Nulla növekedés Hargita megyében

Részletesen elemzi az Országos Előrejelzési Hivatal, hogy az elmúlt esztendőben hivatalosan hányan dolgoztak a negyvenegy romániai megyében, illetve a fővárosban. A hivatal egyúttal azt is előrejelzi, hogy megyénként hány új munkahelyet hoznak létre idén.

Hargita: a rangsor végén

Kiderült, hogy Hargita mellett két moldvai és három román alföldi megye esetében a tavalyhoz képest nem fog emelkedni a munkahelyek száma. Hargita megyében 2011-ben 59 600 személy dolgozott hivatalosan, ez a szám az előrejelzések szerint idén sem fog emelkedni.

Csak árnyalatnyi növekedést prognosztizálnak a szomszédos Kovászna megyében, ahol tavaly 40 900-an dolgoztak, idén pedig mindössze további százan fognak munkát találni. Maros megyében négyszázzal fog növekedni a munkahelyek száma, ott tavaly 115 300 személynek volt állása.
A legnagyobb növekedés a fővárosban következik be, ahol 2011-ben 834 ezren dolgoztak, ez év végére pedig 11 ezer új munkahellyel számolnak. Bukarestet Ilfov, Bákó, Temes és Konstanca megyék követik, amelyekben 1100 és 1900 közötti új állást hoznak létre.

Szakember: az agrárszektorban a jövő

Az előrejelzés kapcsán érdemes felidézni a Csíkszeredában dolgozó Csák László területfejlesztési szakértő nemrég alkotott véleményét, aki szerint a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Hargita megyének több olyan infrastrukturális hiányossága van, amelyek távol tartják a nagyobb befektetőket.  A szakember úgy gondolja, Hargita megyében az ipari szektor fejlődésének a legnagyobb akadályai, hogy itt nincs autópálya és repülőtér, a szocializmusban kiképzett mesteremberek nagy része pedig már átképezte magát vagy nyugállományba vonult. Ebből kifolyólag Csák úgy látja, ipari munkahelyek helyett az agrárszektor fejlesztésére kell fókuszálni, mint „ahogy tette is a megyevezetés”.