Hirdetés
Hirdetés

Elhalasztják az érettségi kezdetét az általános sztrájk miatt

Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum •  Fotó: FSLI/Facebook

Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum

Fotó: FSLI/Facebook

Kevésnek bizonyult a kormány által csütörtökön elfogadott, tanügyi béremelésekre vonatkozó memorandum, folytatódik az általános sztrájk az oktatásban. Pénteken nagy tömegtüntetést tartanak Bukarestben a tanügyi szakszervezetek. Az oktatási minisztérium elhalasztja az érettségi hétfői kezdését, illetve csökkenti a tanév végi lezárásokhoz szükséges jegyek számát, a szakszervezeti képviselők nyomásgyakorlásra, lélektani zsarolásra panaszkodnak.

Széchely István

2023. június 08., 21:022023. június 08., 21:02

2023. június 09., 11:142023. június 09., 11:14

Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány azt a memorandumot, amely arról szól, hogy a készülő bértörvényben biztosítják az országos bruttó átlagbérnek megfelelő fizetést a kezdő pedagógusok számára, és ugyan ez volt a tanügyi szakszervezetek egyik fő követelése, az általános sztrájk mégis folytatódik az oktatási rendszerben. Ennek egyik oka az, hogy

a kormány szakaszosan, 2026-ig hajtaná végre a béremelést.

Ezt a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) alelnöke nyilatkozott is erről a központi sajtónak a hét közepén.

Hirdetés

Az, hogy a memorandum elfogadása nem lesz elegendő a sztrájk beszüntetéséhez csütörtökön délelőtt abból is kiderült, hogy

a FSLI bejelentette, nem hagynak fel a tiltakozásokkal, és pénteken délelőtt 11 órára 20 ezer tanügyi alkalmazottat várnak szerte az országból a Bukarestben kezdődő tiltakozó felvonulásra.

És hogy a memorandum kevésnek bizonyult, a bizalmatlansággal is magyarázható. Az FSLI elnöke egy televíziós nyilatkozatban el is mondta csütörtökön, hogy

„jogi szempontból nem jelent túl sok garanciát” számukra a memorandum.

A memorandum ugyanis lényegében csak egy ígéretet jelent, nem hasonlítható egy jogszabályhoz a jogi erejét tekintve. A memorandumot a Hivatalos Közlönyben sem kell leközölni, noha ezúttal a kormány ott is megjelenteti a dokumentumot, egyfajta garanciaként. A memorandum azonban nem kerülhet a Hivatalos Közlöny első részébe, a jogszabályok közé.

korábban írtuk

Meghosszabbították az iratkozást az érettségire és a képességvizsgára, módosul a kompetenciavizsgák időpontja
Meghosszabbították az iratkozást az érettségire és a képességvizsgára, módosul a kompetenciavizsgák időpontja

Június 13-ig meghosszabbította az oktatási minisztérium az érettségire és a nyolcadikosok képességvizsgáira való beiratkozás határidejét, az érettségizők kompetenciavizsgáit pedig június 14-23. között tartják.

Ugyanakkor – amint arról az Alkotmánybíróság korábbi elnöke nyilatkozott B1 hírtelevíziónak –

a memorandum értelmében a tanárok még csak be sem perelhetik a kormányt, ha az nem teljesíti a kötelezettségeit.

Elhalasztják az érettségi kezdetét

Ligia Deca oktatási miniszter a csütörtöki kormányülést követően bejelentette, hogy a diákok tanév végi lezárásának a pénteki határidejét a cikluszáró – azaz például az érettségi előtt álló – évfolyamok tanulói esetében június 13-ig, azaz jövő keddig meghosszabbították. Ennek megfelelően

az érettségi kompetenciavizsgáinak a kezdete is csúszik két napot, így azok június 14. és 23. között zajlanak majd, ha addig véget ér az általános sztrájk.

Az írásbeli vizsgák menetrendje egyelőre nem változik sem a képességfelmérő vizsga előtt álló nyolcadik osztályos diákok, sem az érettségi előtt álló tizenkettedik osztályosok esetében.

korábban írtuk

A pedagógusok társadalmi megbecsülésének javításáról fogadtak el szándéknyilatkozatot
A pedagógusok társadalmi megbecsülésének javításáról fogadtak el szándéknyilatkozatot

A kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtökön a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy ezzel rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére.

