A marosvásárhelyi László szálloda és vendéglő 1909-ben
Fotó: Korabeli képeslap/Székely Kalendárium
Már zengtünk egy ódát múltkori eszmefuttatásunkban a flekkenről, főként annak gyökerei, eredeti elkészítési módja után kutakodva, most azt nézzük meg, hogy a múlt század első felében milyen szerepet töltött be a székelyföldi vendéglátásban. Bármennyire is meglepően hangzik, de egy időben a flekken fővárosának nevezték Marosvásárhelyt, és más városok is igyekeztek felsorakozni melléje.
2024. május 04., 09:082024. május 04., 09:08
2024. május 04., 11:252024. május 04., 11:25
Igaz, hogy a németes nevén, és nem szénensültként, de a múlt század elején a flekken valóságos védjegyévé vált Székelyföldnek, főként fővárosának, Marosvásárhelynek. „Ebben a városban a flekkenezés olyan intézmény, olyan társadalmi törvény és szokás, mely alól nincs kivétel s mely a gyomorbajok és ételmérgezősek legkedvesebb apropója.
– írta a Székely Napló 1911-ben.
Egy pofonegyszerűnek kinéző receptet találtam az interneten, Erdélyi flekken címszó alatt. Elrettentő példa arra, hogy miként nem szabad ilyet készíteni. Merthogy ez már nem is az, hanem valami egészen más.
A 20. század első felében itt minden valamire való vendéglőben frissen sütötték, a messze földön híres, Molter Károly életképében is feltűnő Súrlott Grádics nevű korcsmában
Hol kőbányai sört kínáltak melléje, hol Küküllő menti rizlinget, savanyúság gyanánt pedig a legtöbb helyen kovászos uborka dukált.
A Fehér Galambban bérletet is lehetett rá váltani, a Bányai vendéglő kérésre házhoz szállította. És akkor még nem is beszéltünk a kísérleti jelleggel 1902-ben a László vendéglő által bevezetett, és hamarosan divattá váló zenés-táncos flekken-estélyekről, amelyek nemcsak hétvégekre szorítkoztak!
A marosvásárhelyi Székely kioszk 1915-ben
Fotó: Korabeli képeslap/Székely Kalendárium
Az Ellenőrbe tamburazenekarral csábították flekkenvacsorára a vendégeket, a Székely kioszkot, a Kultúrpalota éttermét és a Tornakert vendéglőt egyaránt magas szinten vezető,
Marosvásárhelyhez visszatérve, 1941. március 16-án az itteni, 1925-ben megnyílt és 1939-ben átalakított Nap vendéglőben tárkonyos báránylevesből, flekkenből és kürtőskalácsból álló menüvel traktálták dr. vitéz József Ferenc kir. herceget, és később vitéz Imrédy Béla korábbi miniszterelnök is itt kóstolta meg a flekkent, ami rendkívül ízlett neki, no meg a desszertként kapott lángos, olyannyira, hogy utána még háromszor tért vissza oda étkezni. Josinakha Wataro japán tábornoknak viszont nem jött be.
– mesélte a Székely Szónak a tulajdonos Elekes Lajosné.
A marosvásárhelyi Elekes étterem nyári kertje 1944-ben
Fotó: Korabeli képeslap/Székely Kalendárium
A lap korábbi a munkatársa, Szathmáry Lajos a következő verssel kedveskedett az étterem vendégkönyvében:
Életemben, mit eddig ettem,
Abból legjobb volt a flekken.
Ettem hozzá retket, nyerset,
S hálából írtam e verset.
(A flekken jó, a vers rémes,
De legjobb a vargabéles).
Ehhez fűzte hozzá Molter Károly: „Szathmáry Lajos versei úgy folynak,/ Mint mikor tyúkok kakas nélkül tojnak…”, Molter Károlynak pedig 1937 júliusában a városból az Egyes-kőhöz kiránduló Déry Tibor köszönte meg levélben a felejthetetlen vacsorát: „puliszkaszó mellett fájdalommal s örömmel gondoltam a flekkenre. Isten áldja meg, aki kitalálta, s benneteket is, akik gyakoroljátok.”
