Fotó: Balázs Katalin
A mi társadalmunkban helyénvaló, ha a feleség férjétől időnként kap egy-egy pofont. Nem kell emiatt elválni, sőt panaszkodni vagy szakemberhez fordulni sem. A testi erőszak mellett úgymond elfogadott a lelki terror is. Sokan azt sem tudják, hogy ők erőszak áldozatai. Borsos Annamária pszichológus a Belső Iránytű keretében tartott előadáson felhívta a figyelmet: aki nem tesz semmit az erőszak ellen, annak elfogadása mellett döntött. Van lehetőség segíteni, kell segítséget kérni.
2015. április 02., 12:422015. április 02., 12:42
A bennünk lévő belső erő pozitív hatása az életünkre – ezt a címet választotta előadásának Borsos Annamária pszichológus. A belső erő, mint érzelmi biztonság a felgyorsult, folyamatosan változó világban meg-meginog. Egyre kevesebb a korábban életünknek keretet adó pont, nem igazán tudjuk, merre tartunk, és ez szorongást, félelmeket okozhat. Pedig az ember egyik legalapvetőbb szükséglete a biztonság. Hol kell keresnünk ezt a biztonságot? Honnan bizonyosodhatunk meg, hogy van ilyen nekünk? – erre is kitért a szakember. Az elhangzottakból ezúttal is egy rövidített, szerkesztett változatot közlünk.
Általában külső dolgoktól reméljük a biztonságunkat. Akkor érezzük magunkat biztonságban, hogyha pozitív megerősítést kapunk kapcsolatainkban, munkahelyünkön, ha a jelenben minden úgy történik, ahogy megszoktuk, hogyha a jövő kiszámítható. De mindez bármikor megváltozhat. Mi történik, ha életünk megváltozik, ha olyan helyzetbe kerülünk, amit nem tudunk majd megoldani, mi történik, ha magunkra maradunk? – mindenkinek megvannak a saját félelmei. Nem biztos a külső dolgokban keresett biztonság. De létezik-e olyan belső erő, amely a körülmények változása ellenére is stabilitást ad? Igen, létezik. Egy belső meggyőződés, egy mély hit arról, hogy jó, hogy vagyok. Jó, hogy élek. Az életemnek feltétel nélkül van értelme, célja és iránya. Nem véletlenül történnek velem a dolgok, céllal jöttem erre a világra. Ha ezt az érzést megtapasztaljuk, akkor az életünket sokkal pozitívabban tudjuk élni. És ha ezt a biztonságérzetet át tudjuk adni gyerekeinknek, ez lesz a legnagyobb ajándék, amivel útra indíthatjuk őket.
Mi történik, ha a gyerek nem kapja meg az érzelmi biztonságot? Mi segít, hogy ezt az érzelmi biztonságot mégis megérezhessük? A társadalomnak az az elvárása a család felé, hogy tagjainak érzelmi biztonságot nyújtson. Csakhogy ez sokszor nem sikerül. Talán éppen amiatt, mert a családon belül bántalmazás folyik. Ez lehet nyílt vagy rejtett, ami zárt ajtók mögött zajlik, kívülállók nem kapnak ebbe betekintést. Sokan arra gondolhatnak, hogy ez engem, sőt környezetemet sem érinti, ez biztosan az alacsonyabb társadalmi rétegekben van jelen. Érdemes észrevenni: ez teljesen független attól, hogy ki milyen anyagi helyzetben, társadalmi státusban van. Az egész világunk tele van erőszakkal. De azért fontos, hogy a családra irányítsuk a figyelmet, mert ha a családon belül van erőszak, már nem tudja betölteni az érzelmi biztonságot nyújtó szerepét, azt, hogy érzelmileg, értelmileg és szociálisan neveljen egy gyereket. Az ilyen családokban mindenki sérül. És azok a gyerekek, akik ezt megélik, ha nem is közvetlenül, de közvetve mindenképpen áldozatok. Ráadásul amit ők végigélnek, mintaként továbbviszik majd az ő kapcsolataikba, jövőbeli családjukba.
