
Fotó: Gergely Imre
Több mint negyven éve történt a szombatihoz hasonló léptékű esemény Gyergyószentmiklóson: a műjégpálya megépítése óta az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportközpont lesz Gyergyószék legnagyobb mértékű sportberuházása. Az alapkövet helyezték most el.
2020. augusztus 01., 18:102020. augusztus 01., 18:10
A város északi kijáratánál, a Gyergyószárhegy felé vezető út közelében áll majd az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportközpont, amelyet a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) épít, a magyar kormány támogatásával.
Amint a szombati alapkőletétel ünnepségén elhangzott, 2016-ban történt meg a kapcsolatfelvétel a Huszár Árpád által vezetett gyergyói Godako SK és a MÖSZ között, ekkortól kezdődtek az első közös lépések a székelyföldi utánpótlás-nevelés felkarolásában.
Fotó: Gergely Imre
Amint Huszár Árpád az eseményen kijelentette,
2017-ben készült el a pályázat a sportközpont megvalósítására, és erre adott támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A megvalósítás 2019 szeptemberétől gyorsult fel, amikor Bajkai István került a MÖSZ elnöki székébe. A tervek szerint az alapkőletételtől számítva 8 hónap alatt történik meg a kivitelezés.
Az ünnepélyes eseményen Bajkai István kijelentette, az épület több lesz egy egyszerű sportközpontnál, egy ökölvívó bázisnál, hiszen az egyetemes magyar ökölvívó sport fejlődését szolgálja, és egyben az erdélyi magyarság szülőföldön való megmaradásához is hozzájárul.
Megjegyezte, látta, hogy milyen kemény és magas szakmai szintű képzés folyik Gyergyószentmiklóson a jelenlegi keretek között, és biztos abban, hogy az ott edződő gyerekek valóban eljutnak majd a sportban a legmagasabb szintekre. Hozzátette, hogy a magyar ökölvívó-bajnokságot Kárpát-medencei szintre szándékszik kiterjeszteni, és az összmagyar nyílt bajnokságon az erdélyi fiatalok is jó eséllyel indulnak majd.
A tehetségesebbek, jobbak kerülnek fel a most épülő sportközpontba, és itt fejlődnek tovább a felnőtt válogatott szintig.
A sportközpont épülete 1601 négyzetméter alapterületű lesz.
A rendezvény-épületrészben lesz a 408 négyzetméteres versenycsarnok, középen ringgel, 800 néző befogadására alkalmas lelátóval. Ehhez csatlakoznak a szükséges öltözők, mosdók, irodák és más kiszolgáló helyiségek, összesen 787 négyzetméteren.
Az edzéseket kiszolgáló létesítmény kétszintes lesz, 814 méter alapterülettel, és helyet kap itt egy 270 négyzetméteres edzőterem, ahol egyszerre akár 40 sportoló is dolgozhat, valamint egy 140 négyzetméteres fitneszterem, minden szükséges felszereléssel, amely az erőnlét fejlesztéshez szükséges lehet. Öltözők, masszázsszoba, mosdók, orvosi szoba és labor is készül.
Az építkezés költsége 380 millió forint, további 10 millió forint pedig eszközvásárlásra, berendezésre fordítható. A beruházás megvalósításához szükséges dokumentumokat Bajkai István és Huszár Árpád a helyszínen írták alá, majd a kivitelezési szerződésre is itt kerültek rá az aláírások. A munkálatot a szatmárnémeti Tarr Const cég végzi.
Fotó: Gergely Imre
Lehetőség a felemelkedésre a sport révén
A gyergyószentmiklósi ökölvívó központ már a kezdetektől szoros együttműködést folytat a Böjte Csaba atya által vezetett Szent Ferenc Alapítvánnyal, jelenleg több mint 80 olyan gyerek bokszol itt, akiket az alapítvány nevel. Számukra a sport nagy lehetőség a nehéz sorsból való kiemelkedésre. Azonban, amint Huszár Árpád és Böjte Csaba is rámutatott, ha nem is lesz mindenkiből olimpiai bajnok, mert az nyilván lehetetlen, de a rendszeres, komoly munka, azok a hatások, amelyekben itt részesülnek, segítségükre lesz abban, hogy tisztességes, becsületes felnőttekké, családjukat szépen eltartó apákká, gondoskodó anyákká váljanak.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményen beszédet mondott még Soós Zoltán konzul, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere és Tánczos Barna szenátor is, majd pedig közösen helyezték el az alapkövet szimbolizáló táblát. A sportolók és edzők is köveket helyeztek a földbe.
Sor került még egy árnyékboksz bemutatóra (a járványügyi korlátozások nem teszik lehetővé bemutató mérkőzések rendezését sem), majd a Salamon Ernő Gimnázium zenekarának fellépése zárta az eseményt.
Fotó: Gergely Imre
A létesítmény megépítésére 8 hónap múlva telik le a határidő, de a kivitelező ígérte, hogy ennél jóval korábban megtörténhet majd az átadása.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!