Fókuszban a kultúra

A két szociológus

Az intézet a 2011-es év elején saját kezdeményezésből felmérést végzett a romániai kultúrafogyasztásról, román és magyar közösségeken belül egyaránt. A felmérés kiértékelése még nem fejeződött be, de a táborlakók már megismerhették néhány aspektusát és eredményét a kutatásnak. A reprezentatív minta ebben az évben 3000 főből tevődött össze, és sikerült az erdélyi régiókra vonatkozó adatokat is begyűjteni. A román és magyar válaszadóknak közös kérdőívet alakítottak ki, viszont a magyar minta számára plusz kérdések is megjelentek, kitérve főleg a kultúrafogyasztás nyelvére.

Kiss Tamástól megtudhattuk, hogy az elméleti keretet a társadalmi rétegződés és a kultúra fogyasztásának összefüggése jelentette. Különböző aspektusokat vizsgáltak: a társadalmi rétegződésbeli különbségeket, az etnikai különbségeket, a kultúra fogyasztásának intenzitását, a kultúrafogyasztás nyelvét és azt, hogy milyen tartalmakat fogyaszt a minta. Kiss Tamás megállapította, hogy „az erdélyi magyarok egyre inkább periférikus régiókba koncentrálódnak, mint például Kovászna, Hargita megye, és ez befolyásolja a kulturális fogyasztást is, hiszen ezeken a területeken nem olyan magas színvonalú az a kulturális infrastruktúra, mint más régiókban.”

„Kultúra minden, amit az ember teremtett” – mutatott rá Barna Gergő. Két fő dimenziót határolt el: az elitkultúrát, valamint a tömegkultúrát. A kultúra mérésében azt kell figyelembe vennünk, hogy milyen tevékenységekben vesznek részt az egyének, milyen gyakran fogyasztanak kultúrát, és hogy milyen infrastruktúrával rendelkeznek. „Kulturális összetevő lehet az olvasás, színház látogatása, fesztiválokon való részvétel, moziba járás, kreatív tevékenységek végzése, valamint az, hogy hány könyv, cd, dvd, fényképezőgép stb. található a háztartásban” – állapította meg a szociológus. A felmérés során három különböző kategóriát határoltak el: a kulturális elitet, kulturálisan érdeklődőket és a kulturálisan passzívakat.

Barna Gergő a kutatás eddig feldolgozott adataiból azt a következtetést vonta le, hogy: „az erdélyi magyarok kulturális fogyasztása magasabb, intenzívebb, mint a románoké, beleértve az erdélyi románokét is. A kulturális aktivitást befolyásoló tényezők közé az iskolai végzettség, korcsoport, település mérete és a tartózkodási régiók tartoznak.”