Hirdetés
Hirdetés

Elhalasztják az érettségi kezdetét az általános sztrájk miatt

Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum •  Fotó: FSLI/Facebook

Nem hagyják abba tiltakozást a tanügyi alkalmazottak, kevésnek bizonyult a kormány által a béremelésről csütörtökön elfogadott memorandum

Fotó: FSLI/Facebook

Kevésnek bizonyult a kormány által csütörtökön elfogadott, tanügyi béremelésekre vonatkozó memorandum, folytatódik az általános sztrájk az oktatásban. Pénteken nagy tömegtüntetést tartanak Bukarestben a tanügyi szakszervezetek. Az oktatási minisztérium elhalasztja az érettségi hétfői kezdését, illetve csökkenti a tanév végi lezárásokhoz szükséges jegyek számát, a szakszervezeti képviselők nyomásgyakorlásra, lélektani zsarolásra panaszkodnak.

Széchely István

2023. június 08., 21:022023. június 08., 21:02

2023. június 09., 11:142023. június 09., 11:14

Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány azt a memorandumot, amely arról szól, hogy a készülő bértörvényben biztosítják az országos bruttó átlagbérnek megfelelő fizetést a kezdő pedagógusok számára, és ugyan ez volt a tanügyi szakszervezetek egyik fő követelése, az általános sztrájk mégis folytatódik az oktatási rendszerben. Ennek egyik oka az, hogy

a kormány szakaszosan, 2026-ig hajtaná végre a béremelést.

Ezt a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) alelnöke nyilatkozott is erről a központi sajtónak a hét közepén.

Hirdetés

Az, hogy a memorandum elfogadása nem lesz elegendő a sztrájk beszüntetéséhez csütörtökön délelőtt abból is kiderült, hogy

a FSLI bejelentette, nem hagynak fel a tiltakozásokkal, és pénteken délelőtt 11 órára 20 ezer tanügyi alkalmazottat várnak szerte az országból a Bukarestben kezdődő tiltakozó felvonulásra.

És hogy a memorandum kevésnek bizonyult, a bizalmatlansággal is magyarázható. Az FSLI elnöke egy televíziós nyilatkozatban el is mondta csütörtökön, hogy

„jogi szempontból nem jelent túl sok garanciát” számukra a memorandum.

A memorandum ugyanis lényegében csak egy ígéretet jelent, nem hasonlítható egy jogszabályhoz a jogi erejét tekintve. A memorandumot a Hivatalos Közlönyben sem kell leközölni, noha ezúttal a kormány ott is megjelenteti a dokumentumot, egyfajta garanciaként. A memorandum azonban nem kerülhet a Hivatalos Közlöny első részébe, a jogszabályok közé.

korábban írtuk

Meghosszabbították az iratkozást az érettségire és a képességvizsgára, módosul a kompetenciavizsgák időpontja
Meghosszabbították az iratkozást az érettségire és a képességvizsgára, módosul a kompetenciavizsgák időpontja

Június 13-ig meghosszabbította az oktatási minisztérium az érettségire és a nyolcadikosok képességvizsgáira való beiratkozás határidejét, az érettségizők kompetenciavizsgáit pedig június 14-23. között tartják.

Ugyanakkor – amint arról az Alkotmánybíróság korábbi elnöke nyilatkozott B1 hírtelevíziónak –

a memorandum értelmében a tanárok még csak be sem perelhetik a kormányt, ha az nem teljesíti a kötelezettségeit.

Elhalasztják az érettségi kezdetét

Ligia Deca oktatási miniszter a csütörtöki kormányülést követően bejelentette, hogy a diákok tanév végi lezárásának a pénteki határidejét a cikluszáró – azaz például az érettségi előtt álló – évfolyamok tanulói esetében június 13-ig, azaz jövő keddig meghosszabbították. Ennek megfelelően

az érettségi kompetenciavizsgáinak a kezdete is csúszik két napot, így azok június 14. és 23. között zajlanak majd, ha addig véget ér az általános sztrájk.

Az írásbeli vizsgák menetrendje egyelőre nem változik sem a képességfelmérő vizsga előtt álló nyolcadik osztályos diákok, sem az érettségi előtt álló tizenkettedik osztályosok esetében.

korábban írtuk

A pedagógusok társadalmi megbecsülésének javításáról fogadtak el szándéknyilatkozatot
A pedagógusok társadalmi megbecsülésének javításáról fogadtak el szándéknyilatkozatot

A kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtökön a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy ezzel rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére.

