
Fotó: Haáz Vince
Megfigyelések alapján gyűjtenek adatokat a városokban fészkelő madarakról, melyeket aztán az OpenBioMaps telefonos alkalmazás segítségével rögzítenek. Ezen adatok alapján Marosvásárhely területén 35, Székelyudvarhelyen pedig 34 madárfaj költ biztosan – olvasható a Milvus Egyesület Facebookon közzétett bejegyzésében.
2024. július 20., 10:122024. július 20., 10:12
Marosvásárhelyen közelednek a tízezer, Székelyudvarhelyen pedig a hétezer megfigyeléshez. A folyamat első lépéseként Marosvásárhelyt 95, Székelyudvarhelyt pedig 35, egyenként 500×500 méteres négyzetre osztották, a felmérők pedig minden négyzetben egy órát tartózkodtak. Ez idő alatt madarakat kerestek, és feljegyezték viselkedésüket, főleg, ha azok költésre vagy territórium-védelemre utaltak. Ezt követően pedig minden információt rögzítettek az OpenBioMaps telefonos alkalmazás révén.
A résztvevők által begyűjtött információk alapján elmondható,
hogy költ a város területén, de a megfigyelőknek nem sikerült egyértelmű jeleket észlelniük.
A leggyakrabban költő madárfajok Marosvásárhelyen a feketerigó, a széncinege, a házi veréb, a tengelic, a seregély, a molnárfecske, a házi rozsdafarkú, a csóka, a vetési varjú, valamint a házigalamb. Székelyudvarhelyen a széncinege, a házi veréb, a seregély, a házi rozsdafarkú, a feketerigó, a barázdabillegető, a mezei veréb, a fenyőrigó, a molnárfecske, illetve a kék cinege költ a leggyakrabban.
Az eddigi adatok alapján Marosvásárhelyen a leggyakrabban észlelhető faj a házi veréb, ezt követi a fekete rigó, a házigalamb és a balkáni gerle. Székelyudvarhelyen is a házi verébből van a legtöbb, majd balkáni gerlék és házi rozsdafarkúak következnek a sorban.
Mint azt a Milvus Egyesület oldalán írják, a városokban költő madárfajok feltérképezésének egyrészt társadalmi jelentősége van, hogy mindenki megismerhesse a környezetében élő madarakat, ugyanakkor
Emellett a madáratlasznak tudományos szerepe is van, hiszen ha összevetjük a program kapcsán begyűjtött adatokat az adatbázisban meglévőkkel, láthatóvá válik, hogy például Marosvásárhelyen a kerti rozsdafarkú évről évre egyre több helyen költ.
A két város madáratlaszának adatai az OpenBirdMaps-weboldalon minden érdeklődő számára elérhetőek.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!