Viharos széllel dacolva emlékeztek a Nyerges-tetőn

Fenn a vízválasztón, a Kozmás és a Kászonok közötti nyeregben, a 166 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának színhelyén a korábbi évektől eltérően már híre sem volt a hónak, a megemlékezés ideje alatt azonban végig fújt az erős szél, a fenyők hajladoztak, „tisztelegtek” a hősök emléke előtt.

Hosszú gépkocsisor alakult ki a Nyerges-tető mindkét oldalán, a gyalog vagy lóháton érkező megemlékezőket pedig meghatóan szépen szóló tárogató fogadta, a csíkszentkirályi Dajka Mihály hagyományosan minden évben magával viszi hangszerét a Nyerges-tetőre. Az ünnepséget a Köllő Ferenc által vezényelt alcsíki Tuzson János fúvószenekar által eljátszott himnusz nyitotta meg, majd házigazdaként Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte a vendégeket. A kozmásiak mellett a szervezésben a megyei tanács, illetve az RMDSZ Csík Területi szervezete is szerepet vállalt. A polgármester rövid történelmi visszatekintője végén arra intette az ünnepi viseletbe öltözött, kokárdás, székely és magyar zászlókat lengető megemlékezőket, hogy „öltöztessük lelkünket is ünneplőbe”.

A nyerges-tetői megemlékezésen az ünnepi beszédek sorát Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdte, aki beszédében a helytállásról, az itthon maradásról, Székelyföld szerepéről szólt. Borboly szerint „Székelyföldre mindig lehet számítani. Itt józanság és építkezés folyik, nem hőbörgés, és nem sérelmi politizálás. Azért, mert időnként kiállunk, és Románia legnagyobb demonstrációit megtartva mondjuk el véleményünket, azért nem kell tőlünk megijedni, a demokratikus kultúrában ez a helyes eljárásrend. Nekünk, ha bajunk van, ha kérésünk van, ha nemtetszést akarunk kifejezni, ha véleményt akarunk nyilvánítani, akkor azt demokratikus eszközökkel tesszük. Azért tudtunk ezer esztendőn át itt, a Kárpátok szegletében megmaradni, mert mindig a jó oldalon álltunk. A megmaradás, a közösségi szolidaritás oldalán. És ott állunk most is, ránk lehet számítani”.

Sógor Csaba Európa Parlamenti-képviselő beszédének vezérfonalát a hazaszeretet képezte, majd így fejezte be: „Nincs más feladatunk, mint méltóak lenni azokra, akik életüket és vérüket is adták ezért a hazáért. Szeressük mi is a hazánkat. Minden nap tudással készüljünk a küzdelemre. Legyünk büszkék arra, hogy akár Európában, akár Bukarestben, akár itthon mindannyian tudjuk, hogy hol van a helyünk és mi a feladatunk.” Kozma István, a Csík Területi Ifjúsági Tanács elnöke a fiatalok szerepvállalásáról, feladatáról beszélt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Csige Sándor Zoltán vezető konzul tolmácsolta, majd az egybegyűltek együtt mondták el a Miatyánkot, a történelmi egyházak részéről Bakcsi Gábor csíkszentmártoni református lelkész, illetve Fejér Mátyás kozmási, és Tamás József csíklázárfalvi római katolikus plébános osztotta meg gondolatait. A nyergestetői megemlékezés a kozmási Bojzás Néptánccsoport zenés-táncos műsorával folytatódott, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az idei nyergestetői megemlékezés csendben, békésen, rendbontás nélkül, meghitt hangulatban zajlott, annak ellenére, hogy az emlékünnepség alatt a helyszín felett többször áthaladtak alacsonyan szálló repülőgépek.