„Mindenki csak erről ismeri Vásárhelyt. Mintha itt a flekken körül forogna minden, és folyvást áldoznánk a Flekkenisten oltára előtt. De a Teleki Téka, a Kultúr Palota óriásorgonája, a Bolyaiak meg egyéb büszkeségeink, az semmi…
– olvashatjuk még az 1935-ben megjelent Fekete éveimben.
Itt egyébként 1942-ben mozgalmat indítottak a mészárosok és a vendéglősök, engedélyt akarván szerezni arra, „hogy hústalan napokon is lehessen flekken-húst kiszolgáltatni Marosvásárhelyen. Kérésüket azzal indokolják, hogy
Ha kívánságuknak érvényt tudnak szerezni, úgy Vásárhely lesz az egyetlen város, ahol a flekken nem hús” – jegyezte meg ironikusan a Keleti Újság. Ezek után csoda-e, ha a városban Flekken címmel jelent meg humoros lap 1940 és 1944 között!
Ender Imre újpesti vendéglőjében
Fotó: Korabeli képeslap/Székely Kalendárium
Ilyen címmel azonban Kézdivásárhelyen is jelent meg viccújság az 1920-as években, és bizonyára ott sem véletlenül, hiszen amint a Székely Újság 1933-ban megállapította:
Ugyanazon lap két évvel később már valóságos ódát zeng róla: „Nem mindegy az, hogy milyen részből való. Aztán tudni kell, hogy hogyan vágja az ember a húst, keresztben-e vagy a rostok irányában... A sütésé – az egy külön tudomány. Aztán fatányérra teszik, s az egyik igen éles késsel szeleteli kis darabkákra, a többi pedig hegyes, tőrszerű késsel elszedi és eszi.
Gyergyószentmiklós sem maradhat ki a sorból, másként az itt született, és 2014-ben a legtöbb töltött káposzta egy edényben való megfőzésével Guinness-világrekord megdöntő Benedek Árpád sose érdemelte volna ki a Flekken Árpi becenevet, ahogyan ma is ismerik.
Ferenczy István és felesége, Szabados Katalin
Fotó: A Ferenczy család magánarchívumából/Székely Kalendárium
A híres vendéglős család egyik tagja, Ferenczy István már az 1896-os Millenniumi Ünnepségeken bárányhúsból készített ételkülönlegességeivel elérte, hogy a Tímárok Első Országos Szakegylete beválassza „dísztagjai” sorába,
A híres Korona vendéglő a Varga-patak partján
Fotó: A Ferenczy család magánarchívumából/Székely Kalendárium
Amint az Katona Zoltán írásából is kiderül, Ferenczy István hirtelen halála (1912) után a Korona vendéglőt felesége, Ferenczy Istvánné Szabados Katalin vezette, 1923-ig egyedül, majd 1923 és 1945 között Jenő nevű fiával, ám a két világháború, majd az államosítás megviselte a családot. 1945-ben Ferenczy Jenő már egyedül irányította, és a mellett levő családi ház egyik helyiségében még 1952-es államosítása után is, egészen a hetvenes évekig készítette a híres bárányflekkent. „Nemcsak a barátok, ismerősök rendelték azt, hanem az »elvtársak« is szívesen vonultak el a város zajától a Székelytámadt vár melletti házba, ahol jóízűen elfogyaszthatták a számukra elkészített sültet.”
Ferenczy Jenő 1981-ben, 78 éves korában
Fotó: A Ferenczy család magánarchívumából/Székely Kalendárium
A flekkensütés titka
Húsz-huszonöt dekás, kéttenyérnyi szeleteket kell elképzelni. Mindig egy nappal azelőtt vágatta le az állatot, s annak minden részét felhasználta. A legfinomabb a bordák melletti rész volt, de a szopós bárány combját és más részeit is szeletelte. Nemcsak a bárányt, hanem a kicsontolt berbécshúst is nagyon finomra tudta elkészíteni az öreg Ferenczy Jenő – a hatvanas években sok alkalommal Marosvásárhelyen is sütötte meghívásra. Az sem volt mindegy, hogy milyen eszközön készült: míg az államosítás előtt a húsokat egy nagy, Szentegyházán készült, öntött tetejű vaskályhán sütötte, később, miután a vendéglőt elvették a családtól, zsírban párolta a hússzeleteket, majd a vaskályha lyukai felett csöpögtette le; a faszéntől a hús finom smakkot kapott, jellegzetes íze lett. Maga a vendéglős szeletelte a húsokat a vendégek előtt, a hozzájáró pépes, paprikás bormártást is ő készítette – ebbe kellett belemártani a villára szúrt falatokat.
