Egyre kevesebben szeretnének továbbra is Romániában élni – derült ki a az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Az elvágyakozók nagy része Német-, Francia-, Olasz-, illetve Spanyolországban telepedne le.
2012. október 25., 16:292012. október 25., 16:29
2012. október 25., 18:412012. október 25., 18:41
Két éve folyamatosan növekszik azok száma, akik életük hátralevő részét már nem ebben az országban szeretnék leélni: 2010-ben még a megkérdezettek 59 százaléka gondolta úgy, hogy jó Romániában élni, legutóbb, idén októberben viszont már csak a megkérdezettek 51 százaléka maradna itthon. A távozni vágyók leginkább nyugat-európai országokba vándorolnának ki.
Ideális ország?
Azok száma is csökkent, akik ideális országnak tartják Romániát: szemben a két évvel ezelőtti 45 százalékkal, idén októberben már csak 36 százalék tartja ideálisnak szülőföldjét. Ideális országként még Németországot, az Egyesült Államokat és Svájcot jelölték be. 2010 óta növekedett (28 százalékról 33-ra) azok száma, akik szerint Románia civilizált életkörülményeket biztosít lakói számára, sokatmondó viszont az az adat, miszerint a megkérdezettek kevesebb mint egyötöde gondolja úgy, hogy Románia biztos jövőt jelent a fiatalok számára.
Munkavállalás külföldön
Teret nyert azok száma, akik gondolkodnak a külföldre való távozásban: 2010-ben tíz megkérdezettből három válaszolta azt, hogy külföldön vállalna munkát, októberben viszont már tízből négyen dolgoznának egy másik országban. Sőt, a külföldi munkát vállalok negyede végleg kint is maradna. A megkérdezettek negyede elégedett „azzal az országgal, amelyben él”. Ez az érzés a fiatalok körében elterjedtebb (a 18–35 évesek 32 százaléka). A megkérdezett romániai magyarok 41,7 százaléka vallotta azt, hogy elégedett azzal az országgal, amelyben él.
Az eljárásról
Az IRES közvélemény-kutató intézet 1289 tizennyolc évnél idősebb személyt kérdezett meg, a lekérdezés dátuma: 2012. október 23. Hibaszázalék: +/- 2,8. A társadalomkutatás módszertana: telefonos kérdezési módszer.
Megsérült egy ember közúti balesetben Gyergyótölgyes település közelében csütörtök reggel. A helyszínen ellátták, majd kórházba szállították.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
szóljon hozzá!