A tanügyi tárca vezetője ugyanakkor miniszteri rendeletet fogadott el arról, hogy

a tanév végi lezáráshoz két jegy is elegendő, továbbá az osztályszintű lezárás elvégezhető anélkül is, hogy az adott tanintézmény pedagógustanácsa jóváhagyná a tanév végi beszámolóról szóló jelentést.

Lélektani nyomásgyakorlást tapasztalnak

„A nyomásgyakorlás zajlik – beismerve vagy nem beismerve –, ma üzenték, hogy aki befejezi a sztrájkot, az megkapja a fizetését a sztrájknapokra is. Vagy az, hogy ha nem zárják le a diákokat, akkor ők kimaradnak a vizsgákról” – említett néhány példát a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke, Molnár Zoltán az utóbbi idők tapasztalatai alapján. Elmondta, lélektani nyomásgyakorlást is tapasztalnak a tiltakozó pedagógusok:

a lelkiismeretükre próbálnak hatni, azt sugallják számukra, hogy miattuk nem fognak tudni vizsgázni a diákok.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Érdekes, hogy arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem zárnak le, elhangzott a tanfelügyelőségen, hogy az a gyermek majd ősszel megy vizsgázni, mert nem változtatják meg a vizsganaptárt. Ez egy aberráció, ilyet nem lehet megtenni. Meg kell találják erre a megoldást, meg kell változtassák a szabályokat, hiszen nem a sztrájkoló tanár szervezi a vizsgákat, hanem a minisztérium. Ez mind nyomásgyakorlás” – hangsúlyozta, megjegyezve azt is, hogy az ilyen jellegű üzeneteket mindig szóban kapják, sosem írásban. Olyan próbálkozás is volt – folytatta –, hogy

egy napra, a diákok tanulmányi lezárása idejére lépjenek ki a sztrájkból a tiltakozók, aminek nyilván az lett volna az eredménye, hogy fel lehetett volna függeszteni a sztrájkot, mert a részvétel 50 százalék alá csökkent volna.

Félnek az újabb csapdától

A memorandumot illetően Molnár Zoltán elmondta, hogy a kezdő tanárok béremelésének mértékére vonatkozó résszel elégedettek, azzal viszont nem, hogy a növelés szakaszosan történjen.

Idézet
Amivel nem vagyunk elégedettek az, hogy miként alkalmaznák ezt. A kormány három év alatt szeretné ezt végrehajtani. Ez azt jelentené, hogy úgy járnánk vele, mint a 153-as törvénnyel – vagyis a korábbi bértörvénnyel –, hogy voltak évek, amikor teljesen elhalasztották az alkalmazását”

– fogalmazott. Tisztában vannak azzal, hogy a memorandum nem jelent túl sok garanciát, de egy sürgősségi kormányrendelet vagy más jogszabály sem jelentene sokkal többet, hiszen ebben az országban a törvényeket sem tartják be – fűzte hozzá kérdésünkre.

A sztrájk eddigi eredményei

A harmadik hete tartó, munkabeszüntetéssel járó tiltakozással a szakszervezet mindeddig azt érte el, hogy a nem didaktikai személyzet június elsejétől megkapja a 2017/153-as törvény által garantált, ám évekig elmaradt béremelés utolsó részletét. Történt ugyanakkor néhány módosítás a kollektív munkaszerződésben, ami a munkakörülmények javulását eredményezi, illetve a szabadnapokat, szabadságokat érinti.

A közoktatási rendszerben dolgozók a nyári hónapokban ételjegyeket sem kapnak, miközben a törvény értelmében állandó pótlékként akkor is meg kellene kapják, ám ezeket a költségeket 2018 óta nem számítják bele a bérköltségekbe.

A tiltakozással sikerült elérniük, hogy ezt is megkapják – sorolta Molnár Zoltán arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mindeddig mit sikerült elérniük a tiltakozó tanügyi alkalmazottaknak.

korábban írtuk

Nem nagyon bíznak a pedagógus-szakszervezetek a béremelésről elfogadott kormányzati szándéknyilatkozatban
Nem nagyon bíznak a pedagógus-szakszervezetek a béremelésről elfogadott kormányzati szándéknyilatkozatban

Nem fogadta kitörő lelkesedéssel Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke a kormány által csütörtökön elfogadott szándéknyilatkozatot, amely értelmében a kabinet vállalja, hogy a bértörvény értelmében növeli a pedagógusok béreit.

A szakszervezet képviselőjétől megkérdeztük azt is, mi kellene ahhoz, hogy befejeződjön az általános sztrájk. Erre nem tud pontos választ adni, hiszen mindenről konzultálni kell a szakszervezeti tagokkal, de

az biztos, hogy a sztrájkot nehezebb „lecsitítani”, mint megelőzni

– válaszolta, megjegyezve, hogy okosabb döntés lett volna a kormány részéről még a sztrájk kitörése előtt megtenni a mostani ígéreteket.

