Rendhagyó történelemóra régészeti kutatásokról

Fotó: Kristó Róbert

A Márton Áron Gimnázium és a Nagy István Művészeti Középiskola diákjai vettek részt a Hargita megyei önkormányzat régészeti ásatásokat támogató programjának részeként hétfőn Csíkszeredában megtartott rendhagyó történelemórán, ahol szakemberek számoltak be több, Hargita megye területén zajló régészeti ásatásról.

Kovács Attila

2013. február 11., 16:162013. február 11., 16:16

2013. február 11., 16:512013. február 11., 16:51

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Botár László régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa a tavaly Vacsárcsiban megkezdett feltárást ismertette, amelynek során a falu szélén található, a helyiek által Sándor-kúriának nevezett épület romjait vizsgálják meg. A szakember emlékeztetett, hogy a történészek által hamisítványnak tartott Csíki Székely Krónika szerint a Sándorok ősei még a magyarok bejövetele előtt rabonbánok voltak, de ezt, mint más feltevéseket is, semmi nem támasztja alá.

Vacsárcsi első írásos említése 1566-ból való, amikor Fejér Györgynek adományozott birtokot a király, ez a nagy kiterjedésű, mintegy két hektáron elterülő udvarház az övé volt. Később a családot egy felkelésben való részvétel miatt fő- és jószágvesztéssel sújtották. Az ásatásokhoz először nagy mennyiségű szemetet kellett elszállítani, és számos lelet előkerült. Ezek közül az Árpád-koriak a legértékesebbek, mert ezek alátámasztják azt, hogy a település írásos említése előtt jóval már laktak itt.

Demjén Andrea régész a Gyergyószentmiklóstól 18 kilométerre található pricskei vámház feltárása érdekében végzett munkáról számolt be. Itt az 1700-as években készült épületek romjait tárták fel, vámház és vesztegzár több hektárra kiterjedő maradványait azonosították az egykori országhatárnál.

Sófalvi András régész a homoródszentmártoni templomvárnál végzett feltáró munkáról beszélt, ismertetve az egykori Árpád-kori templom történetét, gótikus időszakát, amelyről rekonstrukciós rajz is készült. Az erődítés tornyok építésével 1613-ban kezdődött, kétszer is török csapatok dúlták fel a templomot, ezt a 19. század végén elbontották, majd új templom épült. Mindhárom helyszínen geofizikai felmérés segítette a feltáró munkát, ezek eredményeit felhasználják a kutatások folytatásában.