
Szerdán érkeznek a tanügyben megemelt bérek. Júniusban ismét nő az ágazatban dolgozók fizetése. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Az oktatási rendszerben dolgozók szerdán kapják meg az első, januártól megnövelt bérüket. A fizetésemelés még nem teljes, hiszen júniustól újból nő majd a tanügyben dolgozók javadalmazása. Hogy pontosan mennyivel, arra a tanügyi szakszervezettől kaptunk példákat.
2024. február 13., 21:072024. február 13., 21:07
Az oktatási rendszerben február 14-én utalják ki a januári béreket, ez lesz tehát az első megnövelt fizetés, amit kézhez kapnak az ágazat alkalmazottai.
A tanügyi szakszervezetek tavalyi általános sztrájkjukkal jelentős béremelést harcoltak ki, ennek első részét már múlt év júniusában meg is kapták az érintettek.
A pedagógusok alapbére 20 százalékkal nő idén, ebből mintegy 13 százalékot tesz ki a januári emelés mértéke. A didaktikai és nem didaktikai kisegítőszemélyzet fizetését 15 százalékkal növelik meg ebben az évben.
– tudtuk meg Molnár Zoltántól.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője azonban azt is hozzáfűzte, hogy
A nem didaktikai kisegítőszemélyzet esetében még az idei 15 százalékot is nehezen tudták kiharcolni, ugyanis
Az iskolaigazgatók és aligazgatók fizetése 60–65 százalékkal nő idén. Náluk a nagyobb emelésre azért van szükség, hogy megszűnjön a korábbi béregyenlőtlenség.
Molnár Zoltántól példákat kértünk arra vonatkozóan is, hogy konkrétan mennyivel nő az egyes személyzeti kategóriák bére az oktatási rendszerben, azaz mennyivel lesznek nagyobbak a szerdától folyósítandó fizetések, illetve mekkora összeg jön majd még rá ezekre júniustól.
A legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó tanári bruttó alapbérek értéke közel 800 lejjel emelkedett.
Egy nagyobb iskolát vezető igazgató, aligazgató alapbére mintegy 8300 lejt tett ki decemberben, ez mostanra elérte a 10 800 lejes bruttó értéket, június elsejétől pedig 11 500 lejre nő majd. Az utóbbi két érték kissé magasabb, 11 100, illetve 11 800 is lehet bizonyos esetekben. Látható a számok alapján, hogy megszűnik a már említett béregyenlőtlenség – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Molnár Zoltán, kérdésünkre azt is elmondva, hogy
A különböző személyzeti kategóriák bruttó alapbére is több száz lejjel nőtt. Egy 20 év régiséggel rendelkező kapus alapfizetése például 4076 lejről 4550-re, ez pedig tovább emelkedik júniusban, elérve akár az 4800 lejes bruttó értéket is.
Hasonlóan alakul a nevelők alapbére is. Egy nagy munkarégiséggel rendelkező szakképzett munkásé – például karbantartóé – 5600 lejre nőtt januártól, júniusban pedig további 250 lejjel lesz nagyobb.
Ami pedig a didaktikai kisegítőszemélyzetet illeti,
A hasonló munkarégiséggel, de felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosok alapbére januárra 7105 lejre emelkedett, júniusban pedig eléri a 7793 lejes értéket – sorolta a példákat Molnár Zoltán.
A tanügyi szakszervezet képviselője megfelelő mértékűnek tekinti a béremelést, mint mondta, a statisztikák alapján a tanintézetvezetők fizetések tekintetében előkelő helyre kerülnek az EU keleti részén, de a teljes béreket tekintve a pedagógusok fizetése is megfelelő lesz.
És ha majd az új bértörvény kidolgozásakor is betartja a kormány a korábban vállaltakat, akkor már valóban „egy élhető állapot” alakul ki a tanügyi rendszerben – fogalmazott Molnár Zoltán.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!