Meghatározás szerint „családon belüli erőszak az, ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el, vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve a személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, és mindezekkel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.” Általában a nő, a feleség szokott áldozat lenni, de nem feltétlenül. Vannak olyan esetek, ahol éppen a férj lesz az áldozat. A családban felnövő gyerekek pedig mindenképpen érintettek, de ugyanígy a családdal élő idős személy, nagyszülő vagy ha vannak fogyatékosok.
Ha egy családban valaki ellen egy bántalmazás elkezdődik, akkor az előbb-utóbb mindenki másra is ki fog terjedni.
Sok gyökere van az erőszaknak, rengeteg elmélet is arra, honnan eredhet. Van olyan magyarázat, hogy a bántalmazás azért jön létre, mert a családnak nagyon nehéz a társadalmi, gazdasági helyzete. Nagy stresszben élnek a létbizonytalanság miatt, és nincsenek megküzdési stratégiáik, a feszültséget egymáson vezetik le. Van olyan elmélet is, hogy a bántalmazó nem tudja uralni érzéseit. Valójában ha egy személy a családjában úgy érzi, nem tud domináns lenni, nem tud hatalmat gyakorolni, akkor megpróbálja más módon manipulálni környezetét, hatalmat gyakorolni rájuk. Ekkor válhat bántalmazóvá. Más elképzelések szerint a bántalmazó gyerekkorából, otthonról hozza a mintát, és aszerint viselkedik felnőttként is. Ezen lehet változtatni.
Akkor van baj, ha a társadalom természetesnek tartja a bántalmazást, és hallgatólagosan elfogadja, hogy van ilyen. Ha ebben a megítélésben a társadalom változna, akkor lehetne az erőszakot egy picit visszaszorítani. Amíg nem veszünk tudomást az erőszak létezéséről, ha elfordítjuk a fejünket, amikor ilyen helyzettel találkozunk környezetünkben, állást foglaltunk: elfogadjuk az erőszakot.
Ha a bántalmazások formáit akarjuk sorolni, akkor elsősorban a testi erőszakra gondolunk, de ott van a családon belüli szexuális erőszak, a szóbeli erőszak, és bármilyen kritika, a másik ember leértékelése, minden, ami rossz indulattal lett kimondva, bántalmazást jelent, célja az önértékelés csorbítása. De elő lehet idézni szándékosan gazdasági függőséget is, vagy sok helyen alkalmaznak érzelmi zsarolást, lelki terrort. Sokan nem is tekintik bántalmazásnak azt, hogy manipulálnak valakit, ráveszik akarata ellenére valamire, vagy éppen elszigetelik a külvilágtól. Nem kell nagy verekedésre gondolni, ugyanígy a lelki tortúrák megalázhatják, megkínozzák, legyengíthetik az embert. Az áldozat mindig rettegésben él. Ha ez hosszú ideig tart, teljesen megváltoztatja gondolkodását, viselkedését. Egyetlen célja a bántalmazás elkerülésére fog korlátozódni. Az önértékelése minimálisra csökken, hozzáadódik a szégyenérzet, hogy mindez vele megtörténhet. A lelki problémákhoz sok testi betegség is fog társulni, és a személy nem mer segítséget kérni.
Mindannyian hallottunk erőszakról és erőszakmentességről. Vajon mi tesz köztük különbséget? Mindkettőben szerepel az erő. Egy erő van bennünk, a kérdés az, mire használjuk. Életünkben sokféle bántalmazással találkozhatunk. Ha megbántanak, bennünk érzések keletkeznek: düh, harag, félelem, gyűlölet. Ezek az érzések az erőszak gyökerei. De bennünk van egy erő, mely segít, hogy a bántásra ne bántással válaszoljunk. Ha a negatív érzést át tudjuk alakítani, már rögtön erőszakmentesek lettünk. Téves viszont azt gondolni, hogy akkor vagyunk erőszakmentesek, ha megadjuk magunkat, ha passzívak vagyunk, elfogadjuk, ami történik, mártírkodunk, mert ha én tisztelem magam, nem fogadom el, hogy bántsanak. Megvédem magam, nem hagyom, hogy saját életem áldozata legyek, és nem újabb erőszak alkalmazása árán.