Katona Zoltán: A leghíresebb bárányflekken (Székely Kalendárium, 2019)
Dr. Ferenczy Ferenc...
Fotó: Barabás Ákos
A titkát dr. Ferenczy Ferenc, a város későbbi polgármestere már fiatal állatorvosként elleste a nagybátyjától, és annak halála (1982) után csak ő tudta elkészíteni. Illetve
2021-ben a székelyudvarhelyi értéktár előkelő 7. helyén szerepelt.
... és az általa készített híres flekken
Fotó: Barabás Ákos
Tegyük hozzá mindjárt, hogy a székely gasztronómiai hagyományokkal napirenden lévő, háromszéki Fejér Anikó szerint is juhhúsból készül az igazi flekken, „borral locsolva”.
Messze földön híres volt a Ferenczy-féle bárányflekken, amely hajdanán külföldi vendégeket is Udvarhelyre csalogatott, Móricz Zsigmond is szívesen fogyasztotta. Az étel a város különlegessége, olyan érték, amelyre Udvarhely méltán büszke lehet. Hasonló értékeket keresnek.
A népi táplálkozás székelyszentkirályi hagyományait feldolgozó Bereznai Zsuzsanna esztenán dolgozó adatközlője ezt trékennek nevezi:
Előző flekkenes írásunkban azonban jeleztük, elődeink nem ragadtak le kizárólag a juh- és bárányhúsnál, sőt! Amihez viszont ajánlatos ragaszkodni: amennyiben eredeti flekkent akarunk enni, akkor ha nem is szénen, de legalább fémrácson süssük, és kizárólag a szabadban!
Négy nap leforgása alatt több ezren keresték fel a Rádió GaGa Duma Dubát Erdély legnagyobb magyar fesztiválján. Aki pedig ott volt, az nemcsak találkozhatott műsorvezetőkkel és a híres előadókkal, de értékes ajándékokat is hazavihetett.
Az elmúlt nap során húsz személyt mentettek meg a Salvamont csapatai – közölte hétfőn a szolgálat Facebookon.
Különleges kulturális élményre hívják az érdeklődőket a Székelyudvarhelyre, a Kossuth Lajos utcai Képtár kiállítótermébe, ahol Kis Endre képzőművész két alkalommal, július 11-én, csütörtökön és 12-én, pénteken 6 órától tart tárlatvezetést.
Különböző szúnyogfajok és a csipkés poloska terjedésének kedveznek az utóbbi években tapasztalt enyhe telek. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az Erdélyben, Székelyföldön idegenhonosnak számító kártevők szaporodásához.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakját, Benczúr Gyulát együtt emlegetik Munkácsi Mihállyal, Paál Lászlóval. A nyíregyházai múzeum gyűjteményéhez tartozó alkotásai most először láthatók Gyergyószentmiklóson.
Huszonnégy óra múlva már csak emlék marad a hatodjára megrendezett Vibe, amely idén is kiemelkedő fesztiválélményt kínált. Összegeztük az esemény legvagányabb programjait, koncertjeit és az utolsó nap választékát.
Sajátos rendezői vízión alapuló filmet mutattak be Márton Áronról Csíkszeredában. Poór István alkotása a néhai püspök második világháború előtti és utáni tevékenységét, bebörtönzését és szabadulását járja körül.
Az izgalmas színpadi elemek felkészítették a közönséget Jason Derulo látványos belépőjére a Vibe Fesztiválon, a hangos éljenzés azonban megszakadt egy pillanatra, amikor a világsztár végre a beleszólt a mikrofonba.
Az idei nyári érettségi előzetes eredményeit hétfőn, július 8-án legkésőbb 12 óráig közzéteszik a vizsgaközpontokban és az oktatási minisztérium honlapján.
A csíkszeredai Szabadság téren gyülekeztek és táncoltak a szombati Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, majd kivonultak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol késő délutánig folytatódott a székelység hagyományőrző ünnepe.
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)