Együtt fejlődött a kántor a kórussal

A próbákat a fellépések előtt rendszeresítik, akkor hetente szólampróbákat és összpróbákat is tartanak. A közös munka rendszerint jó hangulatban telik, hiszen családtagok, szomszédok, rokonok énekelnek a karban. A létszám növelése is rendszerint úgy történik, hogy a tagok ajánlják, hívják az erre nyitottakat.

A kórus fellép az egyházi ünnepeken ‒ karácsony, húsvét, bérmálás ‒, a templom búcsúján, a kórustagok kortárstalálkozóját is szebbé teszik énekükkel, illetve rendszeres résztvevőik a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozónak. A gyakorlás mellett a próbákon megünneplik, megéneklik a névnaposokat, születésnaposokat, emellett pedig a kórustalálkozók után egy közös ebédet is tartanak, ahol a csapat megvitathatja élményeit, kikapcsolódhat ‒ részletezte a karvezető.

Munkájukat elsősorban a plébánia támogatja: biztosítja a találkozókra való utazás költségeit, s idén mivel egyházközségükben szervezték meg a felcsíki kórustalálkozót, a csoportképek előhívásának ellenértékét is állta ‒ avatott be a kántor. Kiemelte,

A kották fénymásolását egymás közt oldják meg, mikor a karvezető, mikor egy-egy kórustag vállalja a sokszorosítást. Székely ruhában énekelnek, és nem is gondolkodnak más fellépőruha készíttetésén.

Mint Gábor Csaba fogalmazott, az énekesek motivációját elsősorban saját maguk jelentik. Van hitük, és szeretik, amit csinálnak, szeretnek énekelni. Ő egy olyan közösséget vett át elődjétől, akik mindig megtalálták, hogy mivel bátoríthatják egymást.

‒ ismerte be. Megjegyezte, minden próbán arra törekednek, hogy elsősorban a közösséget formálják, hiszen szívből-lélekből teszik a dolgukat. Azt sem titkolta a karvezető, hogy vannak nehézségek is, például amikor kevesen tudnak részt venni a próbákon, de törekednek ezeket a helyzeteket megérteni, megoldani.