Négy új vidékfejlesztési kiírást tettek közzé

A vidékfejlesztési program fiatal gazdálkodókat, illetve az eszközpark bővítését támogató két kiírására március 25-től pályázhatnak a gazdálkodók, azonban az elmúlt négy hónapban kevesen éltek a lehetőséggel – számolt be érdeklődésünkre Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor kifejtette, az országban eddig mindössze 180 pályázatot adtak le, s habár nem tud pontos adatot a Hargita megyei pályázókról, nem lepné meg, ha egyetlen iratcsomót sem állítottak volna össze megyénkben. Az előző években megjelent kiírásokat követő egy hónapban több mint ezren pályáztak, az elmúlt négy hónap alatt beérkezett kevés iratcsomó meglátása szerint azt bizonyítja, hogy szinte teljesíthetetlenek a kiírások feltételei.

„A mezőgazdasági minisztérium olyan plusz feltételeket támaszt környezetvédelmi szempontból a gazdáknak, amelyeket hegyvidéken, Hargita megyében, a Gyimesekben lehetetlen teljesíteni állattenyésztési farmok esetén” – mutatott rá. S habár a megyei növénytermesztők pályázhattak volna, tudomása szerint ők sem éltek a lehetőséggel. Kiemelte, egyre többen ütköznek a környezetvédelmi megkötésekbe, tőle rendszeresen érdeklődnek a csíkszéki gazdák ezekkel kapcsolatban. Ilyen nehezítő megkötés például, hogy nem lehet istállót létrehozni vagy bővíteni folyóvíz száz méteres környezetében, illetve Natura 2000-es területen. Lakott területen a kis létszámú istállók sem fejleszthetők. Emellett további akadály a gazdák számára, hogy a megállapított mezőgazdasági potenciál szerint több csíkszéki települést nulla pontos állattenyésztési szempontból a területek természetes trágyával való túlterhelése miatt – Tánczos korábban már javasolta a potenciálról szóló tanulmány felülvizsgálatát, de azóta sem történt változás.

Nem tartja ésszerűnek azt a döntést, hogy a mezőgazdasági minisztérium a vidékfejlesztési programban korlátozza a hazai állattenyésztési ágazat fejlesztését – a mezőgazdasági területek túlterhelésére hivatkozva –, miközben Hollandiában például az egy hektárra eső számosállat a romániai tízszerese. A tejkvóta megszűnése után a nyugati országok várhatóan tovább fogják növelni állatállományukat, fejleszteni farmjaikat, amíg itthon ellehetetlenítik az állattartást.

Az új kiírásokról

A héten újabb négy intézkedés pályázati kiírását tette közzé a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR). A 4.1a megjelölésű alintézkedéssel gyümölcsösök telepítésére, gyümölcstermesztési beruházásokra lehet pályázni. Előnyös feltételek mellett pályázhatnak a családi gazdaságok, illetve stratégiailag kiemelt helyen szerepel a bogyós gyümölcsök (ribizli, áfonya) telepítése. A támogatottság 50 százalékról indul, de a farmfejlesztéshez hasonló feltételek teljesítésével elérheti a 90 százalékot is. A 6.3-as kiírás 15 ezer euróval támogatja a kis gazdaságok felzárkóztatását. Új feltétel a korábbiakhoz képest, hogy azok az aktív gazdák vehetik igénybe ezt a támogatási formát, akik már két évvel korábban gazdaként szerepeltek az APIA-s vagy az állat-egészségügyi adatbázisban, azaz rendelkeztek farmszámmal – részletezte Tánczos. A 4.2 és 4.2a elnevezésű alintézkedés a mezőgazdasági termékek feldolgozását célozza, azaz a malomipar, a húsipar, a tejipar finanszírozását. A pályázók közül szövetkezeti típusú feldolgozók részesülnek a legelőnyösebb pontozásban (90 százalékos támogatást szerezhetnek meg) – avatott be a szenátor, kiemelve, hogy itt nem az egyesületetek pályázásról van szó. A kiírások részleteiről az AFIR (www.afir.info) honlapján olvashatnak bővebben.