Elhalasztják az érettségi kezdetét az általános sztrájk miatt

Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum •  Fotó: FSLI/Facebook

Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum

Fotó: FSLI/Facebook

Kevésnek bizonyult a kormány által csütörtökön elfogadott, tanügyi béremelésekre vonatkozó memorandum, folytatódik az általános sztrájk az oktatásban. Pénteken nagy tömegtüntetést tartanak Bukarestben a tanügyi szakszervezetek. Az oktatási minisztérium elhalasztja az érettségi hétfői kezdését, illetve csökkenti a tanév végi lezárásokhoz szükséges jegyek számát, a szakszervezeti képviselők nyomásgyakorlásra, lélektani zsarolásra panaszkodnak.

Széchely István

2023. június 08., 21:022023. június 08., 21:02

2023. június 09., 11:142023. június 09., 11:14

Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány azt a memorandumot, amely arról szól, hogy a készülő bértörvényben biztosítják az országos bruttó átlagbérnek megfelelő fizetést a kezdő pedagógusok számára, és ugyan ez volt a tanügyi szakszervezetek egyik fő követelése, az általános sztrájk mégis folytatódik az oktatási rendszerben. Ennek egyik oka az, hogy

a kormány szakaszosan, 2026-ig hajtaná végre a béremelést.

Ezt a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) alelnöke nyilatkozott is erről a központi sajtónak a hét közepén.

Az, hogy a memorandum elfogadása nem lesz elegendő a sztrájk beszüntetéséhez csütörtökön délelőtt abból is kiderült, hogy

a FSLI bejelentette, nem hagynak fel a tiltakozásokkal, és pénteken délelőtt 11 órára 20 ezer tanügyi alkalmazottat várnak szerte az országból a Bukarestben kezdődő tiltakozó felvonulásra.

És hogy a memorandum kevésnek bizonyult, a bizalmatlansággal is magyarázható. Az FSLI elnöke egy televíziós nyilatkozatban el is mondta csütörtökön, hogy

„jogi szempontból nem jelent túl sok garanciát” számukra a memorandum.

A memorandum ugyanis lényegében csak egy ígéretet jelent, nem hasonlítható egy jogszabályhoz a jogi erejét tekintve. A memorandumot a Hivatalos Közlönyben sem kell leközölni, noha ezúttal a kormány ott is megjelenteti a dokumentumot, egyfajta garanciaként. A memorandum azonban nem kerülhet a Hivatalos Közlöny első részébe, a jogszabályok közé.

korábban írtuk

Meghosszabbították az iratkozást az érettségire és a képességvizsgára, módosul a kompetenciavizsgák időpontja
Meghosszabbították az iratkozást az érettségire és a képességvizsgára, módosul a kompetenciavizsgák időpontja

Június 13-ig meghosszabbította az oktatási minisztérium az érettségire és a nyolcadikosok képességvizsgáira való beiratkozás határidejét, az érettségizők kompetenciavizsgáit pedig június 14-23. között tartják.

Ugyanakkor – amint arról az Alkotmánybíróság korábbi elnöke nyilatkozott B1 hírtelevíziónak –

a memorandum értelmében a tanárok még csak be sem perelhetik a kormányt, ha az nem teljesíti a kötelezettségeit.

Elhalasztják az érettségi kezdetét

Ligia Deca oktatási miniszter a csütörtöki kormányülést követően bejelentette, hogy a diákok tanév végi lezárásának a pénteki határidejét a cikluszáró – azaz például az érettségi előtt álló – évfolyamok tanulói esetében június 13-ig, azaz jövő keddig meghosszabbították. Ennek megfelelően

az érettségi kompetenciavizsgáinak a kezdete is csúszik két napot, így azok június 14. és 23. között zajlanak majd, ha addig véget ér az általános sztrájk.