A szakszervezet Maros megyei szervezete csütörtökön is konzultált a tagokkal a sztrájk folytatásáról, és a kora délutáni beérkezett válaszok alapján mindenki folytatná a tiltakozást.

A szakszervezeti tagok mintegy 74-75 százaléka sztrájkol Maros megyében, és a pénteki, bukaresti tiltakozó felvonulásra is indítanak küldöttséget, egy autóbusznyian indulnak hajnalban a fővárosba

– tudtuk meg Molnár Zoltántól.

„Nagyon keveset értünk el”

Hargita megyéből szintén egy autóbusznyi szakszervezeti tag csatlakozik pénteki a bukaresti megmozduláshoz – tudtuk meg Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Hargita megyei, területi vezetőjétől. Mint mondta,

a szakszervezeti tagok körében – az alcsíki, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi és gyergyószentmiklósi térségben – még mindig 70 százalék fölött van a sztrájkolók aránya.

Ezt fontos tudni, fűzte hozzá, ugyanis a tanfelügyelőségi statisztikák ennél kisebb számokról szólnak, ugyanis ott az összes tanügyi alkalmazottat veszik alapul a számításnál, noha az számít, hogy a szakszervezeti tagok körében mekkora a sztrájkolók aránya. Kocs Ilona is panaszkodott a nyomásgyakorlásra, mondván, „az ijesztegetés olyan fokon van, hogy megáll az ész”. „Nagyon keveset értünk el, nem is akarom felsorolni. Nem igaz, hogy nem értünk el semmit, de ennél többet remélünk a pénteki tüntetéstől.

Idézet
Ahogy én látom, országos szinten az emberek zöme folytatni akarja a sztrájkot”

– fogalmazott.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A szakszervezet másik képviselőjéhez, Póra Fülöphöz tartozó Hargita megyei térségben a napközik kiléptek a sztrájkból, illetve több iskola is.

A mintegy ezer szakszervezeti tag közül a kezdetben több mint 600-an sztrájkoltak, mostanra 270-en maradtak.

Onnan küldöttség sem indul a bukaresti tiltakozásra, ugyanis a távolabbi zónákból, például a Gyimesekből nehéz lenne beérni a megyeközpontba a hajnali indulásra, de ő maga megy a tiltakozó felvonulásra – mondta Póra Fülöp.

„Nem akarnak érkezni a válaszok”

Idézet
Miután a memorandum megszületett, a politikai állásfoglalás a két pártvezér részéről megtörtént, muszáj volt feltenni a kérdést az embereknek, hogy vállalják-e további munkabeszüntetést, ami már lassan egy egész havi bérkiesést fog jelenteni, tehát elvész egy havi fizetés, ami nem játék”

– kezdett bele megkeresésünkre a helyzet vázolásába Nagy Gábor, a FSLI Kovászna megyei vezetője. Mint mondta, „nem akarnak érkezni a válaszok” a kérdésre,

három nagyobb iskolából pedig azt közölték, hogy csak a pénteki bukaresti tüntetés után döntenek a sztrájk jövő heti folytatásáról.

Kovászna megyéből autóbuszos küldöttség nem indul a bukaresti megmozdulásra, de ő maga és a szakszervezet megyei vezetősége részt vesz a tiltakozó felvonuláson – mondta Nagy Gábor.

Kérdésünkre azt is közölte, hogy jelenleg a szakszervezeti tagoknak több mint a 80 százaléka sztrájkol Kovászna megyében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 20., szombat

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat

A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat
Hirdetés
2025. december 20., szombat

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében

2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében
2025. december 20., szombat

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei

Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei
2025. december 20., szombat

Civilizációs küldetés a kereszténység védelme

A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.

Civilizációs küldetés a kereszténység védelme
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Bíró Barna Botond: nehéz év volt és nehéz év következik

A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.

Bíró Barna Botond: nehéz év volt és nehéz év következik
2025. december 19., péntek

Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz

Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz
2025. december 19., péntek

Öt nap alatt 7 millió lejnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem

Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.

Öt nap alatt 7 millió lejnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Közel 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok 2025-ben

Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).

Közel 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok 2025-ben
2025. december 19., péntek

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei
2025. december 19., péntek

Tűzoltók és sportolók teljesítményét díjazta Hargita megye tanácsa

Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.

Tűzoltók és sportolók teljesítményét díjazta Hargita megye tanácsa
Hirdetés