A tanügyi tárca vezetője ugyanakkor miniszteri rendeletet fogadott el arról, hogy

a tanév végi lezáráshoz két jegy is elegendő, továbbá az osztályszintű lezárás elvégezhető anélkül is, hogy az adott tanintézmény pedagógustanácsa jóváhagyná a tanév végi beszámolóról szóló jelentést.

Lélektani nyomásgyakorlást tapasztalnak

„A nyomásgyakorlás zajlik – beismerve vagy nem beismerve –, ma üzenték, hogy aki befejezi a sztrájkot, az megkapja a fizetését a sztrájknapokra is. Vagy az, hogy ha nem zárják le a diákokat, akkor ők kimaradnak a vizsgákról” – említett néhány példát a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke, Molnár Zoltán az utóbbi idők tapasztalatai alapján. Elmondta, lélektani nyomásgyakorlást is tapasztalnak a tiltakozó pedagógusok:

a lelkiismeretükre próbálnak hatni, azt sugallják számukra, hogy miattuk nem fognak tudni vizsgázni a diákok.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Érdekes, hogy arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem zárnak le, elhangzott a tanfelügyelőségen, hogy az a gyermek majd ősszel megy vizsgázni, mert nem változtatják meg a vizsganaptárt. Ez egy aberráció, ilyet nem lehet megtenni. Meg kell találják erre a megoldást, meg kell változtassák a szabályokat, hiszen nem a sztrájkoló tanár szervezi a vizsgákat, hanem a minisztérium. Ez mind nyomásgyakorlás” – hangsúlyozta, megjegyezve azt is, hogy az ilyen jellegű üzeneteket mindig szóban kapják, sosem írásban. Olyan próbálkozás is volt – folytatta –, hogy

egy napra, a diákok tanulmányi lezárása idejére lépjenek ki a sztrájkból a tiltakozók, aminek nyilván az lett volna az eredménye, hogy fel lehetett volna függeszteni a sztrájkot, mert a részvétel 50 százalék alá csökkent volna.

Félnek az újabb csapdától

A memorandumot illetően Molnár Zoltán elmondta, hogy a kezdő tanárok béremelésének mértékére vonatkozó résszel elégedettek, azzal viszont nem, hogy a növelés szakaszosan történjen.

Idézet
Amivel nem vagyunk elégedettek az, hogy miként alkalmaznák ezt. A kormány három év alatt szeretné ezt végrehajtani. Ez azt jelentené, hogy úgy járnánk vele, mint a 153-as törvénnyel – vagyis a korábbi bértörvénnyel –, hogy voltak évek, amikor teljesen elhalasztották az alkalmazását”

– fogalmazott. Tisztában vannak azzal, hogy a memorandum nem jelent túl sok garanciát, de egy sürgősségi kormányrendelet vagy más jogszabály sem jelentene sokkal többet, hiszen ebben az országban a törvényeket sem tartják be – fűzte hozzá kérdésünkre.

A sztrájk eddigi eredményei

A harmadik hete tartó, munkabeszüntetéssel járó tiltakozással a szakszervezet mindeddig azt érte el, hogy a nem didaktikai személyzet június elsejétől megkapja a 2017/153-as törvény által garantált, ám évekig elmaradt béremelés utolsó részletét. Történt ugyanakkor néhány módosítás a kollektív munkaszerződésben, ami a munkakörülmények javulását eredményezi, illetve a szabadnapokat, szabadságokat érinti.

A közoktatási rendszerben dolgozók a nyári hónapokban ételjegyeket sem kapnak, miközben a törvény értelmében állandó pótlékként akkor is meg kellene kapják, ám ezeket a költségeket 2018 óta nem számítják bele a bérköltségekbe.

A tiltakozással sikerült elérniük, hogy ezt is megkapják – sorolta Molnár Zoltán arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mindeddig mit sikerült elérniük a tiltakozó tanügyi alkalmazottaknak.

korábban írtuk

Nem nagyon bíznak a pedagógus-szakszervezetek a béremelésről elfogadott kormányzati szándéknyilatkozatban
Nem nagyon bíznak a pedagógus-szakszervezetek a béremelésről elfogadott kormányzati szándéknyilatkozatban

Nem fogadta kitörő lelkesedéssel Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a kormány által csütörtökön elfogadott szándéknyilatkozatot, amely értelmében a kabinet vállalja, hogy a bértörvény értelmében növeli a pedagógusok béreit.

