
Fotó: Haáz Vince
Megfigyelések alapján gyűjtenek adatokat a városokban fészkelő madarakról, melyeket aztán az OpenBioMaps telefonos alkalmazás segítségével rögzítenek. Ezen adatok alapján Marosvásárhely területén 35, Székelyudvarhelyen pedig 34 madárfaj költ biztosan – olvasható a Milvus Egyesület Facebookon közzétett bejegyzésében.
2024. július 20., 10:122024. július 20., 10:12
Marosvásárhelyen közelednek a tízezer, Székelyudvarhelyen pedig a hétezer megfigyeléshez. A folyamat első lépéseként Marosvásárhelyt 95, Székelyudvarhelyt pedig 35, egyenként 500×500 méteres négyzetre osztották, a felmérők pedig minden négyzetben egy órát tartózkodtak. Ez idő alatt madarakat kerestek, és feljegyezték viselkedésüket, főleg, ha azok költésre vagy territórium-védelemre utaltak. Ezt követően pedig minden információt rögzítettek az OpenBioMaps telefonos alkalmazás révén.
A résztvevők által begyűjtött információk alapján elmondható,
hogy költ a város területén, de a megfigyelőknek nem sikerült egyértelmű jeleket észlelniük.
A leggyakrabban költő madárfajok Marosvásárhelyen a feketerigó, a széncinege, a házi veréb, a tengelic, a seregély, a molnárfecske, a házi rozsdafarkú, a csóka, a vetési varjú, valamint a házigalamb. Székelyudvarhelyen a széncinege, a házi veréb, a seregély, a házi rozsdafarkú, a feketerigó, a barázdabillegető, a mezei veréb, a fenyőrigó, a molnárfecske, illetve a kék cinege költ a leggyakrabban.
Az eddigi adatok alapján Marosvásárhelyen a leggyakrabban észlelhető faj a házi veréb, ezt követi a fekete rigó, a házigalamb és a balkáni gerle. Székelyudvarhelyen is a házi verébből van a legtöbb, majd balkáni gerlék és házi rozsdafarkúak következnek a sorban.
Mint azt a Milvus Egyesület oldalán írják, a városokban költő madárfajok feltérképezésének egyrészt társadalmi jelentősége van, hogy mindenki megismerhesse a környezetében élő madarakat, ugyanakkor
Emellett a madáratlasznak tudományos szerepe is van, hiszen ha összevetjük a program kapcsán begyűjtött adatokat az adatbázisban meglévőkkel, láthatóvá válik, hogy például Marosvásárhelyen a kerti rozsdafarkú évről évre egyre több helyen költ.
A két város madáratlaszának adatai az OpenBirdMaps-weboldalon minden érdeklődő számára elérhetőek.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!