
Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum
Fotó: FSLI/Facebook
Kevésnek bizonyult a kormány által csütörtökön elfogadott, tanügyi béremelésekre vonatkozó memorandum, folytatódik az általános sztrájk az oktatásban. Pénteken nagy tömegtüntetést tartanak Bukarestben a tanügyi szakszervezetek. Az oktatási minisztérium elhalasztja az érettségi hétfői kezdését, illetve csökkenti a tanév végi lezárásokhoz szükséges jegyek számát, a szakszervezeti képviselők nyomásgyakorlásra, lélektani zsarolásra panaszkodnak.
2023. június 08., 21:022023. június 08., 21:02
2023. június 09., 11:142023. június 09., 11:14
Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány azt a memorandumot, amely arról szól, hogy a készülő bértörvényben biztosítják az országos bruttó átlagbérnek megfelelő fizetést a kezdő pedagógusok számára, és ugyan ez volt a tanügyi szakszervezetek egyik fő követelése, az általános sztrájk mégis folytatódik az oktatási rendszerben. Ennek egyik oka az, hogy
Ezt a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) alelnöke nyilatkozott is erről a központi sajtónak a hét közepén.
Az, hogy a memorandum elfogadása nem lesz elegendő a sztrájk beszüntetéséhez csütörtökön délelőtt abból is kiderült, hogy
És hogy a memorandum kevésnek bizonyult, a bizalmatlansággal is magyarázható. Az FSLI elnöke egy televíziós nyilatkozatban el is mondta csütörtökön, hogy
A memorandum ugyanis lényegében csak egy ígéretet jelent, nem hasonlítható egy jogszabályhoz a jogi erejét tekintve. A memorandumot a Hivatalos Közlönyben sem kell leközölni, noha ezúttal a kormány ott is megjelenteti a dokumentumot, egyfajta garanciaként. A memorandum azonban nem kerülhet a Hivatalos Közlöny első részébe, a jogszabályok közé.

Június 13-ig meghosszabbította az oktatási minisztérium az érettségire és a nyolcadikosok képességvizsgáira való beiratkozás határidejét, az érettségizők kompetenciavizsgáit pedig június 14-23. között tartják.
Ugyanakkor – amint arról az Alkotmánybíróság korábbi elnöke nyilatkozott B1 hírtelevíziónak –
Ligia Deca oktatási miniszter a csütörtöki kormányülést követően bejelentette, hogy a diákok tanév végi lezárásának a pénteki határidejét a cikluszáró – azaz például az érettségi előtt álló – évfolyamok tanulói esetében június 13-ig, azaz jövő keddig meghosszabbították. Ennek megfelelően
Az írásbeli vizsgák menetrendje egyelőre nem változik sem a képességfelmérő vizsga előtt álló nyolcadik osztályos diákok, sem az érettségi előtt álló tizenkettedik osztályosok esetében.

A kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtökön a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy ezzel rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére.
A tanügyi tárca vezetője ugyanakkor miniszteri rendeletet fogadott el arról, hogy
„A nyomásgyakorlás zajlik – beismerve vagy nem beismerve –, ma üzenték, hogy aki befejezi a sztrájkot, az megkapja a fizetését a sztrájknapokra is. Vagy az, hogy ha nem zárják le a diákokat, akkor ők kimaradnak a vizsgákról” – említett néhány példát a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke, Molnár Zoltán az utóbbi idők tapasztalatai alapján. Elmondta, lélektani nyomásgyakorlást is tapasztalnak a tiltakozó pedagógusok:
Fotó: Haáz Vince
„Érdekes, hogy arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem zárnak le, elhangzott a tanfelügyelőségen, hogy az a gyermek majd ősszel megy vizsgázni, mert nem változtatják meg a vizsganaptárt. Ez egy aberráció, ilyet nem lehet megtenni. Meg kell találják erre a megoldást, meg kell változtassák a szabályokat, hiszen nem a sztrájkoló tanár szervezi a vizsgákat, hanem a minisztérium. Ez mind nyomásgyakorlás” – hangsúlyozta, megjegyezve azt is, hogy az ilyen jellegű üzeneteket mindig szóban kapják, sosem írásban. Olyan próbálkozás is volt – folytatta –, hogy
A memorandumot illetően Molnár Zoltán elmondta, hogy a kezdő tanárok béremelésének mértékére vonatkozó résszel elégedettek, azzal viszont nem, hogy a növelés szakaszosan történjen.
– fogalmazott. Tisztában vannak azzal, hogy a memorandum nem jelent túl sok garanciát, de egy sürgősségi kormányrendelet vagy más jogszabály sem jelentene sokkal többet, hiszen ebben az országban a törvényeket sem tartják be – fűzte hozzá kérdésünkre.
A harmadik hete tartó, munkabeszüntetéssel járó tiltakozással a szakszervezet mindeddig azt érte el, hogy a nem didaktikai személyzet június elsejétől megkapja a 2017/153-as törvény által garantált, ám évekig elmaradt béremelés utolsó részletét. Történt ugyanakkor néhány módosítás a kollektív munkaszerződésben, ami a munkakörülmények javulását eredményezi, illetve a szabadnapokat, szabadságokat érinti.
A tiltakozással sikerült elérniük, hogy ezt is megkapják – sorolta Molnár Zoltán arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mindeddig mit sikerült elérniük a tiltakozó tanügyi alkalmazottaknak.

