
Elkeserítő statisztikák. Jelentős kihívásokkal nézhet szembe idén a romániai magánszektor.
Fotó: Pixabay
2025 különösen nehéz évnek ígérkezik: a Deloitte legfrissebb, több mint 130 vállalat bevonásával végzett tanulmánya szerint a gazdasági környezet bizonytalansága miatt számos cég elbocsátásokat tervez.
2025. január 26., 18:012025. január 26., 18:01
A romániai magánszektor 2025-ben számos kihívással néz szembe: az elbocsátások, a bérek korlátozott növekedése és a beruházások csökkenése mind olyan tényezők, amelyek nagy hatással lehetnek a gazdaság egészére. A dolgozók és vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a stabilitás megőrzése és a gazdasági környezethez való alkalmazkodás – hívta fel a figyelmet a Deloitte elemzése alapján az Adevarul.ro portál.
Nem elég, hogy a felmérés szerint a pénzügyi igazgatók mindössze 26 százaléka tervezi csapata bővítését, a béremelések is jelentősen visszaeshetnek 2025-ben. Míg a korábbi években a vállalatok több mint 73 százaléka a tervezett béremelést, idén ez az arány mindössze 50 százaléka. A Nemzeti Stratégiai és Előrejelzési Bizottság adatai szerint a nettó átlagbér növekedése várhatóan 6 százalék lesz, de az inflációval korrigált reálbér-emelkedés mindössze 1,6 százalékot tesz ki.
Fotó: Pixabay
A tőkeberuházások terén is jelentős visszaesés figyelhető meg. A beruházások növekedését várók aránya 46 százalékról 34 százalékra csökkent, miközben a csökkenést prognosztizálók aránya 19 százalékról 33 százalékra emelkedett. Emellett
a megkérdezettek 87 százaléka szerint 2025 nem kedvez a nagyobb kockázatok vállalásának.
A szakértők szerint az euróövezet inflációs rátája 2025-ben elérheti a 3,1 százalékot, ami további áremelkedési hullámokat idézhet elő. Ez különösen megnehezítheti a romániai vállalatok és dolgozók számára a pénzügyi stabilitás megőrzését.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás