Rekordszámú kutyabefogás

„A számok is azt mutatják, hogy nagyon hatékonyan működik a módszer: kilenc nap alatt 35 kutyát gyűjtöttünk össze és szállítottunk a taplocai kutyamenhelyre” – számolt be az eredményekről Pál Tamás, a kutyabefogásokkal is foglalkozó Eco-Csík Kft. csíkszeredai ügyvezetője. Azt azért ő is elismeri, hogy nemcsak a sintérektől, illetve az állatorvostól függ a kóbor kutyák összefogása. „Tudni kell, hogy a taplocai kutyamenhely folyamatosan túlterhelt, mi pedig annak függvényében tudunk dolgozni, hogy a menhelyen van-e hely a befogott állatoknak. Mi folyamatosan kérdezzük a menhely vezetőjétől, hogy mikor fogadják be az újabb állatokat. A lakosság részéről naponta kapjuk a bejelentéseket a kóbor kutyákról.”

Pál Tamás a bejelentéseket tartalmazó füzetet nézve arról számolt be, hogy a legtöbb lakossági panasz a Fürdő utcából, a Mikó-vár, valamint a rendőrség környékéről, a dendrológiai park körüli tömbházakból, illetve a Fortuna parkból érkezett.

Szerződés márciusig

Az altatópuska tulajdonosával, egy csíkszeredai állatorvossal jövő márciusáig kötöttek szerződést. „Ennek értelmében hívásunkra a szakember kiszáll a helyszínre, és altatólövedékkel kábítja el az ebeket. Keddtől felszabadul az állatmenhely karanténzónája, ezért folytatjuk a kutyák összegyűjtését” – nyilatkozta Pál Tamás. Számításai szerint a város központi területein – a dendrológiai parktól a Mikó-várig – még legalább húsz kóbor állat lehet, a város külső részein viszont „továbbra is rengeteg a gazdátlan kutya”.

Orendi: elkeserítő állapotok

„Elkeserítő, hogy továbbra sincsenek eredmények. Több száz kutyát tartunk a menhelyen, mégsem csökken a kóbor állatok száma” – ezt már Orendi Éva, a taplocai kutyamenhelyet működtető Pro Animalia Alapítvány vezetője mondta, aki attól tart, hogy a menhely működését, illetve a kutyák ivartalanítását anyagilag is támogató németországi alapítvány vezetői „bármikor azt mondhatják, hogy nem támogatnak tovább minket”. Csak júliusban 62 kutyát fogadtak be (40-et a sintérek szállítottak be, a többit a lakosság).

Kérdésünkre, hogy miből vásárolnak ételt a több száz állatnak, Orendi azt válaszolta, hogy „végre valaki ezt is megkérdezi”. „A havi több mint 1500 eurót felemésztő kutyatáp megvásárlását a már említett németországi alapítvány fizeti. A városi önkormányzat további havi háromezer lejjel támogat, ugyanakkor biztosítja két alkalmazottunk havi bérezését.”

Orendi levélben azt kérte a város önkormányzati képviselő-testületétől, fogadjanak el egy határozatot, amely arra kötelezi a kutyatartó gazdákat, hogy ivartalaníttassák a más kutyákkal időnként kapcsolatba kerülő állataikat. A megyei önkormányzathoz is kéréssel fordult, arra biztatva a megyei elöljárókat, hogy a hargitai polgármestereket ösztönözzék egy egységes „kutyabefogó-stratégia” kidolgozására. „Válaszlevelükben azt írták, nem az ő hatáskörük ennek a problémának a megoldása” – legyintett a kutyabarát Orendi, aki szomorúnak tartja, hogy mindenki tőlük várja a veszélyt jelentő kóborkutya-kérdés megoldását.