
Szerdán érkeznek a tanügyben megemelt bérek. Júniusban ismét nő az ágazatban dolgozók fizetése. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Az oktatási rendszerben dolgozók szerdán kapják meg az első, januártól megnövelt bérüket. A fizetésemelés még nem teljes, hiszen júniustól újból nő majd a tanügyben dolgozók javadalmazása. Hogy pontosan mennyivel, arra a tanügyi szakszervezettől kaptunk példákat.
2024. február 13., 21:072024. február 13., 21:07
Az oktatási rendszerben február 14-én utalják ki a januári béreket, ez lesz tehát az első megnövelt fizetés, amit kézhez kapnak az ágazat alkalmazottai.
A tanügyi szakszervezetek tavalyi általános sztrájkjukkal jelentős béremelést harcoltak ki, ennek első részét már múlt év júniusában meg is kapták az érintettek.
A pedagógusok alapbére 20 százalékkal nő idén, ebből mintegy 13 százalékot tesz ki a januári emelés mértéke. A didaktikai és nem didaktikai kisegítőszemélyzet fizetését 15 százalékkal növelik meg ebben az évben.
– tudtuk meg Molnár Zoltántól.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője azonban azt is hozzáfűzte, hogy
A nem didaktikai kisegítőszemélyzet esetében még az idei 15 százalékot is nehezen tudták kiharcolni, ugyanis
Az iskolaigazgatók és aligazgatók fizetése 60–65 százalékkal nő idén. Náluk a nagyobb emelésre azért van szükség, hogy megszűnjön a korábbi béregyenlőtlenség.
Molnár Zoltántól példákat kértünk arra vonatkozóan is, hogy konkrétan mennyivel nő az egyes személyzeti kategóriák bére az oktatási rendszerben, azaz mennyivel lesznek nagyobbak a szerdától folyósítandó fizetések, illetve mekkora összeg jön majd még rá ezekre júniustól.
A legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó tanári bruttó alapbérek értéke közel 800 lejjel emelkedett.
Egy nagyobb iskolát vezető igazgató, aligazgató alapbére mintegy 8300 lejt tett ki decemberben, ez mostanra elérte a 10 800 lejes bruttó értéket, június elsejétől pedig 11 500 lejre nő majd. Az utóbbi két érték kissé magasabb, 11 100, illetve 11 800 is lehet bizonyos esetekben. Látható a számok alapján, hogy megszűnik a már említett béregyenlőtlenség – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Molnár Zoltán, kérdésünkre azt is elmondva, hogy
A különböző személyzeti kategóriák bruttó alapbére is több száz lejjel nőtt. Egy 20 év régiséggel rendelkező kapus alapfizetése például 4076 lejről 4550-re, ez pedig tovább emelkedik júniusban, elérve akár az 4800 lejes bruttó értéket is.
Hasonlóan alakul a nevelők alapbére is. Egy nagy munkarégiséggel rendelkező szakképzett munkásé – például karbantartóé – 5600 lejre nőtt januártól, júniusban pedig további 250 lejjel lesz nagyobb.
Ami pedig a didaktikai kisegítőszemélyzetet illeti,
A hasonló munkarégiséggel, de felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosok alapbére januárra 7105 lejre emelkedett, júniusban pedig eléri a 7793 lejes értéket – sorolta a példákat Molnár Zoltán.
A tanügyi szakszervezet képviselője megfelelő mértékűnek tekinti a béremelést, mint mondta, a statisztikák alapján a tanintézetvezetők fizetések tekintetében előkelő helyre kerülnek az EU keleti részén, de a teljes béreket tekintve a pedagógusok fizetése is megfelelő lesz.
És ha majd az új bértörvény kidolgozásakor is betartja a kormány a korábban vállaltakat, akkor már valóban „egy élhető állapot” alakul ki a tanügyi rendszerben – fogalmazott Molnár Zoltán.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!