
Elzárt, hálózati áramellátással nem rendelkező településrészekre hozhat napelemes fényt a pályázati program. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nyolc Hargita megyei községben összesen közel kétszáz, hálózati áramellátással nem rendelkező háztartást szerelnének fel az érintett önkormányzatok pályázati forrásból megvásárolt napelemrendszerekkel, olyan településrészeken, amelyeken saját forrásból nemigen tudnának villamosítást végezni. A finanszírozási igényléseket már benyújtották az Országos Környezetvédelmi Alap programjában.
2020. január 10., 17:552020. január 10., 17:55
Összesen közel ötmillió lejre pályázik nyolc Hargita megyei önkormányzat abban az Országos Környezetvédelmi Alap által tavaly kiírt programban, amelyben a villamossági hálózattól távol eső lakóházak napelemekkel történő felszerelésére biztosítanak vissza nem térítendő állami támogatást. A támogatási kérelmeket a megyei tanácshoz kell benyújtaniuk az önkormányzatoknak.
A hosszabbításoknak köszönhetően Hargita megyében a kezdeti kettőről nyolcra bővült a pályázó önkormányzatok száma, az érintett háztartásoké pedig megduplázódott –
Borboly Csabától, a Hargita megyei önkormányzat elnökétől megtudtuk, hogy többségükben udvarhelyszéki önkormányzatok igényeltek finanszírozást a fejlesztésre. Kápolnásfalu községben 52 lakóházat szerelnének fel napelemekkel a Tizenhétfalusiként ismert zónában, a Parajd községhez tartozó Bucsin-tető térségében 50-et, a Farkaslakához tartozó Szencsedben 45-öt, a Korondhoz tartozó tanyavilágban (Kalonda, Cika, Nyír) 17-et, a Szentábrahám közelében fekvő Solymosilázon 15-öt, Oroszhegyen és a községhez tartozó Üknyédben 6-ot, a Gyergyóvárhegy községhez tartozó Fülpösön 1-et, akárcsak a Kászonaltízhez tartozó Kászonjakabfalván. A pályázók háztartásonként 25 ezer lejt kaphatnak a napelemes fejlesztésre, így a legnagyobb projekt értéke eléri az 1,3 millió lejt.
Nagyon fontosnak tartják, hogy a kis falvak és a tanyavilág vonzó maradjon a családok vagy akár a vidékre költözni óhajtó fiatalok számára. Mielőtt az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) ellehetetlenítette a lehetőséget, saját beruházásként közel 20, többségükben tanyavilági településen sikerült megoldani a villamosítást – tájékoztatott Borboly Csaba, hozzáfűzve, most, hogy ez nagyon bonyolult lett, fontossá váltak a pályázati lehetőségek.
– fogalmazott a megyei tanács elnöke.
Éppen a pályázati kiírás megjelenése előtt vizsgálták meg a Kápolnásfaluhoz tartozó Tizenhétfalusi zóna villamosításának lehetőségét, de kiderült, hogy
Ez az összeg eléri az egymillió eurós értéket, annyit viszont saját forrásból sosem tudna a községvezetés erre a célra fordítani – mondta el megkeresésünkre Benedek László, a napelemprogram legnagyobb értékű finanszírozására pályázó Hargita megyei település vezetője. Kápolnásfalu polgármestere szerint éppen ezért
Ők 52 ház napelemekkel történő felszerelése érdekében pályáznak finanszírozásra 1,3 millió lej összértékben.
Igaz, hogy a nagyobb háztartási áramfogyasztók táplálására nem elegendő a finanszírozásból telepíthető napelemrendszer, de az alapvető szükségletekre, világításra és még egy-két háztartási fogyasztó, például egy hűtőszekrény és egy televízió működtetéséhez már elegendő áramot adhat, és már ez is több lenne annál, mint amit eddig el tudtak érni a Bucsinon álló lakóházak esetében – véleményezte a lehetőséget Bokor Sándor, a második legnagyobb projekttel pályázó Parajd község polgármestere.
– jelentette ki a településvezető. Elmondta, ő az áramszolgáltató vállalat megyei kirendeltségétől kezdve a regionális központig végigjárta az intézményt ennek érdekében, ám dacára annak, hogy a vállalatnak tavaly is rendelkezésére álltak az ehhez szükséges fejlesztési költségek, nem történt semmi, a pénzt nem használták fel. Parajdon nem elég nagy a villamossági hálózat teherbírása ahhoz, hogy onnan el lehessen vezetni az áramot a Bucsinra, ezért Szovátáról kellett volna „megtáplálni” azt, majd Parajdon át elvezetni Korondra és Farkaslakára, hogy áramhoz juttassák a hálózatra hiányosan csatlakoztatott településrészeket. Ez azonban nem valósult meg, ezért pályázik Parajd község is a napelemprogramban, 1,25 millió lej értékben, 50 ház napelemekkel történő felszerelésére.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás