„Év végére egy kóbor kutya sem marad”

Elmarad a drasztikusabb megoldás, az ebek 14 nap tartás utáni elaltatása, melyet a múlt év szűkös anyagi helyzete miatt terveztek, helyette külföldi támogatással, közös teherviseléssel orvosolják a problémát. A svájci állatorvosok egyesületének segítségével humánusabb módon kezelik a hozzávetőleg 250 szentmiklósi kóborló négylábú sorsát.

A megoldás

Svájci vendégeket fogadott nemrég a városvezetés, a csoport képviselőivel történt találkozást követően tárgyaltak a közös munkáról. A Romániában elsőként létrehozásra kerülő úgynevezett mintaprojektről jelenleg is tartanak még az egyeztetések. A Joseph Zihlman svájci állatorvos által alapított Starromania – Schweizer TierAerzte für Rumänien nevű szervezettel a tervek szerint január 28-án ír alá együttműködési szerződést a városvezetés. Nagy Zoltán alpolgármester a kóborkutya-probléma megoldásának részleteiről elmondta: „A 35 férőhelyes önkormányzati menhelyet még 35 férőhellyel bővítik ki, és a befogott kóbor ebeket oda szállítják. Az önkormányzat cége, a Vitalissima Kft. már alkalmazott egy sintért, aki a jövő hét folyamán elkezdi a munkát. A megkülönböztető ruhát viselő személy uniós elvárásoknak megfelelő eszközökkel fogja be az utcán csatangoló kutyákat. A fő cél nem az, hogy mindegyik kutyát elaltassuk, hanem hogy megoldjuk a problémát” – jelentette ki az alpolgármester. Hozzátette, „szakemberekből, állatorvosokból és nem állatvédőkből álló bizottság dönti el, hogy a befogott kutyák közül melyiket lehet elaltatni, amúgy egy állatorvossal is szeretnénk szerződést kötni, aki a menhelyen a tevékenységet, a kutyák egészségi állapotát felügyeli.” A menhelyről majd bárki kivehet kutyát, megtérítve a kezelési költséget.

Ingyenes ivartalanítás és chip a házőrzőknek

A nemrég megjelent törvény értelmében minden kutyatartónak kötelessége kutyáját azonosítóval ellátni és ivartalaníttatni, ez alól többek között kivételt képeznek a munkakutyák, illetve a tenyésztésre tartott ebek. A városvezetés a törvény betartásához a kötelezettség mellett segítő kezet is nyújt. „Azért, hogy gördülékenyen tudjuk megoldani, segítünk a szentmiklósiaknak. Erre a lehetőséget a három napot Gyergyószentmiklóson tartózkodott svájci partnernek köszönhetjük. Egy állatorvos majd házról házra járva végzi az ivartalanítást, és a házőrző kutyákat chippel látja el, ezt ebben az évben teljesen bérmentve fogja végezni. Így megszüntethető lesz a kutyák túlszaporulata, év végéig egy kóbor kutya sem lesz a városban, gazdátlan eb csak a menhelyen található majd” – hangsúlyozta az alpolgármester.   

Kutyaadó nincs, a terhet együtt kell viselni

A polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán kell fizetni az illetéket, a személyenkénti évi hat lejt, erről döntött múlt év végén az önkormányzat képviselői testület. „Kutyaadó nem létezik, csak az állatmenhely fenntartására fizetendő kutyák utáni illeték. Azért tartjuk indokoltnak, hogy minden lakó fizesse, mert a kóbor kutya mindenkire egyaránt veszélyt jelent. Mindenkit érintő probléma, ezért egyforma teherviseléssel kell megoldani” – emelte ki Nagy Zoltán. „A személyenkénti havi 50 banis menhely-fenntartási hozzájárulás, az évi hat lej senkinek nem jelenthet nagy terhet, ellenben jelentős veszélytől szabadítja meg a város lakóit” – magyarázta az alpolgármester a közterületek biztonságosabbá tételére irányuló határozat lényegét. 

A számítások alapján idén 120 ezer lejt költhetnek Gyergyószentmiklóson a kóborkutya-probléma felszámolására, ez közel akkora összeg, mint amit a tavalyi évben járdásításra költött a város. Az illetékből, a befolyt összegből a kutyabefogásokat, a sintér fizetését, a menhely működését finanszíroznák.