Az írásbeli vizsgák menetrendje egyelőre nem változik sem a képességfelmérő vizsga előtt álló nyolcadik osztályos diákok, sem az érettségi előtt álló tizenkettedik osztályosok esetében.

korábban írtuk

A pedagógusok társadalmi megbecsülésének javításáról fogadtak el szándéknyilatkozatot
A pedagógusok társadalmi megbecsülésének javításáról fogadtak el szándéknyilatkozatot

A kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtökön a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy ezzel rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére.

A tanügyi tárca vezetője ugyanakkor miniszteri rendeletet fogadott el arról, hogy

a tanév végi lezáráshoz két jegy is elegendő, továbbá az osztályszintű lezárás elvégezhető anélkül is, hogy az adott tanintézmény pedagógustanácsa jóváhagyná a tanév végi beszámolóról szóló jelentést.

Lélektani nyomásgyakorlást tapasztalnak

„A nyomásgyakorlás zajlik – beismerve vagy nem beismerve –, ma üzenték, hogy aki befejezi a sztrájkot, az megkapja a fizetését a sztrájknapokra is. Vagy az, hogy ha nem zárják le a diákokat, akkor ők kimaradnak a vizsgákról” – említett néhány példát a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke, Molnár Zoltán az utóbbi idők tapasztalatai alapján. Elmondta, lélektani nyomásgyakorlást is tapasztalnak a tiltakozó pedagógusok:

a lelkiismeretükre próbálnak hatni, azt sugallják számukra, hogy miattuk nem fognak tudni vizsgázni a diákok.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Érdekes, hogy arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem zárnak le, elhangzott a tanfelügyelőségen, hogy az a gyermek majd ősszel megy vizsgázni, mert nem változtatják meg a vizsganaptárt. Ez egy aberráció, ilyet nem lehet megtenni. Meg kell találják erre a megoldást, meg kell változtassák a szabályokat, hiszen nem a sztrájkoló tanár szervezi a vizsgákat, hanem a minisztérium. Ez mind nyomásgyakorlás” – hangsúlyozta, megjegyezve azt is, hogy az ilyen jellegű üzeneteket mindig szóban kapják, sosem írásban. Olyan próbálkozás is volt – folytatta –, hogy

egy napra, a diákok tanulmányi lezárása idejére lépjenek ki a sztrájkból a tiltakozók, aminek nyilván az lett volna az eredménye, hogy fel lehetett volna függeszteni a sztrájkot, mert a részvétel 50 százalék alá csökkent volna.

Félnek az újabb csapdától

A memorandumot illetően Molnár Zoltán elmondta, hogy a kezdő tanárok béremelésének mértékére vonatkozó résszel elégedettek, azzal viszont nem, hogy a növelés szakaszosan történjen.

Idézet
Amivel nem vagyunk elégedettek az, hogy miként alkalmaznák ezt. A kormány három év alatt szeretné ezt végrehajtani. Ez azt jelentené, hogy úgy járnánk vele, mint a 153-as törvénnyel – vagyis a korábbi bértörvénnyel –, hogy voltak évek, amikor teljesen elhalasztották az alkalmazását”

– fogalmazott. Tisztában vannak azzal, hogy a memorandum nem jelent túl sok garanciát, de egy sürgősségi kormányrendelet vagy más jogszabály sem jelentene sokkal többet, hiszen ebben az országban a törvényeket sem tartják be – fűzte hozzá kérdésünkre.

A sztrájk eddigi eredményei

A harmadik hete tartó, munkabeszüntetéssel járó tiltakozással a szakszervezet mindeddig azt érte el, hogy a nem didaktikai személyzet június elsejétől megkapja a 2017/153-as törvény által garantált, ám évekig elmaradt béremelés utolsó részletét. Történt ugyanakkor néhány módosítás a kollektív munkaszerződésben, ami a munkakörülmények javulását eredményezi, illetve a szabadnapokat, szabadságokat érinti.

