
Berze Imre a helyi formai hagyaték merész mestere. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Budapesten nyílik kiállítása Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművésznek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által létrehozott Kárpát-haza Galéria eseménysorozat keretében.
2018. május 30., 13:512018. május 30., 13:51
A szerda délutáni ünnepélyes megnyitón felszólal az NSKI elnöke, Szász Jenő, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mint a kiállítás fővédnöke és Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész, illetve közreműködik Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas dzsesszzenész.
„A felkérés Szász Jenő úrtól érkezett, majd miután elküldtem a portfóliómat, Tóth Norbert kurátor keresett meg még március elején. Nagy megtiszteltetésnek tartom, mert elég neves művészek szoktak kiállítani ezen a nívós helyen, én meg ilyen fiatalon kaptam ezt a lehetőséget. Azért is fontos számomra, mert
ellenben közös tárlaton vettem már részt a Műcsarnokban 2015-ben néhány erdélyi kollégával, és az is fontos momentum volt szakmai vonalon” – nyilatkozta szerdán a megnyitóra tartó Berze Imre. A művész
– a kiállítás anyaga június 26-áig tekinthető meg.
Berze Imre Székelyudvarhelyen született 1985-ben. A Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola után a kolozsvári Képző- és Iparművészeti Egyetem diákja volt, ahol monumentális kerámia szakon végzett 2007-ben. A formatervezői mesterképzőt Temesváron járta. Jelenleg hajdani középiskolájában tanít és a Haáz Rezső Múzeum munkatársa. A székelyudvarhelyi Pulzus és a nyárádszeredai Zereda művésztelep vezetője. A Barabás Miklós Céh tagja, a fiatal udvarhelyi alkotókat tömörítő grUnd alkotócsoport egyik alapítója.
A népi építészetből táplálkozó szobrászra Brâncuși, Barbara Hapworth és Henry Moore hatott leginkább. Így vall hivatásáról: „Munkáimban törekszem az építészeti rendre és racionalitásra, a szobrászati empátiára és spontaneitásra. Keresem az egyetemes fent–lent, kicsi–nagy, széles–keskeny, sima–borzolt, tér és tömeg plasztikai téziseit. Foglalkoztat a realitás elvonatkoztatása és absztrahálása, fontos számomra az ünnepélyesség atmoszférája és az ebből fakadó misztérium jeleinek felkutatása. Emellett a profán valóság őszinte, anyagban való megnyilvánulásait is szem előtt tartom, ami gyakran markáns módon meghatározza munkáim jellegét. Legkedvesebb anyagom a fa, amely életterem helyspecifikus, gyakran használt elemeként magyarázható. Erős vonzalmat érzek a fehér felületek iránt, egy makulátlan állapot, utópisztikus, egyetemes tisztaság vizuális képződményének tartom, amely a bázist jelenti számomra. Kutatom a geometrikus és organikus formarendszerek harmonikus ötvözését, inspirálnak a hagyományos népi építészet ácstechnikai megoldásai és az ebből származó archaikus gesztusok.”
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
1 hozzászólás