Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:12

Áprilistól füstölhetnek a kombinát kéményei

21:11

Luca Niculescu lett Nicușor Dan negyedik miniszterelnök-jelöltje

20:00

A híveken is múlik Márton Áron boldoggá avatásának ügye

19:59

Végig irányította a meccset, csak a végén tudta megtörni ellenfelét a VSK Székelyudvarhely

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálra gázoltak egy fiatal nőt Csíkdánfalván, a sofőr elhagyta a helyszínt – frissítve

Azonosították a csíkdánfalvi halálos baleset elkövetésével gyanúsított férfit

Csíkkarcfalvi férfit gyanúsítanak a halálos gázolás elkövetésével

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Mindannyian meghaltak a járműben, amelyet elgázolt egy személyvonat

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Kelemen Hunor szerint nincs meg a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazat

Módosító javaslat: a diákok bevonásával döntenének az iskolák az egyenruhákról

Három elbukott, jöhet a negyedik: ki állja ki a parlamenti próbát?

Élményszámba ment az aratás és cséplés felelevenítése Csíkszentimrén

Az arató- és cséplőkalákák szokásait elevenítették fel szombaton Csíkszentimrén, ahol a helybéli nyugdíjas egyesület második alkalommal mutatta be a fiataloknak a kenyérkészítés első lépéseinek ősi fortélyait. A zeneszó mellett jó hangulatban zajló kézi aratásba a község apraja-nagyja bekapcsolódott.

Iszlai Katalin

2018. augusztus 18., 15:082018. augusztus 18., 15:08

2018. augusztus 18., 15:092018. augusztus 18., 15:09

Fotó: Pinti Attila

Iszlai Katalin

2018. augusztus 18., 15:082018. augusztus 18., 15:08

2018. augusztus 18., 15:092018. augusztus 18., 15:09

Fotó: Pinti Attila

Három éves szünet után ismét arató- és cséplőkalákát szervezett Csíkszentimrén a mintegy 50 tagot számláló Szent Imre Herceg Nyugdíjasok Egyesülete. A hagyományőrző céllal létrehozott rendezvényen

az idősebbek a 60-70 évvel ezelőtt alkalmazott kézi aratás elemeit mutatták be a fiatalabb generációnak, mint például a gabonakaszálást, a marokszedést, a kötélterítést vagy a kévekötést.

Fotó: Pinti Attila

Mindenki kivette a részét

A helyi kultúrotthon udvarán éppen eligazítást tartott György Lajos, az egyesület alelnöke, amikor szombat délelőtt megérkeztünk a helyszínre. A szép számban összegyűlt vidám társaság egymás ugratása mellett hasznos tanácsokkal is ellátta a fiatalabbakat, akik el sem tudták képzelni, hogyan zajlott régen az aratás kombájn, cséplőgép és egyéb modern eszköz használata nélkül. Mint megtudtuk, nehéz és összetett munka volt:

a férfiak kaszával levágták a gabonát, a nők egy része sarlóval marokra szedte, a többiek pedig kötelet terítettek. Utóbbira rakták csomóba a levágott gabonát, kévébe kötötték, a kévéket pedig kalangyába rakták.

Hagyták megszáradni, majd szekérre rakták, hazaszállították, ahol a csűrben cséphadaróval kicsépelték. A gyerekek is kivették a részüket a munkából: egyrészt összeszedték az elmaradt búza- és árpafejeket, másrészt friss vizet vittek a nagy melegben dolgozóknak.

Fotó: Pinti Attila

Azt szerettük volna megmutatni, hogyan készült őseink kenyere, hogyan arattak, és mennyire megszenvedtek, mire kenyér került az asztalra. Nagy dolog és nehéz munka volt

– tette hozzá érdeklődésünkre György Lajos. Az egyesület alelnökét már a község Bedecs nevű falurészén, a Kúria-dombján kérdeztük, erre az egyesület egyik tagja által felajánlott területre vonult át ugyanis a helybéli zenészek kíséretében a kultúrotthon udvarán összegyűlt társaság.

Az ember hozzá sem ér

A helyszínre érve a férfiak egyből munkához láttak, pár perc múlva pedig az asszonyok is csatlakoztak hozzájuk. Másfél óra múlva már négy kalangya száradt elszállításra várva. Eközben Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere kérdésünkre kifejtette, miért tartják fontosnak az ilyen rendezvények felkarolását. „Azért nélkülözhetetlen egy ilyen esemény, hogy a fiatalok is láthassák: a kenyér nem a boltok polcain terem.

Fotó: Pinti Attila

A mai modern világban a kenyér úgy készül el, hogy az ember szinte hozzá sem ér, csak amikor kibontják és megeszik. Régebben pontosan fordítva volt, hiszen akkor a gépek nem értek a búzához, mindent kézzel végeztek el.

Manapság nem is tudjuk értékelni a kenyér fontosságát, ezért is tartottuk fontosnak a kezdeményezés felkarolását. Gondolkodunk rajta, hogy a jövőben évente megszervezzük a cséplőkalákát, amely ezáltal a termény ünnepévé is válhatna a településen” – húzta alá a polgármester. Kitért arra is: örülnek, hogy a fiatalok mellett magyarországi testvértelepülésük vendégeiknek, a Vas megyei Káld község küldöttségének is be tudták mutatni a régi szokásokat.

Fotó: Pinti Attila

A mezei munka végén páran még táncra is perdültek, majd szekérre rakták a gabonát, és visszatértek a kultúrház udvarára. Itt bemutatták, hogyan csépelték a gabonát cséphadaróval, és bár a műveletet bárki kipróbálhatta, emlékeztettek rá: nem hozzáértő kezében veszélyes is lehet az eszköz.

A munka végeztével aztán az elmaradhatatlan cséplőleves következett, ezt azonban ma már másképpen készítik – tudtuk meg Lőrincz Évától, a nyugdíjas egyesület vezetőjétől. Elmondása szerint régebben juhhúsból készítették, manapság azonban egyre kevesebben szeretik, így disznóhúsból főzik. A cséplőkalákába mindig ezt a zöldségekkel gazdagított levest ették, amelyet fazekakba megfőzve vittek ki a mezőre a munkásoknak.