A közoktatási rendszerben dolgozók a nyári hónapokban ételjegyeket sem kapnak, miközben a törvény értelmében állandó pótlékként akkor is meg kellene kapják, ám ezeket a költségeket 2018 óta nem számítják bele a bérköltségekbe.

A tiltakozással sikerült elérniük, hogy ezt is megkapják – sorolta Molnár Zoltán arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mindeddig mit sikerült elérniük a tiltakozó tanügyi alkalmazottaknak.

korábban írtuk

Nem nagyon bíznak a pedagógus-szakszervezetek a béremelésről elfogadott kormányzati szándéknyilatkozatban
Nem nagyon bíznak a pedagógus-szakszervezetek a béremelésről elfogadott kormányzati szándéknyilatkozatban

Nem fogadta kitörő lelkesedéssel Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a kormány által csütörtökön elfogadott szándéknyilatkozatot, amely értelmében a kabinet vállalja, hogy a bértörvény értelmében növeli a pedagógusok béreit.

A szakszervezet képviselőjétől megkérdeztük azt is, mi kellene ahhoz, hogy befejeződjön az általános sztrájk. Erre nem tud pontos választ adni, hiszen mindenről konzultálni kell a szakszervezeti tagokkal, de

az biztos, hogy a sztrájkot nehezebb „lecsitítani”, mint megelőzni

– válaszolta, megjegyezve, hogy okosabb döntés lett volna a kormány részéről még a sztrájk kitörése előtt megtenni a mostani ígéreteket.

A szakszervezet Maros megyei szervezete csütörtökön is konzultált a tagokkal a sztrájk folytatásáról, és a kora délutáni beérkezett válaszok alapján mindenki folytatná a tiltakozást.

A szakszervezeti tagok mintegy 74-75 százaléka sztrájkol Maros megyében, és a pénteki, bukaresti tiltakozó felvonulásra is indítanak küldöttséget, egy autóbusznyian indulnak hajnalban a fővárosba

– tudtuk meg Molnár Zoltántól.

„Nagyon keveset értünk el”

Hargita megyéből szintén egy autóbusznyi szakszervezeti tag csatlakozik pénteki a bukaresti megmozduláshoz – tudtuk meg Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Hargita megyei, területi vezetőjétől. Mint mondta,

a szakszervezeti tagok körében – az alcsíki, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi és gyergyószentmiklósi térségben – még mindig 70 százalék fölött van a sztrájkolók aránya.

Ezt fontos tudni, fűzte hozzá, ugyanis a tanfelügyelőségi statisztikák ennél kisebb számokról szólnak, ugyanis ott az összes tanügyi alkalmazottat veszik alapul a számításnál, noha az számít, hogy a szakszervezeti tagok körében mekkora a sztrájkolók aránya. Kocs Ilona is panaszkodott a nyomásgyakorlásra, mondván, „az ijesztegetés olyan fokon van, hogy megáll az ész”. „Nagyon keveset értünk el, nem is akarom felsorolni. Nem igaz, hogy nem értünk el semmit, de ennél többet remélünk a pénteki tüntetéstől.

Idézet
Ahogy én látom, országos szinten az emberek zöme folytatni akarja a sztrájkot”

– fogalmazott.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A szakszervezet másik képviselőjéhez, Póra Fülöphöz tartozó Hargita megyei térségben a napközik kiléptek a sztrájkból, illetve több iskola is.

A mintegy ezer szakszervezeti tag közül a kezdetben több mint 600-an sztrájkoltak, mostanra 270-en maradtak.

Onnan küldöttség sem indul a bukaresti tiltakozásra, ugyanis a távolabbi zónákból, például a Gyimesekből nehéz lenne beérni a megyeközpontba a hajnali indulásra, de ő maga megy a tiltakozó felvonulásra – mondta Póra Fülöp.

