
Egyre kevesebben szeretnének továbbra is Romániában élni – derült ki a az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Az elvágyakozók nagy része Német-, Francia-, Olasz-, illetve Spanyolországban telepedne le.
2012. október 25., 16:292012. október 25., 16:29
2012. október 25., 18:412012. október 25., 18:41
Két éve folyamatosan növekszik azok száma, akik életük hátralevő részét már nem ebben az országban szeretnék leélni: 2010-ben még a megkérdezettek 59 százaléka gondolta úgy, hogy jó Romániában élni, legutóbb, idén októberben viszont már csak a megkérdezettek 51 százaléka maradna itthon. A távozni vágyók leginkább nyugat-európai országokba vándorolnának ki.
Ideális ország?
Azok száma is csökkent, akik ideális országnak tartják Romániát: szemben a két évvel ezelőtti 45 százalékkal, idén októberben már csak 36 százalék tartja ideálisnak szülőföldjét. Ideális országként még Németországot, az Egyesült Államokat és Svájcot jelölték be. 2010 óta növekedett (28 százalékról 33-ra) azok száma, akik szerint Románia civilizált életkörülményeket biztosít lakói számára, sokatmondó viszont az az adat, miszerint a megkérdezettek kevesebb mint egyötöde gondolja úgy, hogy Románia biztos jövőt jelent a fiatalok számára.
Munkavállalás külföldön
Teret nyert azok száma, akik gondolkodnak a külföldre való távozásban: 2010-ben tíz megkérdezettből három válaszolta azt, hogy külföldön vállalna munkát, októberben viszont már tízből négyen dolgoznának egy másik országban. Sőt, a külföldi munkát vállalok negyede végleg kint is maradna. A megkérdezettek negyede elégedett „azzal az országgal, amelyben él”. Ez az érzés a fiatalok körében elterjedtebb (a 18–35 évesek 32 százaléka). A megkérdezett romániai magyarok 41,7 százaléka vallotta azt, hogy elégedett azzal az országgal, amelyben él.
Az eljárásról
Az IRES közvélemény-kutató intézet 1289 tizennyolc évnél idősebb személyt kérdezett meg, a lekérdezés dátuma: 2012. október 23. Hibaszázalék: +/- 2,8. A társadalomkutatás módszertana: telefonos kérdezési módszer.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
szóljon hozzá!