
A Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava
Fotó: Tuchiluș Alex
Jelentősen megváltozott a Szent Anna-tó ökológiai állapota az elmúlt másfél évtizedben. A Sapientia EMTE és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kollégái rámutattak az okokra és a lehetséges megoldásokat ismertettek.
2026. augusztus 03., 15:402026. augusztus 03., 15:40
A Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava. Mivel nincs sem befolyása, sem kifolyása, vizét kizárólag a csapadék táplálja, ezért
A 2026 júliusában lehullott csapadéknak és a mérsékeltebb nyári hőmérsékleteknek köszönhetően a tó vízszintje augusztus 3-án megfelelő volt.
Korábban azonban jelentős csökkenést is mértek: 2012 májusa és 2013 augusztusa között a tartós szárazság és a meleg nyarak miatt 63 centiméterrel süllyedt a vízszint, a partvonal pedig helyenként mintegy
– ismerteti dr. Máthé István (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) és dr. Vörös Lajos (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) által jegyzett tanulmány.
A két intézet kutatói 2012 óta rendszeresen vizsgálják a tavat. A mérések szerint
A tó algaközössége korábban több mint hetven éven át gyakorlatilag változatlan maradt. Az algák biomasszájának döntő részét egy páncélos ostoros algafaj alkotta, később azonban zöldalgák szaporodtak el és szorították ki. A változás 2016-ra szemmel láthatóvá vált:
átlátszósága pedig jelentősen csökkent. Míg 2012 tavaszán 6,3 méterig lehetett átlátni a vizet, 2019 tavaszán már csak 1,4 méterig.
2018-tól betiltották a fürdőzést
Fotó: Pinti Attila
A zöldalgák tömeges elszaporodása rontja a víz színét, szagát és átlátszóságát, elősegíti a baktériumok szaporodását, pusztulásukkor pedig oxigénhiányt okozhat. A korábban szerves anyagban és algában szegénynek számító tó napjainkra bőventermővé vált, meleg nyarakon pedig időnként túlzottan gazdag algában és szerves anyagban.
A kutatók szerint a folyamat hátterében elsősorban a megnövekedett tápanyagterhelés áll. A 2018 előtti tömeges turizmus,
jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént juttatott a tóba.
A higiéniai vizsgálatok emberi vizeletből származó ureát, valamint fekális eredetű baktériumokat is kimutattak. A vízminőség romlása miatt 2018-ban betiltották a fürdőzést és a piknikezést.

Idén nyártól tilos lesz a Szent Anna-tóban fürödni. A szigorítás célja, hogy megőrizzék a víz minőségét, ugyanis a fürdőzők miatt sok naptej kerül a vízbe, szennyezve a tavat.
A másik fő problémát a tóban megjelent invazív ezüstkárász jelenti. A vizsgálatok szerint táplálékának több mint felét a tófenék iszapja alkotja, így a halak visszajuttatják a vízbe az üledékben felhalmozódott tápanyagokat. Az ivadékok emellett elfogyasztják az algákkal táplálkozó apró vízi élőlényeket is.
Feltehetően előre megtervezett, szándékos és illegális halbetelepítés történt
Fotó: Máthé István
A fürdőzés és a piknikezés megszüntetése óta a tó állapota nem romlott tovább, egyes mutatókban javulás is látható.
A jelenlegi tudományos eredmények alapján a vízminőség javításának egyetlen hatékony módja az invazív ezüstkárász teljes eltávolítása lehet – olvasható a tanulmányban.

Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
Noha közel egy éve elkészültek, csak most lehet átvenni az építőtől a Csíkcsicsóban felújított közel 6 kilométeres útszakaszt és több hidat, mert a pénz egy része hiányzott. Az önkormányzat kormánytámogatást kap, így fizethet.
Pályázatokat készít elő a csíkszeredai önkormányzat a Központi Fejlesztési Régióhoz, miközben több fontos beruházás ügyében is döntött a hétfői rendkívüli tanácsülésen. A testület kisajátításról is szavazott.
Újabb, jelentős összegű kivitelezési szerződést írtak alá a Harvíz Rt. óriásprojektje részeként. A Csíkszentmárton és Csíkszentsimon településeit érintő beruházás során víz- és csatornahálózatokat bővítenek, és új nyomóvezeték is épül.
6 hozzászólás