A szakszervezet képviselőjétől megkérdeztük azt is, mi kellene ahhoz, hogy befejeződjön az általános sztrájk. Erre nem tud pontos választ adni, hiszen mindenről konzultálni kell a szakszervezeti tagokkal, de

az biztos, hogy a sztrájkot nehezebb „lecsitítani”, mint megelőzni

– válaszolta, megjegyezve, hogy okosabb döntés lett volna a kormány részéről még a sztrájk kitörése előtt megtenni a mostani ígéreteket.

A szakszervezet Maros megyei szervezete csütörtökön is konzultált a tagokkal a sztrájk folytatásáról, és a kora délutáni beérkezett válaszok alapján mindenki folytatná a tiltakozást.

A szakszervezeti tagok mintegy 74-75 százaléka sztrájkol Maros megyében, és a pénteki, bukaresti tiltakozó felvonulásra is indítanak küldöttséget, egy autóbusznyian indulnak hajnalban a fővárosba

– tudtuk meg Molnár Zoltántól.

„Nagyon keveset értünk el”

Hargita megyéből szintén egy autóbusznyi szakszervezeti tag csatlakozik pénteki a bukaresti megmozduláshoz – tudtuk meg Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Hargita megyei, területi vezetőjétől. Mint mondta,

a szakszervezeti tagok körében – az alcsíki, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi és gyergyószentmiklósi térségben – még mindig 70 százalék fölött van a sztrájkolók aránya.

Ezt fontos tudni, fűzte hozzá, ugyanis a tanfelügyelőségi statisztikák ennél kisebb számokról szólnak, ugyanis ott az összes tanügyi alkalmazottat veszik alapul a számításnál, noha az számít, hogy a szakszervezeti tagok körében mekkora a sztrájkolók aránya. Kocs Ilona is panaszkodott a nyomásgyakorlásra, mondván, „az ijesztegetés olyan fokon van, hogy megáll az ész”. „Nagyon keveset értünk el, nem is akarom felsorolni. Nem igaz, hogy nem értünk el semmit, de ennél többet remélünk a pénteki tüntetéstől.

Idézet
Ahogy én látom, országos szinten az emberek zöme folytatni akarja a sztrájkot”

– fogalmazott.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A szakszervezet másik képviselőjéhez, Póra Fülöphöz tartozó Hargita megyei térségben a napközik kiléptek a sztrájkból, illetve több iskola is.

A mintegy ezer szakszervezeti tag közül a kezdetben több mint 600-an sztrájkoltak, mostanra 270-en maradtak.

Onnan küldöttség sem indul a bukaresti tiltakozásra, ugyanis a távolabbi zónákból, például a Gyimesekből nehéz lenne beérni a megyeközpontba a hajnali indulásra, de ő maga megy a tiltakozó felvonulásra – mondta Póra Fülöp.

„Nem akarnak érkezni a válaszok”

Idézet
Miután a memorandum megszületett, a politikai állásfoglalás a két pártvezér részéről megtörtént, muszáj volt feltenni a kérdést az embereknek, hogy vállalják-e további munkabeszüntetést, ami már lassan egy egész havi bérkiesést fog jelenteni, tehát elvész egy havi fizetés, ami nem játék”

– kezdett bele megkeresésünkre a helyzet vázolásába Nagy Gábor, a FSLI Kovászna megyei vezetője. Mint mondta, „nem akarnak érkezni a válaszok” a kérdésre,

három nagyobb iskolából pedig azt közölték, hogy csak a pénteki bukaresti tüntetés után döntenek a sztrájk jövő heti folytatásáról.

Kovászna megyéből autóbuszos küldöttség nem indul a bukaresti megmozdulásra, de ő maga és a szakszervezet megyei vezetősége részt vesz a tiltakozó felvonuláson – mondta Nagy Gábor.

Kérdésünkre azt is közölte, hogy jelenleg a szakszervezeti tagoknak több mint a 80 százaléka sztrájkol Kovászna megyében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék

Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt
2026. január 13., kedd

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma
2026. január 13., kedd

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető

A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető
2026. január 13., kedd

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek

Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek
2026. január 13., kedd

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba
2026. január 13., kedd

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére

Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére
2026. január 13., kedd

Újabb egymilliárd euró érkezhet január végéig a mezőgazdaság számára

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.

Újabb egymilliárd euró érkezhet január végéig a mezőgazdaság számára
Hirdetés