Borsos Annamáriát kereshetik fel olyan személyek, akik az áldozat szerepéből szeretnének kilépni, és mernek ehhez segítséget kérni. De léteznek már olyan programok is – mutat rá a pszichológus –, melyek az erőszakkal szemben ismertetnek alternatívákat. Az AVP háromnapos tréning keretében segít megismerni önmagunkat, hogy megértsük, miért keveredünk újra és újra ugyanazokba a konfliktusokba. Rávilágít, hogyan lehet erőszakmentes módozatokat választani, megerősít abban, hogy senki nem köteles a régi rossz megoldásokat ismételni élete végéig. Az áldozat helyett nem fogja megoldani semmilyen tréning a problémákat, viszont az első lépés megtétele lehet az, ha a személy megteszi az első lépést önmaga érdekében. Az, hogy beszélni mer problémájáról, meghallgatja mások tapasztalatait, hogy alternatívákat keres, csak hasznára válhat, megoldáshoz, megerősödéshez vezethet.
Más lesz a 2025–2026-os szezon a Gyergyószentmiklósi Műjégpályán, mivel a Gyergyói Hoki Klub felnőttcsapata, valamint az U21, U18 és U16 korosztályok Gyergyóremetére költöznek. A jég azonban így sem marad üresen: a jégpálya hétfőn indítja az új szezont.
Komoly változásra készülnek a szociális juttatások terén Gyergyószentmiklóson: a következő tanácsülésen dönthetnek arról, hogy csak azok részesüljenek a különféle juttatásokból, akik minden helyi adót és bírságot kifizettek.
Holtan találták meg azt a 72 éves, maroshévizi férfit, aki július 26-án önként távozott otthonából, majd nagy erőkkel keresték többek között rendőrök, csendőrök és önkéntesek is.
Zajlanak a nyári karbantartási munkálatok a gyergyószentmiklósi tanintézményeknél. A Szakinál az iskolaépület felújításával jól haladnak, a bentlakással kevésbé. A Salamonnak is várnia kell még a régi műhelyépület bontására.
Elkezdték a központi park körüli parkolók felújítását Gyergyószentmiklóson, ami egy újabb lépés a fizetéses parkolás újbóli bevezetéséhez.
Elindult az a civil szervezetek programjait népszerűsítő nagykövetek regisztrációja, a negyedik Fuss NEKI! Gyergyó adománygyűjtő mozgalomhoz. 27 szervezet összesen Ötszázezer lejnyi támogatás megszerzését tűzte ki célul.
Gyergyószentmiklós több utcájában és a lakónegyedekben is csatornázási munkálatok zajlanak augusztus folyamán. Ezek időszakos forgalomkorlátozással is járnak.
Engedély nélküli árusítóhelyet számoltak fel kedden a Gyilkos-tó partján. Az önkormányzat polgármesteri rendelet alapján távolíttatta el a természetvédelmi övezetbe jogtalanul kihelyezett büfékocsit, amely egy stég közelében működött.
Folyamatosan mozgásban lenni, vagy nyugisan ellazulni? Sok embernek dilemmája lehet ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson. Az Egyfeszt élménykínálatával nem egyszerű a lépést tartani. De bármi a döntés, a végeredmény csak jó lehet.
Elrajtolt az Egyfeszt összművészeti fesztivál idei kiadása csütörtökön Gyergyószentmiklóson. Már az első napon benépesültek a rendezvény helyszínei, az események java pedig még csak most jön.
szóljon hozzá!