A XVI. Szárhegyi Falunapokon számos rendezvényre várták az érdeklődőket. Idén sem maradtak ki a sportrendezvények, és két kiállítást is megnyitottak. A gyerekeknek és felnőtteknek kézműves foglalkozásokat tartottak, bábszínházba hívták, koncertet szerveztek. A gyergyószéki zenészek vasárnap délután megmutatták, hogy nemcsak nagyon jól muzsikálnak, hanem jól is főznek.
2013. augusztus 18., 18:522013. augusztus 18., 18:52
Borsos Júlia és Imecs Irma tartja össze a varrni szerető asszonyokat, csalogatja a fiatal lányokat a szép teremtésére. A februárban alakult szárhegyi Varró Kör tagjai kiállítást szerveztek. „Olyant szerettünk volna létrehozni, ami hagyományőrző, foglalkoztatja az idősebbeket, tanulhatnak a fiatalok, fellendítené a kézimunkakedvet\" – mesélte a kör születéséről Borsos Júlia, az egyik alapító. A kézimunkázó asszonyok kéthetente ülnek össze, és a terefere mellett biza a munka is megy, erről tanúskodtak a kiállított kézimunkák. Az első, jelenlegi kiállítás anyagát az asszonyok saját kézimunkáira alapozták, és mivel legtöbbjük kész kézimunkája kalocsai mintákkal díszített, ezért nyílt a helyi asszonyoknak Kalocsai minták címmel kiállításuk.
„Más terveink is vannak, a mi saját, székely hímzésmintáinkat is próbáljuk megtanulni, kivarrni és megmutatni a nagyközönségnek. Örülünk annak, hogy már vannak fiatal jelentkezők, akik az öltéstechnikákra kíváncsiak, és reméljük, minél többen csatlakoznak hozzánk olyanok is, akiktől mi is tanulhatunk” – mondta Borsos Júlia.
A kiállítás részei voltak a gyergyószentmiklósi Gergely Anna kalocsai mintákkal díszített, akrillal festett tányérjai is. Borsos Gyöngyi néprajzkutató nyitotta meg a kiállítást, ismertette Kalocsa vidékét, népművészetét, az évtizedek alatt kialakult kalocsai minta útját. A látványos, míves kidolgozású, a magyaros jelleg hordozójaként is ismert, népszerű kalocsai hímzésről is mesélt a néprajzkutató. A megnyitón a legfiatalabb öltögetők egy népdalcsokorral kedveskedtek a vendégeknek.
Gyergyószárhegy hiteles értékeinek bemutatása címmel nyitottak a Torzsások Turisztikai Egyesülete szervezésében kiállítást. „A tárlattal az volt a célunk, hogy az összegyűjtött régi dolgokat megmutassuk, hogy ne merüljenek feledésbe. Gyergyószárhegy hagyományos értékeinek felkutatása egy pályázat része. Külön a nők és a férfiak szerszámait, használati tárgyait mutatjuk be. Vannak a viseletek, varrottasok, a szövéshez, a sütéshez és főzéshez használatos tárgyak. A férfiak munkáját segítő mezőgazdasági, kézi szerszámok is ki vannak állítva\" – mondta Gáll Kinga az egyesület részéről, hozzáfűzve: októberre még egy kiállítást szeretnének szervezni. A Hargita Megyei Tanács ifjúsági pályázata keretében tevékenykednének, és a cél egy falumúzeum megnyitása.
Az újfalvi zenészeké a legnagyobb fakanál
Második alkalommal fogtak fakanalat Szárhegyen a gyergyószéki zenészek. Hat csapat nevezett be idén a zenészek főzőversenyére. A házigazda szárhegyiek mellett szentmiklósi, csomafalvi, remetei, újfalvi és alfalvi zenészek főztek vásárnap délután a vásártéren. „Hagyományt szeretnénk teremteni ennek a rendezvénynek, a lényeg az, hogy nem zenekarok versenyeznek, hanem a gyergyószéki települések zenészei versengenek a főzésben. Az egyetlen feltétel a benevezéshez az volt, hogy száraz hangszeren kell tudni játszani\" – mondta Kolcsár Árpád szervező.
Miután rotyogni kezdtek az üstben az ételek, a zenészek elővették hangszereiket. Csak hegedűs 12 volt a zenész-fakanálforgatók között, öten játszottak harmonikán, de főzött nagybőgős és klarinétos is. „A zenészek találkozóján túl a célunk az is, hogy népszerűsítsük az élő muzsikát, közkedveltté tegyük a száraz hangszeren való játszás szépségét, és megmutassuk, hogy van, akik játszanak ezeken, és nem muszáj ha kell, ha nem elektronikus hangszereket használni\" – fogalmazott Kolcsár Árpád.
A zsűri tagjait ott helyben hívták meg a szervezők és kérték fel a kóstolgatásra. A konyháról szólították el György Róbert és Benedek Árpád szakácsokat, valamint egy magyarországi vendéget is felkértek, hogy tartson velük egy kis időre. Hármuk döntése alapján az újfalvi zenészek főztje lett az első, a második a gyergyószentmiklósiaké, a harmadik helyezést a remetei zenészek étele kapta.
Könyvbemutatók, kiállítások, ünnepi programok, gasztronómiai különlegességek és fergeteges esti koncertek tették emlékezetessé a hétvégi Szent Miklós Napokat Gyergyószék központjában.
Zajlik a gyergyócsomafalvi Szent Péter és Pál templom felújítása: az elmúlt hónapokban több mint 400 ezer lej értékű munkát sikerült elvégezni. A torony jövőre elkészülhet, ezt követően pedig nekiláthatnak a teljes külső felújításnak.
Csapdába esett egy négylábú Galócáson, egy nagyjából tíz méter mélységű medencében. A bajba jutott kutya ugatására egy járókelő figyelt fel, aki riasztotta a tűzoltókat, így rövid időn belül sikerült kimenekíteni.
Egyedi és megismételhetetlen alkalomnak lehettek szemtanúi azok, akik részt vettek szombaton délben a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom búcsús szentmiséjén: a város védőszentjének új szobrában elhelyezték Szent Miklós püspök ereklyéjét.
Nem szabad csak gazdasági jelentőséget látni a vallási turizmusban. Sőt, az Isten tiszteletét nem írhatja felül a templom: akkor is a csend és az imádság helye marad, ha nyitott bármilyen látogatónak – emelte ki Kovács Gergely érsek Gyergyószentmiklóson.
A Szent Miklós Napok keretében nyílik meg a Mikulás Falu a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán. Az esemény 3 napon át várja a családokat programokkal, de a helyszín utána is látogatható lesz, egészen december 21-ig.
Utak, tájak címmel nyílik meg december 5-én 17 órakor Funkenhauzer Zsófia képzőművész kiállítása a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában.
Megérkezett Gyergyószentmiklósra az első két, 79 férőhelyes elektromos autóbusz, amelyek a város és környékbeli községek közszállítását fogják szolgálni. A járművek díszítéséhez több száz gyermektől várnak rajzokat.
Tartós élelmiszert gyűjt a gyergyószentmiklósi önkormányzat rászoruló időseknek és családoknak november 28. és december 16. között, több városi gyűjtőponton.
Gyergyóremete is elindítaná a Lábbusz programot, amelynek célja, hogy a gyerekek biztonságosan, szervezetten és környezettudatos módon jussanak el reggelente az iskolába. Önkéntes kísérőkre – úgynevezett „buszvezetőkre” – van szükség.
szóljon hozzá!