A híveken is múlik Márton Áron boldoggá avatásának ügye

Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója alkalmából hirdetett emlékév részeként nyílt meg hétfő délután Székelyudvarhelyen a püspök életét és helyi kötődéseit bemutató kiállítás.

A Tiszteletreméltó Márton Áron püspök Székelyudvarhelyen című emlékkiállítás megnyitóján Márton József főesperes-plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a püspökről beszélni több, mint egy történelmi személyiségről beszélni: élete, hite, tartása és közösség iránti felelőssége ma is kérdéseket intéz az emberekhez.

Mint fogalmazott, egy emlékévet könnyű rendezvények sorával gazdagítani, a nehezebb kérdés azonban az, hogy mi marad utána. A mostani tárlattal ezért olyan értéket szeretnének teremteni és továbbadni, amelyhez később is vissza lehet térni, és amely

„Az emlékezés akkor válhat igazán értékessé, ha nemcsak a múltról szól, hanem a jelenünket is formálja” – hangsúlyozta.

Kovács Gergely érsek három kérdés köré építette beszédét: miért tiszteljük Márton Áront, miért fontos az emlékév, és hol tart a püspök boldoggá avatási ügye. Kiemelte Márton Áron megingathatatlan hitét, amely háború, üldöztetés, az egyház ellehetetlenítése és az államosítás éveiben is megtartotta. Szerinte azonban nem elegendő megcsodálni a püspököt,

Az érsek szerint az emlékév értelmét sem önmagában a rendezvények sokasága adja, hanem az, ha sikerül közelebb vinni Márton Áront az emberekhez, különösen azokhoz a fiatalokhoz, akik már nem találkozhattak vele.

Kovács Gergely a boldoggá avatási eljárásról is beszélt. Elmondta, a „tiszteletreméltó” megnevezés annak egyházi elismerése, hogy Márton Áron a keresztény erényeket gyakorolta. A boldoggá avatáshoz egy, a közbenjárására történt, orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás igazolására van szükség.

Az érsek arra is kitért, hogy Márton Áron boldoggá avatásának ügye jelenlegi szakaszában a híveken múlik: arra biztatta őket, hogy konkrétan, bizalommal kérjék a püspök közbenjárását. A boldoggá avatáshoz ugyanis egy,

Elmondása szerint jelenleg három ilyen eset vizsgálata zajlik.

Szakács-Paál István polgármester úgy fogalmazott, Márton Áron azok közé tartozott, akik maguk alakították a történelmet: nem hajolt meg a hatalom előtt, nem alkudott meg a lelkiismeretével, és nem fordított hátat közösségének. Kiemelte azt is, hogy a tárlat történelmi dokumentumai mellett székelyudvarhelyi családok által évtizedeken át őrzött bérmálási fényképek és személyes emlékek is láthatók.

Dr. Hegedűs Enikő művészettörténész, a kiállítás kurátora Márton Áron székelyudvarhelyi látogatásait, bérmálásait és ezek helyi vonatkozásait ismertette, míg Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a tárlat létrejöttében közreműködők munkáját köszönte meg.

A kiállítás a megnyitót követően a Haberstumpf-villában tekinthető meg 2027. január 31-éig.