
Elzárt, hálózati áramellátással nem rendelkező településrészekre hozhat napelemes fényt a pályázati program. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nyolc Hargita megyei községben összesen közel kétszáz, hálózati áramellátással nem rendelkező háztartást szerelnének fel az érintett önkormányzatok pályázati forrásból megvásárolt napelemrendszerekkel, olyan településrészeken, amelyeken saját forrásból nemigen tudnának villamosítást végezni. A finanszírozási igényléseket már benyújtották az Országos Környezetvédelmi Alap programjában.
2020. január 10., 17:552020. január 10., 17:55
Összesen közel ötmillió lejre pályázik nyolc Hargita megyei önkormányzat abban az Országos Környezetvédelmi Alap által tavaly kiírt programban, amelyben a villamossági hálózattól távol eső lakóházak napelemekkel történő felszerelésére biztosítanak vissza nem térítendő állami támogatást. A támogatási kérelmeket a megyei tanácshoz kell benyújtaniuk az önkormányzatoknak.
A hosszabbításoknak köszönhetően Hargita megyében a kezdeti kettőről nyolcra bővült a pályázó önkormányzatok száma, az érintett háztartásoké pedig megduplázódott –
Borboly Csabától, a Hargita megyei önkormányzat elnökétől megtudtuk, hogy többségükben udvarhelyszéki önkormányzatok igényeltek finanszírozást a fejlesztésre. Kápolnásfalu községben 52 lakóházat szerelnének fel napelemekkel a Tizenhétfalusiként ismert zónában, a Parajd községhez tartozó Bucsin-tető térségében 50-et, a Farkaslakához tartozó Szencsedben 45-öt, a Korondhoz tartozó tanyavilágban (Kalonda, Cika, Nyír) 17-et, a Szentábrahám közelében fekvő Solymosilázon 15-öt, Oroszhegyen és a községhez tartozó Üknyédben 6-ot, a Gyergyóvárhegy községhez tartozó Fülpösön 1-et, akárcsak a Kászonaltízhez tartozó Kászonjakabfalván. A pályázók háztartásonként 25 ezer lejt kaphatnak a napelemes fejlesztésre, így a legnagyobb projekt értéke eléri az 1,3 millió lejt.
Nagyon fontosnak tartják, hogy a kis falvak és a tanyavilág vonzó maradjon a családok vagy akár a vidékre költözni óhajtó fiatalok számára. Mielőtt az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) ellehetetlenítette a lehetőséget, saját beruházásként közel 20, többségükben tanyavilági településen sikerült megoldani a villamosítást – tájékoztatott Borboly Csaba, hozzáfűzve, most, hogy ez nagyon bonyolult lett, fontossá váltak a pályázati lehetőségek.
– fogalmazott a megyei tanács elnöke.
Éppen a pályázati kiírás megjelenése előtt vizsgálták meg a Kápolnásfaluhoz tartozó Tizenhétfalusi zóna villamosításának lehetőségét, de kiderült, hogy
Ez az összeg eléri az egymillió eurós értéket, annyit viszont saját forrásból sosem tudna a községvezetés erre a célra fordítani – mondta el megkeresésünkre Benedek László, a napelemprogram legnagyobb értékű finanszírozására pályázó Hargita megyei település vezetője. Kápolnásfalu polgármestere szerint éppen ezért
Ők 52 ház napelemekkel történő felszerelése érdekében pályáznak finanszírozásra 1,3 millió lej összértékben.
Igaz, hogy a nagyobb háztartási áramfogyasztók táplálására nem elegendő a finanszírozásból telepíthető napelemrendszer, de az alapvető szükségletekre, világításra és még egy-két háztartási fogyasztó, például egy hűtőszekrény és egy televízió működtetéséhez már elegendő áramot adhat, és már ez is több lenne annál, mint amit eddig el tudtak érni a Bucsinon álló lakóházak esetében – véleményezte a lehetőséget Bokor Sándor, a második legnagyobb projekttel pályázó Parajd község polgármestere.
– jelentette ki a településvezető. Elmondta, ő az áramszolgáltató vállalat megyei kirendeltségétől kezdve a regionális központig végigjárta az intézményt ennek érdekében, ám dacára annak, hogy a vállalatnak tavaly is rendelkezésére álltak az ehhez szükséges fejlesztési költségek, nem történt semmi, a pénzt nem használták fel. Parajdon nem elég nagy a villamossági hálózat teherbírása ahhoz, hogy onnan el lehessen vezetni az áramot a Bucsinra, ezért Szovátáról kellett volna „megtáplálni” azt, majd Parajdon át elvezetni Korondra és Farkaslakára, hogy áramhoz juttassák a hálózatra hiányosan csatlakoztatott településrészeket. Ez azonban nem valósult meg, ezért pályázik Parajd község is a napelemprogramban, 1,25 millió lej értékben, 50 ház napelemekkel történő felszerelésére.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
1 hozzászólás