Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:56

A keret ismét átalakul, a cél továbbra is a játékosfejlesztés a Sapientia U23-nál

11:54

Ugyanaz érvényes két székelyföldi megyére, mint a két tengerparti megyére

10:48

Több ezres különbség: megvannak a legfrissebb adatok a természetes szaporulatról Romániában

10:20

Befejeződött a Maros Megyei Múzeum adminisztratív épületének energetikai felújítása

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tömegverekedés lett a szűk mezőgazdasági úti vitából Csatószegen

Életveszélyesen megfenyegették Majkát, elmarad a sepsiszentgyörgyi koncertje

Hátulról ütötte fejbe a rendőrt egy 17 éves lány

Rejtélyes feljelentő kötött bele háromszéki székelykapukba

Jogosítvány nélkül, ittasan hajtott háznak egy csíkszeredai férfi

Életveszélyesen megfenyegették Majkát, elmarad a sepsiszentgyörgyi koncertje

Hátulról ütötte fejbe a rendőrt egy 17 éves lány

Rejtélyes feljelentő kötött bele háromszéki székelykapukba

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt

Jogosítvány nélkül, ittasan hajtott háznak egy csíkszeredai férfi

Élményszámba ment az aratás és cséplés felelevenítése Csíkszentimrén

Az arató- és cséplőkalákák szokásait elevenítették fel szombaton Csíkszentimrén, ahol a helybéli nyugdíjas egyesület második alkalommal mutatta be a fiataloknak a kenyérkészítés első lépéseinek ősi fortélyait. A zeneszó mellett jó hangulatban zajló kézi aratásba a község apraja-nagyja bekapcsolódott.

Iszlai Katalin

2018. augusztus 18., 15:082018. augusztus 18., 15:08

2018. augusztus 18., 15:092018. augusztus 18., 15:09

Fotó: Pinti Attila

Iszlai Katalin

2018. augusztus 18., 15:082018. augusztus 18., 15:08

2018. augusztus 18., 15:092018. augusztus 18., 15:09

Fotó: Pinti Attila

Három éves szünet után ismét arató- és cséplőkalákát szervezett Csíkszentimrén a mintegy 50 tagot számláló Szent Imre Herceg Nyugdíjasok Egyesülete. A hagyományőrző céllal létrehozott rendezvényen

az idősebbek a 60-70 évvel ezelőtt alkalmazott kézi aratás elemeit mutatták be a fiatalabb generációnak, mint például a gabonakaszálást, a marokszedést, a kötélterítést vagy a kévekötést.

Fotó: Pinti Attila

Mindenki kivette a részét

A helyi kultúrotthon udvarán éppen eligazítást tartott György Lajos, az egyesület alelnöke, amikor szombat délelőtt megérkeztünk a helyszínre. A szép számban összegyűlt vidám társaság egymás ugratása mellett hasznos tanácsokkal is ellátta a fiatalabbakat, akik el sem tudták képzelni, hogyan zajlott régen az aratás kombájn, cséplőgép és egyéb modern eszköz használata nélkül. Mint megtudtuk, nehéz és összetett munka volt:

a férfiak kaszával levágták a gabonát, a nők egy része sarlóval marokra szedte, a többiek pedig kötelet terítettek. Utóbbira rakták csomóba a levágott gabonát, kévébe kötötték, a kévéket pedig kalangyába rakták.

Hagyták megszáradni, majd szekérre rakták, hazaszállították, ahol a csűrben cséphadaróval kicsépelték. A gyerekek is kivették a részüket a munkából: egyrészt összeszedték az elmaradt búza- és árpafejeket, másrészt friss vizet vittek a nagy melegben dolgozóknak.

Fotó: Pinti Attila

Azt szerettük volna megmutatni, hogyan készült őseink kenyere, hogyan arattak, és mennyire megszenvedtek, mire kenyér került az asztalra. Nagy dolog és nehéz munka volt

– tette hozzá érdeklődésünkre György Lajos. Az egyesület alelnökét már a község Bedecs nevű falurészén, a Kúria-dombján kérdeztük, erre az egyesület egyik tagja által felajánlott területre vonult át ugyanis a helybéli zenészek kíséretében a kultúrotthon udvarán összegyűlt társaság.

Az ember hozzá sem ér

A helyszínre érve a férfiak egyből munkához láttak, pár perc múlva pedig az asszonyok is csatlakoztak hozzájuk. Másfél óra múlva már négy kalangya száradt elszállításra várva. Eközben Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere kérdésünkre kifejtette, miért tartják fontosnak az ilyen rendezvények felkarolását. „Azért nélkülözhetetlen egy ilyen esemény, hogy a fiatalok is láthassák: a kenyér nem a boltok polcain terem.

Fotó: Pinti Attila

A mai modern világban a kenyér úgy készül el, hogy az ember szinte hozzá sem ér, csak amikor kibontják és megeszik. Régebben pontosan fordítva volt, hiszen akkor a gépek nem értek a búzához, mindent kézzel végeztek el.

Manapság nem is tudjuk értékelni a kenyér fontosságát, ezért is tartottuk fontosnak a kezdeményezés felkarolását. Gondolkodunk rajta, hogy a jövőben évente megszervezzük a cséplőkalákát, amely ezáltal a termény ünnepévé is válhatna a településen” – húzta alá a polgármester. Kitért arra is: örülnek, hogy a fiatalok mellett magyarországi testvértelepülésük vendégeiknek, a Vas megyei Káld község küldöttségének is be tudták mutatni a régi szokásokat.

Fotó: Pinti Attila

A mezei munka végén páran még táncra is perdültek, majd szekérre rakták a gabonát, és visszatértek a kultúrház udvarára. Itt bemutatták, hogyan csépelték a gabonát cséphadaróval, és bár a műveletet bárki kipróbálhatta, emlékeztettek rá: nem hozzáértő kezében veszélyes is lehet az eszköz.

A munka végeztével aztán az elmaradhatatlan cséplőleves következett, ezt azonban ma már másképpen készítik – tudtuk meg Lőrincz Évától, a nyugdíjas egyesület vezetőjétől. Elmondása szerint régebben juhhúsból készítették, manapság azonban egyre kevesebben szeretik, így disznóhúsból főzik. A cséplőkalákába mindig ezt a zöldségekkel gazdagított levest ették, amelyet fazekakba megfőzve vittek ki a mezőre a munkásoknak.