Nem fogadta kitörő lelkesedéssel Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a kormány által csütörtökön elfogadott szándéknyilatkozatot, amely értelmében a kabinet vállalja, hogy a bértörvény értelmében növeli a pedagógusok béreit.
A szakszervezet képviselőjétől megkérdeztük azt is, mi kellene ahhoz, hogy befejeződjön az általános sztrájk. Erre nem tud pontos választ adni, hiszen mindenről konzultálni kell a szakszervezeti tagokkal, de
– válaszolta, megjegyezve, hogy okosabb döntés lett volna a kormány részéről még a sztrájk kitörése előtt megtenni a mostani ígéreteket.
A szakszervezet Maros megyei szervezete csütörtökön is konzultált a tagokkal a sztrájk folytatásáról, és a kora délutáni beérkezett válaszok alapján mindenki folytatná a tiltakozást.
– tudtuk meg Molnár Zoltántól.
Hargita megyéből szintén egy autóbusznyi szakszervezeti tag csatlakozik pénteki a bukaresti megmozduláshoz – tudtuk meg Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Hargita megyei, területi vezetőjétől. Mint mondta,
Ezt fontos tudni, fűzte hozzá, ugyanis a tanfelügyelőségi statisztikák ennél kisebb számokról szólnak, ugyanis ott az összes tanügyi alkalmazottat veszik alapul a számításnál, noha az számít, hogy a szakszervezeti tagok körében mekkora a sztrájkolók aránya. Kocs Ilona is panaszkodott a nyomásgyakorlásra, mondván, „az ijesztegetés olyan fokon van, hogy megáll az ész”. „Nagyon keveset értünk el, nem is akarom felsorolni. Nem igaz, hogy nem értünk el semmit, de ennél többet remélünk a pénteki tüntetéstől.
– fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
A szakszervezet másik képviselőjéhez, Póra Fülöphöz tartozó Hargita megyei térségben a napközik kiléptek a sztrájkból, illetve több iskola is.
Onnan küldöttség sem indul a bukaresti tiltakozásra, ugyanis a távolabbi zónákból, például a Gyimesekből nehéz lenne beérni a megyeközpontba a hajnali indulásra, de ő maga megy a tiltakozó felvonulásra – mondta Póra Fülöp.
– kezdett bele megkeresésünkre a helyzet vázolásába Nagy Gábor, a FSLI Kovászna megyei vezetője. Mint mondta, „nem akarnak érkezni a válaszok” a kérdésre,
Kovászna megyéből autóbuszos küldöttség nem indul a bukaresti megmozdulásra, de ő maga és a szakszervezet megyei vezetősége részt vesz a tiltakozó felvonuláson – mondta Nagy Gábor.
Kérdésünkre azt is közölte, hogy jelenleg a szakszervezeti tagoknak több mint a 80 százaléka sztrájkol Kovászna megyében.
Már mintegy egymillió eurós összegre nyújtottak be támogatásigénylést a Hargita megyei állattartók abban az új programban, amelyben szarvasmarhatartóknak biztosít támogatást az APIA.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
A Vészhelyzet Pittsburghben és a Widow’s Bay nyerte a fő sorozatkategóriákat a 78. Emmy-díjátadón Los Angelesben. Az est egyik nagy nyertese Matthew Rhys volt, aki két különböző alakításáért is főszereplői díjat kapott.
szóljon hozzá!