Márton Áron püspök életét, székelyudvarhelyi látogatásait és a városhoz fűződő kapcsolatát mutatja be az a kiállítás, amelyet hétfő délután nyitottak meg a Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.
2026. október 05., 20:002026. október 05., 20:00
Fotó: Olti Angyalka
Márton Áron püspök életét, székelyudvarhelyi látogatásait és a városhoz fűződő kapcsolatát mutatja be az a kiállítás, amelyet hétfő délután nyitottak meg a Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.
2026. október 05., 20:002026. október 05., 20:00
Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója alkalmából hirdetett emlékév részeként nyílt meg hétfő délután Székelyudvarhelyen a püspök életét és helyi kötődéseit bemutató kiállítás.
A Tiszteletreméltó Márton Áron püspök Székelyudvarhelyen című emlékkiállítás megnyitóján Márton József főesperes-plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a püspökről beszélni több, mint egy történelmi személyiségről beszélni: élete, hite, tartása és közösség iránti felelőssége ma is kérdéseket intéz az emberekhez.
Fotó: Olti Angyalka
Mint fogalmazott, egy emlékévet könnyű rendezvények sorával gazdagítani, a nehezebb kérdés azonban az, hogy mi marad utána. A mostani tárlattal ezért olyan értéket szeretnének teremteni és továbbadni, amelyhez később is vissza lehet térni, és amely
„Az emlékezés akkor válhat igazán értékessé, ha nemcsak a múltról szól, hanem a jelenünket is formálja” – hangsúlyozta.
Fotó: Olti Angyalka
Kovács Gergely érsek három kérdés köré építette beszédét: miért tiszteljük Márton Áront, miért fontos az emlékév, és hol tart a püspök boldoggá avatási ügye. Kiemelte Márton Áron megingathatatlan hitét, amely háború, üldöztetés, az egyház ellehetetlenítése és az államosítás éveiben is megtartotta. Szerinte azonban nem elegendő megcsodálni a püspököt,
Az érsek szerint az emlékév értelmét sem önmagában a rendezvények sokasága adja, hanem az, ha sikerül közelebb vinni Márton Áront az emberekhez, különösen azokhoz a fiatalokhoz, akik már nem találkozhattak vele.
Fotó: Olti Angyalka
Kovács Gergely a boldoggá avatási eljárásról is beszélt. Elmondta, a „tiszteletreméltó” megnevezés annak egyházi elismerése, hogy Márton Áron a keresztény erényeket gyakorolta. A boldoggá avatáshoz egy, a közbenjárására történt, orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás igazolására van szükség.
Az érsek arra is kitért, hogy Márton Áron boldoggá avatásának ügye jelenlegi szakaszában a híveken múlik: arra biztatta őket, hogy konkrétan, bizalommal kérjék a püspök közbenjárását. A boldoggá avatáshoz ugyanis egy,
Elmondása szerint jelenleg három ilyen eset vizsgálata zajlik.
Fotó: Olti Angyalka
Szakács-Paál István polgármester úgy fogalmazott, Márton Áron azok közé tartozott, akik maguk alakították a történelmet: nem hajolt meg a hatalom előtt, nem alkudott meg a lelkiismeretével, és nem fordított hátat közösségének. Kiemelte azt is, hogy a tárlat történelmi dokumentumai mellett székelyudvarhelyi családok által évtizedeken át őrzött bérmálási fényképek és személyes emlékek is láthatók.
Dr. Hegedűs Enikő művészettörténész, a kiállítás kurátora Márton Áron székelyudvarhelyi látogatásait, bérmálásait és ezek helyi vonatkozásait ismertette, míg Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a tárlat létrejöttében közreműködők munkáját köszönte meg.
A kiállítás a megnyitót követően a Haberstumpf-villában tekinthető meg 2027. január 31-éig.
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Kérdőív segítségével mérik fel a székelyudvarhelyiek és a környező települések lakóinak utazási szokásait, igényeit és elvárásait.
Veszélybe került a síszezon a Madarasi-Hargitán, mert továbbra sem született megállapodás a sípályák üzemeltetéséről. A felek másodszor tárgyaltak Székelyudvarhelyen, és ha egy héten belül nem jutnak egyezségre, bejelenthetik, hogy elmarad a szezon.
Eddig csak korabeli dokumentumokból ismert épület pontos helyét sikerült meghatározni egy székelyudvarhelyi régészeti feltárásnak köszönhetően: a jezsuiták egykori iskolájának falai kerültek elő egy útjavítás során Székelyudvarhelyen.
Útburkolat-javítási munkálatok kezdődnek csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Függetlenség sugárúton. A városháza jelzi, hogy a munkálatok idején forgalomkorlátozások várhatók az értintett útszakaszon.
Az elbocsátott hatvan parajdi bányász kap ugyan végkielégítést, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen találhatnak új munkát. Egy részük a közeli kőbányában, az autópálya-építésen, a környező városokban vagy külföldön kereshet lehetőséget.
Szabadtéri kiállítással tisztelegnek Márton Áron püspök emléke előtt Székelyudvarhelyen. A tárlatot kedden délután nyitják meg a Márton Áron téren, az ünnepség részeként pedig egy zenés-verses előadással is felidézik a püspök életútját.
Haladnak az útfelújítással a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában, miután a föld alatt szinte minden vezetéket ki kellett cserélni. A cél az, hogy december közepén, az ünnepek előtt már újra lehessen közlekedni az érintett szakaszon.
Közeledtek az álláspontok az új hulladékgazdálkodási rendszer ügyében Székelyudvarhelyen: a korábban tiltakozó tizenöt lakószövetség petíciója után módosultak a szerződéskötés feltételei, így jövő héten aláírhatják az új megállapodást.
Nem tudni, hogy mely állami szervhez tartoznak a parajdi Sószorosban lévő területek, így nem kezdődhetett el a Korond-patak elterelését szolgáló lebetonozott meder kiépítése. Közben lehetséges helyszínt azonosítottak egy új sóbánya létesítéséhez.
Az Erdélyi Helikon megalakulásának századik évfordulója alkalmából nyílik kiállítás pénteken a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
szóljon hozzá!