Migrációról, ritkán hallott megközelítésben

2013-as számadatokkal kezdte felszólalását Bakondi György, a magyar Miniszterelnökség miniszterelnöki megbízottja: az említett évben a Föld lakosságának 3,2 százaléka, 230 millió ember élt szülőhazájától eltérő országban, miközben 51 millióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból. A migráció kétféle lehet: legális és illegális. Előbbiekhez tartozók ellenőrzött módon érkeznek a kiválasztott célországba, a hatóságok ismerik céljaikat, képességeiket. Ezek az emberek nem jelentenek veszélyt. Ezzel szemben az illegális migránsok fiktív korral, névvel, ismeretlen előélettel, határok semmibevételével törnek át az országokon – vázolta az ismert állapotokat a miniszterelnöki megbízott.

„Nem az iszlám vallással, hanem a radikális iszlámmal van a baj” – fogalmazott Bakondi. Meglátása szerint a radikálisok egyrészt az elvárásaikban csalódott migránsokra fókuszálnak mint toborozható emberi erőforrásokra, másrészt pedig – egyfajta új stratégiaként – a már Európában született, többgenerációs muszlim családok fiataljaira fordítanak kiemelt figyelmet.

A magyar–szerb határzárra térve Bakondi úgy fogalmazott, tavaly nyilvánvaló volt, hogy a napi több ezres létszámú migráns tömegekkel „valamit tenni kell”, ezért született meg az a jogi és műszaki határzár, amellyel ezt kontrollálni lehetett.

Tucatnyian egy megfigyeléséért

Biztonságpolitikai megközelítésből mondta el véleményét a kérdésről Georg Spöttle, aki úgy látja, egyre gyakoribbá válnak azok „az egyedüli elkövetők, akik az Iszlám Állam közelmúltbeli – magányos elkövetők fontosságát hangoztató – kiáltványát követik”. Elmondta, ezek a tettesek – mint például a nizzai – jellemzően kisebb bűncselekményekért már rövidebb ideig ültek börtönben, de nem kerültek a terrorelhárítók és nemzetbiztonságiak látókörébe. „A börtönben kezdődött a radikalizálódásuk, egyfajta szektavezérnek tekinthető térítők által. Az agymosást követően, néhány héttel azután, hogy kijöttek a börtönből, elkövetik a terrorcselekményeket” – vélekedett. Hozzátette, a titkosszolgálatokra hatalmas terhet ró, hogy egyetlen potenciálisan veszélyes személy megfigyeléséhez 10–12 emberre van szükség, ez pedig jelentős költségekkel jár.

A radikális iszlám stratégiaújításának tekintett, többgenerációs muszlim családok gyermekeit célzó toborzás azért is lehet sikeres Spöttle szerint, mert a fiatalok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba, hiszen a technológiai újításoknak köszönhetően anyanyelvükön kapják a híreket és információkat, így nem szükséges számukra a befogadó ország nyelvének elsajátítása. A kirekesztés érzése is erősödik ezáltal bennük.

A titkosszolgálatok „egyik legnagyobb félelméről” szólva Spöttle elmondta, a hidegháborúból rengeteg rejtett, ismeretlen helyszínen tárolt fegyverarzenál maradt hátra Európa-szerte, „amelyeket minél hamarabb meg kell találni, fel kell számolni” – még mielőtt a radikálisok bukkannak rájuk.

Németország destabilizációja nem érdeke Magyarországnak

Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök „kapcsolatáról” szólva Györkös Péter, Magyarország Berlini Nagykövetségének nagykövete „nem könnyű kommunikációról” beszélt, az ideális pedig az lenne, ha „összhangba kerülne Merkel és Orbán álláspontja”. „Ha a migrációs folyamatot nem állítják meg az Európai Unió határain kívül, az Németország destabilizálódásához fog vezetni – és ez Magyarországnak nem érdeke” – emelte ki Györkös. A „valóság és percepció” közötti különbségekről, illetve a média szerepéről is szót ejtett, hiszen „a sajtóban zokogó nőket és gyerekeket mutatnak, miközben a német egészségügy vezetői azt jelentették, hogy a migráció nem okozhat pénzügyi gondot, mivel a vizsgálatok szerint a bevándorlók túlnyomó része egészséges fiatal férfi”.

Összeomlott jogrendszer

Tavaly nyáron az Európai Unió jogrendszere két fontos ponton omlott össze – vette át a szót Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár. Állítását kifejtve elmondta, egyrészt a schengeni övezet külső határvédelme, másrészt a menekültügyi eljárás érvényesítése terén „történt teljes összeomlás”.

A liberálisok a hibásak?

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója, az előadás moderátora Szent-Iványi Istvánhoz, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértőjéhez fordulva feltette a kérdést, hogy a migrációért a liberálisokat felelőssé „szabad-e tenni”.

„Téves és leegyszerűsített ez a nézet” – válaszolt a külpolitikai szakértő, hozzátéve, migránskérdésben nem egyezik a liberálisok véleménye az úgynevezett „mainstream” európai véleménnyel, de nem egyezik a magyar kormányéval sem. „Az Európai Bizottság az, amely nem áll a helyzet magaslatán. Akkor lehetett volna ezt a kérdést megoldani, ha a veszélyes területeken létrejött volna egy biztonsági övezet, egy gigantikus menekülttábor, hogy ne Európán belül kelljen ezeket a menedékkérési eljárásokat lefolytatni” – hangsúlyozta.

Párhuzamos kultúrák

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy látja, „amikor a nemzetektől el akarják venni a döntés jogát, akkor a feje tetejére áll Európa”. A kontinens civilizációs örökségének hanyatlása is hozzájárul szerinte a jelenlegi helyzethez, hiszen „párhuzamos kultúrák kezdenek kialakulni Európában”. A menekültkérdésre térve Tuzson Bence elmondta, „a menekült fogalmába beletuszkoltak olyan jelentéseket, amelyek nem az értékvédelemhez, hanem a fogalom védelméhez vezettek”. Szerinte a kvótanépszavazáson minél többen hallatniuk kell a hangjukat ahhoz, hogy az európai döntéshozatal „átgondolásra kényszerüljön”.

Az érvényes szavazatok száma számít

A kvótanépszavazásnál maradva Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vette át a szót. „A népszavazás érvényességéhez a jogosultak több mint felének érvényes szavazata szükséges. Nem az számít, hogy hányan mennek el szavazni, hanem hogy hány érvényes szavazat lesz” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a választási irodának az a feladata, hogy a választókat döntésképes helyzetbe hozza, és megteremtse az ehhez szükséges feltételeket. Fontos szerepe lesz a határon túliaknak is a népszavazáson, hiszen ők is leadhatják voksukat – mondta el Pálffy Ilona.