„Nem akarnak érkezni a válaszok”

Idézet
Miután a memorandum megszületett, a politikai állásfoglalás a két pártvezér részéről megtörtént, muszáj volt feltenni a kérdést az embereknek, hogy vállalják-e további munkabeszüntetést, ami már lassan egy egész havi bérkiesést fog jelenteni, tehát elvész egy havi fizetés, ami nem játék”

– kezdett bele megkeresésünkre a helyzet vázolásába Nagy Gábor, a FSLI Kovászna megyei vezetője. Mint mondta, „nem akarnak érkezni a válaszok” a kérdésre,

három nagyobb iskolából pedig azt közölték, hogy csak a pénteki bukaresti tüntetés után döntenek a sztrájk jövő heti folytatásáról.

Kovászna megyéből autóbuszos küldöttség nem indul a bukaresti megmozdulásra, de ő maga és a szakszervezet megyei vezetősége részt vesz a tiltakozó felvonuláson – mondta Nagy Gábor.

Kérdésünkre azt is közölte, hogy jelenleg a szakszervezeti tagoknak több mint a 80 százaléka sztrájkol Kovászna megyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Textilhulladék-gyűjtőket helyeztek ki Csíkszeredában

Két textilhulladék-gyűjtő konténert helyeztek ki Csíkszeredában a közelmúltban – olvasható Bors Béla alpolgármester bejegyzésében.

Textilhulladék-gyűjtőket helyeztek ki Csíkszeredában
2025. július 14., hétfő

Nicușor Dan: a deficitcsökkentő intézkedések ideglenesek

Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy ideglenesek a kormány deficitcsökkentő intézkedései.

Nicușor Dan: a deficitcsökkentő intézkedések ideglenesek
2025. július 14., hétfő

Hétfőn szavaz a parlament az AUR bizalmatlansági indítványáról

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus hétfőn 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.

Hétfőn szavaz a parlament az AUR bizalmatlansági indítványáról
2025. július 14., hétfő

Filmvetítés miatt parkolási korlátozás lesz Szentegyházán

Szabadtéri filmvetítés helyszíne lesz a szentegyházi Eminescu utcai parkoló, arra kérik az autósokat, hogy kedden reggeltől ne parkoljanak ott.

Filmvetítés miatt parkolási korlátozás lesz Szentegyházán
2025. július 14., hétfő

Kezdődik a beiratkozás az őszi pótérettségire

Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn kezdődik és július 21-én ér véget a beiratkozás az őszi pótérettségire.

Kezdődik a beiratkozás az őszi pótérettségire
2025. július 14., hétfő

Lemondhatnak az idei de minimis támogatásról a burgonya- és fokhagymatermesztők

A két programra ugyan előirányzott egy 75 millió lejes támogatási keretet a mezőgazdasági minisztérium, és még áprilisban közvitára is bocsátotta a tervezetet, a napokban mégis arról döntöttek, hogy a programot átütemezik jövő év elejére.

Lemondhatnak az idei de minimis támogatásról a burgonya- és fokhagymatermesztők
2025. július 13., vasárnap

Nicușor Dan: Románia támogatja az EB és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatását

Románia támogatja az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen erőfeszítéseit az Egyesült Államokkal való tárgyalás folytatására – jelentette ki vasárnap Nicușor Dan elnök.

Nicușor Dan: Románia támogatja az EB és az Egyesült Államok közötti tárgyalások folytatását
2025. július 13., vasárnap

Az új Superman egyáltalán nem az a film, amilyenre előzetesen számítottunk, de pont emiatt működik

Nem kell megijedni, az új Superman-film nem rossz. Csak nem olyan, mint amihez eddig hozzászoktunk. Kritika.

Az új Superman egyáltalán nem az a film, amilyenre előzetesen számítottunk, de pont emiatt működik
2025. július 13., vasárnap

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
2025. július 13., vasárnap

Letette a hivatali esküt a három új alkotmánybíró

Letette a hivatali esküt vasárnap reggel az alkotmánybíróság három új bírája, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Drago

Letette a hivatali esküt a három új alkotmánybíró