokra a cégekre, amelyek feldolgozatlan fát szállítanak el a fa kitermelésének a térségéből.
Több mint kétszázan próbálták ki szombaton Gyergyóremete új kerékpárútját, amelyet futók, sétálók és babakocsit toló édesanyák is birtokba vettek. A 3,2 kilométeres aszfaltcsíktól azt várják, hogy egyre többeket mozgásra ösztönöz majd.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Jótékonysági koncertet szerveznek március 27-én Gyergyóalfaluban, hogy befejezhessék a négygyermekes gyergyószentmiklósi család otthonát, amely összefogásból épült fel egy év alatt.
A virágvasárnapi barkaszenteléstől a húsvétvasárnapi határkerülésig több újdonsággal készül Gyergyószentmiklós húsvétra. Idén először a főtéri parkban tartják az ételszentelést, a szervezők pedig a közös ünneplés közösségformáló erejét hangsúlyozták.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Két új szociális intézkedéssel bővíti támogatási rendszerét Gyergyószentmiklós önkormányzata: az egyik a fogyatékkal élő személyek adóterhein könnyít, a másik pedig váratlan, súlyos egészségügyi helyzetekben nyújt gyors segítséget.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Hivatalosan is megkezdődött Gyergyószentmiklóson a Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026-os évadának nyitánya.
Idén is meghirdeti a hagyományossá vált facsemete-ültetési programját a gyergyószentmiklósi RMDSZ, melynek alkalmával 50 családot ajándékoznak meg facsemetékkel.
Fogyatékkal élők számára az adófizetéshez, jövedelem nélkülieknek pedig az egészségügyi ellátáshoz nyújt támogatást Gyergyószentmiklós önkormányzata. Több utcafelújítási projekt előkészítése és a Monturist-ügy is napirendre került a csütörtöki ülésen.
szóljon hozzá!