Erdélyi és magyar – a keresztény Európa egyik alapértéke a vallásszabadság

Kiemelte a nap jelentőségét, hogy a Magyar Országgyűlés a 2018. évi I. törvénnyel a tordai országgyűlést és az ott elfogadott vallásügyi határozatot annak 450. évfordulója alkalmából emléktörvénybe foglalta, és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította.

Rüsz Domokos, Bethlen-lakótelepi unitárius lelkész Pál apostolnak a zsidókhoz írt levele 10. fejezetének 36–39 verse alapján az elődökről, a magunk jelenéről és a jövőben elérendőkről beszélt. 

Lelkiismereti- és vallásszabadság

A Tordai Országgyűlés a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hit Istennek ajándéka”. Egy évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés így fogalmazott: „Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve, hogy a későbbi évtizedekben kialakulhasson a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel az eltérő hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyenlőséget biztosító békés együttélésének alapvető feltételeit.”

Az 1568. évi erdélyi országgyűlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg a Magyar Országgyűlés.

Béke, türelem, állhatatosság, hit, élet

Az igehirdető útravalója Pál apostol szavaival: „állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. (…) Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”