
Szerdán érkeznek a tanügyben megemelt bérek. Júniusban ismét nő az ágazatban dolgozók fizetése. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Az oktatási rendszerben dolgozók szerdán kapják meg az első, januártól megnövelt bérüket. A fizetésemelés még nem teljes, hiszen júniustól újból nő majd a tanügyben dolgozók javadalmazása. Hogy pontosan mennyivel, arra a tanügyi szakszervezettől kaptunk példákat.
2024. február 13., 21:072024. február 13., 21:07
Az oktatási rendszerben február 14-én utalják ki a januári béreket, ez lesz tehát az első megnövelt fizetés, amit kézhez kapnak az ágazat alkalmazottai.
A tanügyi szakszervezetek tavalyi általános sztrájkjukkal jelentős béremelést harcoltak ki, ennek első részét már múlt év júniusában meg is kapták az érintettek.
A pedagógusok alapbére 20 százalékkal nő idén, ebből mintegy 13 százalékot tesz ki a januári emelés mértéke. A didaktikai és nem didaktikai kisegítőszemélyzet fizetését 15 százalékkal növelik meg ebben az évben.
– tudtuk meg Molnár Zoltántól.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője azonban azt is hozzáfűzte, hogy
A nem didaktikai kisegítőszemélyzet esetében még az idei 15 százalékot is nehezen tudták kiharcolni, ugyanis
Az iskolaigazgatók és aligazgatók fizetése 60–65 százalékkal nő idén. Náluk a nagyobb emelésre azért van szükség, hogy megszűnjön a korábbi béregyenlőtlenség.
Molnár Zoltántól példákat kértünk arra vonatkozóan is, hogy konkrétan mennyivel nő az egyes személyzeti kategóriák bére az oktatási rendszerben, azaz mennyivel lesznek nagyobbak a szerdától folyósítandó fizetések, illetve mekkora összeg jön majd még rá ezekre júniustól.
A legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó tanári bruttó alapbérek értéke közel 800 lejjel emelkedett.
Egy nagyobb iskolát vezető igazgató, aligazgató alapbére mintegy 8300 lejt tett ki decemberben, ez mostanra elérte a 10 800 lejes bruttó értéket, június elsejétől pedig 11 500 lejre nő majd. Az utóbbi két érték kissé magasabb, 11 100, illetve 11 800 is lehet bizonyos esetekben. Látható a számok alapján, hogy megszűnik a már említett béregyenlőtlenség – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Molnár Zoltán, kérdésünkre azt is elmondva, hogy
A különböző személyzeti kategóriák bruttó alapbére is több száz lejjel nőtt. Egy 20 év régiséggel rendelkező kapus alapfizetése például 4076 lejről 4550-re, ez pedig tovább emelkedik júniusban, elérve akár az 4800 lejes bruttó értéket is.
Hasonlóan alakul a nevelők alapbére is. Egy nagy munkarégiséggel rendelkező szakképzett munkásé – például karbantartóé – 5600 lejre nőtt januártól, júniusban pedig további 250 lejjel lesz nagyobb.
Ami pedig a didaktikai kisegítőszemélyzetet illeti,
A hasonló munkarégiséggel, de felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosok alapbére januárra 7105 lejre emelkedett, júniusban pedig eléri a 7793 lejes értéket – sorolta a példákat Molnár Zoltán.
A tanügyi szakszervezet képviselője megfelelő mértékűnek tekinti a béremelést, mint mondta, a statisztikák alapján a tanintézetvezetők fizetések tekintetében előkelő helyre kerülnek az EU keleti részén, de a teljes béreket tekintve a pedagógusok fizetése is megfelelő lesz.
És ha majd az új bértörvény kidolgozásakor is betartja a kormány a korábban vállaltakat, akkor már valóban „egy élhető állapot” alakul ki a tanügyi rendszerben – fogalmazott Molnár Zoltán.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!